Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-20 / 270. szám
2 MEGYEIKÖKEÉP 2014. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Kedvezően alakult Heves megyében az ipari termelés, bővült az export Kis település, kis polgármesteri bér bérfeszültségek Igencsak lefaragták a kisebb falvak első embereinek a javadalmazását KSH Szeptemberben az ipari termelés 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A termelés bővüléséhez elsősorban a jármű- gyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatokon kívül az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának növekedése járult hozzá. A termelés az év első kilenc hónapjában 8,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az export az év első kilenc hónapjában 11, szeptemberben 8 százalékkal bővült tavalyhoz képest, míg a belföldi eladások január és szeptember közt másfél, az ősz első hónapjában két százalékkal nőttek. Szűkebb hazánk ipara szeptemberben 87,74 milliárd forintnyi terméket állított elő, ami 2,3 százalékos gyarapodást jelent egy év alatt. Az első kilenc havi növekmény 7,6 százalék, szeptember végéig a termelés volumene megközelítette a 740 milliárd forintot. Az észak-magyarországi régió iparának fejlődési üteme (4,6 százalék) elmarad Heves megyéétől, ugyanakkor a borsodi gyárak teljesítményének köszönhetően szeptemberben jóval felülmúlta azt, kilenc százalékos volt. ■ T. B. Játszótérbotrány: 12 önkormányzat érintett Hevesben szabálytalan „Ez már nem gyerekjáték” címmel november 13-án jelent meg cikkünk, amiben azokkal a LEADER-tá- mogatással épült játszóterekkel foglalkoztunk, amelyek kapcsán szabálytalanságokat tárt fel a Csalás Elleni Európai Hivatal. Megyénkben is több településen épültek játszóterek a kérdéses időszakban. A témával kapcsolatos kérdésünkre most érkezett válasz az MVH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltségétől. Mint írják, Heves megyében összesen 12 önkormányzat érintett a jelzett falufejlesztési programmal összefüggésben feltárt szabálytalanságokban. ■ B. K. Orbán Viktor miniszterelnök a T. Ház e heti ülésén egy kérdésre válaszolva kijelentette: a kormány nem támogatja azt az indítványt, ami megváltoztatná a polgármesterek bérezésének 2012-ben megállapított szabályait. Barta Katalin Kovács Zoltán Szentdomonkos, Zvaráné Béres Mária Terpes, Válóczi István Fedémes polgármestere. Egyikük sem járt jól az újfajta javadalmazással. Számos megyénkben település lakossága nem éri el az ötszázat. Ezekben a falvakban az elmúlt hónaptól drasztikusan csökkent a polgármesterek bére, és ezzel együtt a költségtérítésük is. Megyénk egyik legkisebb településén, Terpesen alig több mint kétszáz ember él. Polgármesterük, Zvaráné Béres Mária immár sokadik ciklusát kezdheti meg a választók bizalmából, társadalmi megbízásban. Fő állásban a Pa- rádfürdői Állami Kórház osztályos nővére. Az itteni műszakot befejezve kezdhet foglalkozni a falu ügyes-bajos dolgaival. Tervezi-szervezi a közmunkások foglalkoztatását, sokszor éjszakába nyúlóan dolgozik. Á terpesiek a nap 24 órájában megkereshetik, telefonja soha nincs kikapcsolva, hiszen a nap bármely szakában történhet olyan eset, amikor szükség lehet rá. Mondja, polgármesterként mostantól mindössze havi 50 ezer forint tiszteletdíjat kap, ehhez pedig körülbelül tízezer forint költségtérítés társul. Ebből lehetetlen lenne megélni, ezért állását semmiképpen nem adná fel. Tény, hogy a faluban sok közmunkás ennél több pénzt visz haza, hiszen akinek szakmája van, 60-70 ezer forintot keres havonta. - Ez nem túl rózsás helyzet, ám a község vezetését nem azért vállaltam, A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (TÖOSZ) a legkisebb települések esetében a helyettes állam titkári alap 40 százalékában határozná meg a faluvezetők bérét. A szervezet szerint az októberben életbe lépett törvénnyel a polgármesterek mintegy 80 százalékának csökkent a bére kisebb-nahogy ebből gazdagodjak meg - foglalta össze véleményét. Valyon László, a 400 lelkes Ivád újonnan megválasztott polgármestere is úgy véli, fizetése - 149 ezer bruttó, ami alig 100 ezer forint nettó - megalázóan kevés ahhoz képest, amilyen felelősséggel jár a betöltött pozíció. A kis faluban két mintaprogram is folyik, amiket napról napra koordinálni kell. Harmincnyolc közmunkás tevékenységét kell összehangolni, felügyelni, a nemrég átadott savanyítóüzem működtetése is jelentős munkával jár. A költségtérítés itt is minimális, így ha hivatalos ügyeket kell intéznie, többnyire saját zsebből fedezi a benzinköltséget és egyéb kiadásokat. Mint meséli, általában reggel 6-tól este hatig dolgyobb mértékben. A TÖOSZ polgármestereknek megküldött leveléből kiderül, a kormányzat nem támogatta elképzeléseiket, így bár a szervezet egyetért a Boldog-féle javaslattal, arra bíztatja a faluvezetőket, keressék meg országgyűlési képviselőiket, s konkrét számokkal mutassák be bérük, juttatásuk változását. gozik, amivel egyáltalán nem áll arányban a bérezése. A 350 lakosú Fedémesnek a polgármesteri hivatalon, a kul- túrházon és a jó ideje bezárt kisiskolán kívül egyéb intézménye nincs. Itt Válóczi István erdész - aki idén nyugdíjba vonul - a helyiek unszolására vállalta el évekkel ezelőtt a polgármester-jelöltséget. Társadalmi megbízatásban látta-látja el a vezetést, mert úgy érzi, erkölcsileg nem teheti meg, hogy bért vegyen fel. Az viszont számára is alig-alig elfogadható, hogy a költségtérítése nem elég szinte semmire. A Települési Önkormányzatok Szövetsége már két évvel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy az akkor elfogadott új önkormányzati törvényben a polgármestereket érintő bértáblákban megfogalmazott üzenet lényege: nincs szükség képzett és a helyi közösségért odaadóan tevékenykedő polgár- mesterekre, azaz csak abban az esetben, ha társadalmi munkában vállalkoznak a falvak irányítására, képviseletére. Ám az újonnan megválasztott településvezetők sok helyen csak a voksolásokat követően szembesültek azzal, hogy a fizetésük szánalmasan kevés. Egy tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint az 1500 fő alatti községek vezetői lényegesen kevesebb illetményre jogosultak, mint az ennél nagyobb lélekszámú települések irányítói. Az ötszáz lakost sem számláló falvak vezetői pedig még nehezebb helyzetben van■ Ön szerint túl- vagy alulfizetettek a polgármesterek? Szavazzon hírportálunkon V*-'-' ma 16 óráig: HE0L.hu J/ A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. nak. A Boldog István fideszes országgyűlési képviselő által a napokban benyújtott törvény- javaslat ezen a helyzeten változtatna. Véleménye szerint jelenleg polgármesterek százait sújtja az új szabályozás. Amit ő javasol, némiképp enyhítene a kistelepülési vezetők bajain: a módosítás után 500 lakosig a helyettes államtitkári alap 30, 501-1500 lakos között pedig 50 százaléka járna a polgármestereknek, ami 224, illetve 374 ezer forintot jelentene. Persze, ha a T. Ház rábólintana... Ám efre kevés az esély. Orbán Viktor ugyanis az e heti parlamenti ülésen kijelentette: a látszatát is el kívánja kerülni egy „előre megkomponált átverésnek”, és arról biztosította az őt kérdező képviselőt: a kormány nem támogatja azt az indítványt, ami megváltoztatná a 2012-ben elfogadott rendszert, ide értve a polgár- mesterek bérezését is. A TÖOSZ is lobbizni igyekszik a magasabb bérekért Voltak, akik novemberben fele annyi pénzt kaptak A településvezetők bérét a mindenkori helyettes államtitkári alapból kiindulva - ez jelenleg 748 ezer forint - számolják ki: ötszáz lakosig annak 20, 1500-ig negyven százalékát kapják a főállású polgármesterek. Miután az önkormányzati választásokig a 38 650 forintos illetményalapot szorozták fel lakosságarányosan, előfordult, hogy egy 400-480fős településen, ahol a polgármester az októberi önkormányzati választások után is a posztján maradt, novemberben feleannyi pénzt kapott, mint egy hónappal előtte. Nem véletlen, hogy az általunk megkérdezett, az ügyben érintett Heves megyei faluvezetők mindegyike megalázónak nevezte az új bérezést. Az árfolyampolitika nem old meg versenyképességi gondokat vállalkozói fórum Bőd Péter Ákos volt ipari miniszter, egykori Jegybankelnök elemezte a makrogazdasági helyzetet Egerben Bőd Péter Ákos volt a vendége az Erste Bank és a Heves Megyei Hírlap közös vállalkozói fórumának. A volt ipari miniszter, jegybankelnök, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, gazdaságkutató elemző az idei több mint háromszázalékos GDP-növekedésről szólva kiemelte: e tekintetben a Magyar Nemzeti Bank a legoptimistább, de a független kutatóintézetek is nagyjából ennyit mondanak.- Lengyelország, Szlovákia és Románia is a 2,5-3 százalék közötti sávban van, tehát Kelet-Közép-Európa ebben az évben növekszik. Az adatok mögött azonban látni kell, hogy a hazai növekedés jelentős részét az export hozza, miközben a 2006 után lecsökkent hazai fogyasztás jövőre érheti el a 2007-es szintet. Az inflációról el kell mondanom, egy volt jegybankelnök szíve örül, ha az érték úgy kezdődik, nulla egész.... De az öröm nem felhőtlen, mert tudjuk, volt egy rezsicsökkentés piaci és állami alapon is, s ezek az intézkedések mélyen lenyomták az árindexet, azaz egy bizonyos szegmensben mentek le az árak, s ez nem jelenti azt, hogy megszűnt volna az infláció. Az államháztartás továbbra is deficites, igaz, 3 százalék fölé nem megy a hiány, ezt a kormányzat eltökélte, s tartani is fogja. A fórum résztvevői aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről hallhattak... Bőd Péter Ákos a jövő évi költségvetés kapcsán úgy fogalmazott, nincsenek benne különösebben meglepő dolgok.- Adóügyekben nincs nagy változás, még olyan értelemben sem, hogy a kormány leszokott volna arról, hogy különadókat keressen. Most az látható, hogy az egészségügyben valamit kell csinálni, mert az nem működőképes, hogy lyukakat tömkö- dünk be. A munkaerőpiac átalakításáról is szó van, például a munkanélküli-segély megszüntetéséről, de ezek még csak gondolatok. Elmondható: folytatódik a tavalyi irány, s a kormányzat centralizációs szándéka sem csökken. A büdzséből az látszik, hogy ami gond volt öt éve, most is az, csak kevésbé akut. Sokakat érdekel az árfolyam kérdése. Úgy vélem, a honi kamatpolitika alakulását tekintve a gazdasági döntéshozók szívesebben látnának a mainál gyengébb forintot. Egy ilyen lépés lökést adhat a gazdaságnak, de úgy még nem láttam országot meggazdagodni, hogy folyamatosan elszegényedett. Márpedig a devizaleértékelődés azt jelenti, hogy minden kevesebbet ér. Árfolyampolitikával nem lehet megoldani versenyképességi gondokat. Ha valaki vizsga előtt megiszik három kávét, serkenti az agyműködését, de nem attól megy át... ■ P. A. i ; I
