Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-14 / 265. szám

2 2014. NOVEMBER 14., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP Gyanú az oktató ellen: szexuális visszaélésre utalnak a nyomok ► Folytatás az 1. oldalról mátrafüred A rendőr törzs- zászlós a lapnak kifejtette: tele­fonon jelezte a tanárnak, hogy bemegy érte az iskolába, ahol azután közölte vele, hogy bűn- cselekmény gyanúja miatt vele kell mennie. A pedagógus meg sem kérdezte, miről van szó, csak azt kérte, hogy feltűnés nélkül követhesse a rendőrt. A bilincs csak az egyeruhás szolgálati gépkocsijánál került a gyanúsított kezére. P. Sán­dort ilyen minőségben hallgat­ták ki. Eleinte nyugodtan visel­■ A tanár azt állította, hogy mindez csak félreértés, rosszindulatú pletyka lehet. kedett, akkor lett ideges, ami­kor a részletekről kérdezték. Tagadta, hogy levetkőztette, megérintette, simogatta volna a diákjait. Azt állította, hogy mindez csak félreértés, rosz- szindulatú pletyka lehet. Még a feljelentés napján tíz tanút, köztük négy diákot hallgattak meg a rendőrök. Szűcs Ferenc r. őrnagy, a vizsgálati osztály vezetője így összegezte az eddigi vallomá­sokat: erőszak, nemi érintke­zés nem történt, a tanúk állítá­sa szerint szexuális tartalmú beszélgetéseket kezdeménye­zett a tanár a fiú tanulókkal, előfordult, hogy hozzájuk ért. Volt, akinek lehúzta az alsó­ját, hogy mutassa meg a nemi szervét, vagy arra biztatta a di­ákokat, mérjék össze férfiassá­gukat. Az eddigi kihallgatások megerősítették a bűncselek­mény gyanúját. A rendőrség a tanárnál lefoglalt adathordozó­kon még vizsgálja, tartalmaz­nak-e azok szexuális tartalmú feljegyzéseket, videókat, illetve fényképfelvételeket. Az őrnagy szerint megfontolandó, hogy pszichológus szakértőt is be­vonjanak az eljárásba. P. Sándor az iskola igazga­tójának tájékoztatása szerint már nem dolgozik az iskolá­ban, kihallgatása után őrizetbe vette a rendőrség, kezdemé­nyezték előzetes letartóztatá­sát, ám a bíróság elutasította az ügyészség indítványát, így a gyanúsított tanár szabadlábon védekezik. ■ G. R. Bár nem vártak csodát, de ezt se devízahitelesek Amit nyernek a réven, elviszi a vám, jön az elszámolás és a forintosítás Úgy tűnik, a végtörlesztés volt az igazi segítség a de­vizahiteleseknek. A forin­tosítás kisebbik rossz lehet, ha engedik elszabadulni az árfolyamot. Tóth Balázs Felgyorsult a devizahitelesek megmentése, igaz, az érintet­tek jó része nem erről álmodott. A legjobban azok jártak, akik­nek volt elég pénzük végtör- leszteni, hiszen a svájci frank (240-250 forint) és az euró (290-310 forint) árfolyama is a végtörlesztés idején volt csú­cson, hiszen 180, illetve 250 forintos átváltási árfolyamon szabadulhattak meg hitelük­től. Igaz, ha valaki forinthitelt vett föl, azzal kellett számolnia, hogy a jegybanki alapkamat 6-7 százalék körül volt. Sokan azonban nem tudtak honnan előteremteni annyi pénzt, amennyi a végtörlesz­téshez szükséges volt. Ők vár­ták a további intézkedéseket, például az árfolyamrögzítést, majd a kedvezményes árfolya­mon történő forintosítást. Utób­bi elmarad, lesz előtte banki el­számolás a tisztességtelennek nyilvánított feltételek miatt. Ez nagyjából ötödével csökkent- heti a tőketartozást, a deviza­hitelek kamatszintje elvileg visszaáll az eredeti szintre. Ezt követi az elvileg nem kötelező, de gyakorlatilag mindenki szá­mára kényszerű forintosítás. A frankhiteleket 256,47, az eu- róhiteleket 308,97, a jenhitele­ket 2,163 forintos árfolyamon átváltják forinthitelre, realizál­va az árfolyamveszteséget.- Ugyanott fogok tartani, mint tíz éve, amikor a svájci- frank-alapú hitelt fölvettem. Az elmúlt években kedvezőbb alkalom is kínálkozott volna a devizahitelek forintosítására, igaz, lehet, ezután elszabadul az euró árfolyama. Nem vártam további segítséget a kormánytól, de azt se, hogy ilyen helyzetbe hozzon. Két és fél éve beléptem a? árfolyam­gátba, lakástakarékot kezdtem, másfél év múlva vissza tudnám fizetni a devizahitelem tőkeré­szét, és alig maradna tartozá­som. Erre belekényszerítenek abba, hogy 256 forinton átvált­sam forinthitelre a devizaköl­■ Banki elszámolás a tisztességtelenség miatt, ellensúlyozva a forinto­sítás miatti veszteséget. csönömet, és kezdjek mindent elölről. Ha ezt tudom, akkor 180 forinton végtörlesztettem volna. Ha most 220 forinton váltják át a 169 forinton föl­vett svájci frankomat, egy szót sem szólok. Ám, így becsapva érzem magam, köszönöm, de ebből nem kérek - mondja fel­háborodva Beáta, akinek férjé­vel közösen két devizahitele is van (volt harmadik, autóhitel is, de az már letelt). Kérdezi: a kormány annak idején miért az árfolyamrögzítést preferálta és miért nem a végtörlesztést se­gítette? A házvásárláshoz 2001-ben vett föl másfél milliós forinthi­telt, 18 százalékos kamatra. En­nek a maradékát 2004-ben át­váltotta devizára, így az akkori 52 ezer forintos törlesztőrész- letéből 11 ezres lett. Mivel bő­vítették otthonukat, 2005-ben ötmillió forintot vettek föl, sváj­ci frankban, 169 forintos árfo­lyamon, amit 36 ezer forintjá­val törlesztettek. Kényelmesen tudták fizetni a havi törlesztőt. Aztán a részlet az utóbbi évek­ben százezer forintig nőtt. Jött az árfolyamgát, s bár továbbra is havonta közel százezer a ki­adás, de ebből 40 ezer lakásta­karékba ment. Csökkent a tőke is, s 30 ezer helyett már csak 21 ezer frankkal tartoznak, az első kölcsönből ezer frank ma­radt. Ha a nagyobb kölcsönt most forintosítják, akkor az el­számolás előtt 5,5 millió forint lesz csak a tőketartozás, ráadá­sul azt sem tudni, milyen ma­gas lesz a forinthitel kamata.- Most a nagyobb hitelem futamidejének felénél tartok. Másfél év múlva lejárt volna a lakástakarék, s az így kapott 3,6 millió forintból visszafizet­tem volna a devizakölcsön tő­ketartozását. Ám, hogy elölről Kedvezőbb volt az árfolyam, de magasabb a kamat A svájci frank árfolyama a válság előtt 140-150forint kör­nyékén mozgott, majd 2008 vé­gére 177-re emelkedett. A 2010- es kormányváltásig 185 forin­tért adtak egy frankot, majd azon év nyarára 210 forint kör­nyékén jegyezték a devizát, ké­sőbb volt 256 forintos is. Tavaly, illetve tavalyelőtt 230-240fo­rint volt a középárfolyam. Az eurót a 2007-es 250, a 2008- as 230-260forintos árfolyam után 2009-ben és 2010-ben a 270-280-as sávon belül jegyez­ték. Ám, a 2011. év végére 310- re drágult, tavaly 300 körül, idén megint 310 körül mozgott az árfolyam. Ugyanakkor a ha­zai alapkamat a 2009-es 9,5 százalékról mostanra 2,1 száza­lékra csökkent. A MAGYAR NEMZETI BANK, Vagy­is a jegybank szerint az elszá­molás a teljes pénzügyi közvetí­tőrendszerszámára bruttó 942 milliárd forintos veszteséget okoz, ebből 783,6 milliárd forint jut a bankrendszerre, a bankok évi 92 milliárdos kamatkiesés­sel is számolhatnak, írja a Port­folio, hu. Bankeladások, fúziók jöhetnek jövőre. A meglévő devi­zahitel-szerződések 40 százalé­kánál legalább negyedével csökkenhet a tőketartozás, kö­zel felénél azonban ötödével sem. A hazai jegybank mai adatai szerint egy tipikus devi­zaadósnál a szerződéskötéskori tőketartozás 5,6 millió forint volt, ez ma 7,5 millió forint, az elszámolás után pedig 6 millió forint lesz. kezdjem húsz évig a kölcsönt, nonszensz. A végtörlesztéssel most is ugyanúgy százezret fi­zetnék havonta, de már jóval előrébb tartanék. Nem az első, de az utolsó volt, hogy hitelt vettem föl - magyarázza Beáta. Tisztában volt azzal, hogy övé az árfolyamkockázat, de piaci árfolyamon bármikor fo- rintosíthatta volna frankalapú kölcsönét, jóval kedvezőbb fel­tételekkel, mint amikben most a kormány megállapodott a bankokkal. Ezzel szerinte az emberek nem tudnak mit kez­deni, mert nem tudnak tervez­ni. Valószínűleg úgy kellene dönteniük a forintosításról, hogy nem ismerik, az elszámol­tatással mennyivel csökken a tartozás. Semmilyen konkrét szám birtokában nincsenek, a bank becsaphatja őket: a közel­múltban két, különböző adat- tartalmú levelet is kapott arról, hogy mennyivel tartozik. Ho­gyan tudná ellenőrizni, hogy melyik a helyes? Beáta munkatársai közül többen végtörlesztettek, néhá- nyan az árfolyamgátba belép­tek, de többen már nem tudják fizetni a havi részletet. Rajtuk végképp nem segít a forinto­sítás, pedig várták nagyon a segítséget, mert ragaszkodnak ahhoz, amijük van. Látni es látszani Hevesben ellenőrzés Több rendőrre számíthatunk most az utakon Idén is útjára indította a Látni és látszani országos közleke­désbiztonsági kampányát az Országos Rendőr-főkapitány­ság és az ORFK Országos Bal­eset-megelőzési Bizottsága. Ennek keretében december 12-éig országos fokozott közúti ellenőrzést tartanak, melynek során teljes körűen és kiemel­ten vizsgálják a személy-, il­letve haszongépjárművek, a motorkerékpárok, kerékpárok világítását, láthatóságát, a ve­zetői engedélyben szereplő szemüveg és/vagy kontaktlen­cse viselését, illetve a tartalék szemüveg meglétét. A közleke­dők Heves megyében is több rendőrre számíthatnak. ■ M. Z. Az egyenruhások a napokban Egerben vizsgálták meg a járműveket Lefejelte a sajtárus a vendéget vád Március idusához méltatlan erőszak egy pohár miatt Ünnepélyesnek szánt közössé­gi összejövetelen rontotta el a hangulatot egy erőszakos köz­játék idén március 15-én Eger­ben, a Líceum dísztermében. Ott rendezték meg ugyanis az Egri Csillagok borbontás elne­vezésű, borkóstolással egybe­kötött eseményt. A helyszínhez méltatlan, nem várt tett vége büntetőeljárás lett, s a minap vádat is emeltek az ügyben. Minderről, a Hírlap érdeklődé­se nyomán, dr. Konkoly Thege László főügyészségi ügyész, a Heves Megyei Főügyészség saj­tószóvivője adott ezen a héten tájékoztatást. A vádirat arról szól, hogy a későbbi vádlott sajtot árusított, s vendégként ott volt a líceumi díszteremben az Egri Vitézlő Oskola egyik tagja is. A durva cselekményt kiváltó ok sajnos olajpadlós kocsmákba illő jele­nethez vezetett. A borkóstoláshoz minden jelenlévő poharat kapott, amit a rendezvény végén le kellett adni. A vitézlő oskolás társa­ságában lévő hölgy azonban elhagyta a saját poharát. A ba­rátja sietett a segítségére azzal, hogy a sajtárus pultjáról elvett egy másikat. Ezt az eladó per­sze észrevette, s a férfi után sie­tett, hogy kérdőre vonja. A vád szerint, amikor utolérte a ké­sőbbi sértettet, az rákérdezett, hogy a pohár elvétele miatt há­borodott-e fel. Válaszul a sajt­árus villámgyorsan az arcába fejelt. Ennek következtében a megtámadott nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szen­vedett, mivel az orrcsontja da­rabosan eltört. A feltárt bizonyítékok alap­ján az Egri Járási Ügyészség sú­lyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat a 48 éves eladóval szemben, s ellene pénzbünte­tés kiszabását indítványozta az első fokon döntést hozó Egri Járásbíróságnak. A közvetítői eljárás a felek között meghiúsult, miután az ehhez korábban adott hozzá­járuló nyilatkozatukat utóbb visszavonták. ■ SZ. Z. Megsínylik a bankok és a devizahitelesek is

Next

/
Thumbnails
Contents