Heves Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-25 / 249. szám
2014. OKTÓBER 25., SZOMBAT HORIZONT 5 Amikor már a remény is csupán múltidő azbesztózis György Zsolt szerint a statisztikákat figyelembe véve neki már fél éve meg kellett volna halnia- A számítások szerint már fél éve halottnak kellene lennem - mondja a zagyvaszántói György Zsolt, a köznyelvben azbesztózis- ként hírhedtté vált betegség talán legismertebb áldozata. A 39 éves férfi (akinek szüleit évtizedek óta ismerem, őt magát kisgyerek korában sokszor láttam futkosni a selypi focipályán) 14 éves koráig a selypi cementgyártól pár méternyire élt, s negyedszázad elteltével mutatták ki tüdejében a kórt. Rendhagyó beszélgetés. Tari Ottó- Hogy érzed magad?- Napról napra rosszabbul, már a morfiumtapasz sem használ. Ha a kimutatásokat nézzük - amelyek többek között a tumor méretét, a betegség előrehaladottságát, az életkort, a szervezet ellenállóságát, a kezelés módozatait is figyelembe veszik -, már hat hónapja meg kellett volna halnom. A statisztikák szerint ugyanis ezzel a kórral a hozzám hasonló állapotúak fél-egy évig élhetnek.- Borzasztó lehetett ezzel szembesülni!- Az volt. Mint akinek egy pillanat alatt elvették az életét. Élsz még, de már nem vagy itt. Ettől a pírétól hiába vigasztalnak, hiába mondogatják, ne gondolj arra, mi történt veled. Ez lehetetlen. Minden kapcsolat megszakad a régi életeddel; nincsenek kollégák, nincsenek barátok, nincs semmi, csak a bezárult világ. Felégtek a hidak körülötted. György Zsolt és felesége, Judit. A 39 éves, Zagyvaszántón élő férfi az azbesztózis néven elhíresült betegség talán legismertebb magyarországi áldozata.- Azért nem minden híd... Most is itt van melletted a feleséged, Judit, akire mindenben számíthatsz.- Miatta és a gyerekek miatt élek még. A fiam és a lányom miatt. Olyan sok közös tervünk lenne még...- Gondolom, pontosan emlékszel arra a pillanatra, amikor megtudtad, hogy nagy a baj.- Németországban dolgoztam, amikor elkezdtem köhögni, fulladni. Soha nem cigarettáztam, így először azt gondoltam, hogy megfázhattam, tüdőgyulladásom van. Amikor az antibiotikumok sem segítettek, hazajövetelemkor elmentem tüdőszűrésre, ahonnan rögtön CT-re irányítottak, y Azonnal nyilvánvaló lett, mi a baj. El sem tudod kép- ,, zelni, mennyire letaglózott, mégis, az orvosom tanácsa ellenére, visszamentem a németekhez dolgozni, hogy pénzt keressek a családomnak. Persze, idő előtt haza kellett jönnöm, mert rosz- szul lettem, kaptam infúziót is, de ezután egyre romlott az állapotom. Összenyomta a tüdőmet a víz. A szövettani vizsgálat kimutatta a daganat fajtáját, majd elkezdődött a kezelésem. mbere- Utóbbi miből állt?- Felsorolni sem könnyű... Már túl vagyok majd’ egy tucatnyi kemoterápián, 8-10 CT-n és legalább száz röntgenen. Olyan gyógyszert is kaptam, amit egy segítő szándékú ismerősöm fizetett ki, mert annyira drága. Az első időszakban jó tanácsokból sem volt hiány, sokan sokféle alternatív gyógymódot ajánlottak, ezek között akadt olyan is, amit kipróbáltam, és majdnem belehaltam. Ilyenkor a remény hozza meg helyetted a döntéseket, de semmi nem segített. Névjegy név: György Zsolt SZÜLETETT: 1976 család: nős, feleségével két gyermeket nevelnek foglalkozása: eredeti szakmája központifűtés- és csőhálózat-szerelő, de kamionvezetői jogosítványt és targoncavezetői engedélyt is szerzett, ezek mellett pedig letette a gipszkartono- zói mestervizsgát. „Egész életemben a két kezem munkájával igyekeztem megteremteni mindent, amire a családomnak szüksége volt. Ma már mindenünk megvan” - mondja. Mint mesélte, életét családi tragédiák sorozata kísérte. „Most rám került a sor” - tette hozzá. Gyermekkorát a selypi cementgyártól 30 méternyire töltötte. Ma Zagyvaszántón él, de mostani otthona udvaráról is rálátni az üzem romjaira. A látvány azonban nem ébreszt benne haragot. „Működhetett volna egészségesen is. Az emberek rontották el" - mondja.- Nem véletlenül állítom, hogy te vagy az azbesztózis legismertebb áldozata, hiszen rendszeresen szerepelsz a médiában, arccal és névvel is vállalva a betegséget. Miért döntöttél így?- Az első alkalommal még „kitakarva” nyilatkoztam, mert azt hittem, akkora szenzáció kerekedik az ügyből, hogy rögtön elkezdődik a volt cement- és eternitüzem romjainak a felszámolása, s tartottam attól, hogy utolér a területen guberáló fémgyűjtők bosszúja. Naiv voltam, hiszen azóta sem történt semmi a rekultivációt illetően... És sajnos, mint azóta látható, a nyilvánosságot vállalva sem. Ezután ügyvédemhez, dr. Igyártó Gyöngyihez fordultam, sőt, azt is megszerveztem, hogy mások is csatlakozzanak hozzánk. Ma már több mint harminc azbesztózisos beteget vagy azok hozzátartozót képviseli a Selypi-medencéből. Reméljük, eredménnyel. Kiváló, lelkiismeretes szakember.- Mit reméltek az állammal szemben indított eljárástól?- Azt, hogy igazságot szolgáltat, illetve hogy rávilágít, mennyit ér egy emberi élet.- Alig félórányit beszélgettünk, s látszik, hogy már fáradsz. Tudsz rendesen aludni?- Fél éve jó, ha összefüggően 10-20 perceket. Úgy tűnik, alacsony a fájdalomküszöböm...- Az ébrenlét viszont gondolkodásra ösztönöz. Ilyenkor feléled még benned a remény?- Már nem. Pedig kellene, mert tudom, a kisfiamnak szüksége van rám. Portrénk - formabontó módon - itt nem fejeződik be. Beszélgetésünk során végig mellettünk volt Zsolt felesége, Judit, aki filigrán alkata ellenére nap mint nap hatalmas erőről tesz tanúbizonyságot. Szüksége is van erre, mivel nem a férjéé az egyetlen sorscsapás a családjukban. Hatéves kisfiúk, Richárd ugyanis izomsorvadásban szenved, ezért hétköznapjait egy fővárosi speciális intézményben tölti, s csak péntekenként hozhatják haza.- Kimagaslóan jó tanuló, rajong az édesapjáért - mondja Judit. - Tudatában van a történteknek, hétről hétre érzékeli Zsolt állapotának a rosszabbodását. És nagyon nehezen viseli. A fiatalasszony szeme többször is könnybe lábad, de az utolsó pillanatban mindig sikerül visszafojtania a sírást. - Próbálok erős maradni - réved maga elé. Csupán másodpercnyi árnyék ez a lelkén, mert a következő pillanatban már újra rám néz. - Egy benzinkútnál dolgozom Hatvan mellett, s nagyon rendes munkaadóm van, csak nappali műszakba oszt be. De így sem könnyű... Amikor'dolgozni indulok, az aggaszt, hogy nem lehetek Zsolt mellett, így nem tudom, mi történik vele, amikor pedig itthon vagyok, tehetetlennek érzem magam, mert nem segíthetek rajta. Dupla fájdalom ez. PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Egri ősbemutató: Görgey nem volt áruló Hiszem, hogy a magyar színháznak elő kell segítenie új drámáink születését, hiszen akkor teljesedik ki igazán egy mű, ha színpadra kerül, egy társulat megszólaltatja - fogalmazott Blaskó Balázs, a Gárdonyi Színház igazgatója, amikor elkezdték próbálni a Görgeyt.- Betöltve a nyolcvanat, írói aktivitásom birtokában, húsz- 3 egynéhány színdarabbal a há-1 tam mögött úgy éreztem, tar- ~ toztam az általam is megfogal- § mázott történelmi igazságnak 1 e dráma megírásával - mondta J Görgey Gábor író. Sok évtized £ kötelező iskolai doktrínája több generáción át sulykolta, hogy Görgey Artúr áruló, s ez még ma is százezrek tudatában él. A történészek és néhány irodalmi alkotás igazságtétele mellett nekem is kötelességem volt a színház közönségformáló erejével beleszólni e történelmi perbe. A halála felé menetelő Görgey egyetlen vágya, hogy Kossuth kimondja: bocsáss meg, hogy árulónak neveztelek. A művet november 14-én mutatja be a teátrum, a címszerepben a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Blaskó Péterrel, aki 35 év után újra együtt áll színpadra testvérével, Balázzsal. ■ Nemtörődöm, de jó ember November 5-én a gyermeknézőket várja a Gárdonyi Géza Színház, ahol Fésűs Éva üde és szeretnivaló zenés mesejátékát, A palacsintás királyt mutatják be a Babszem Jankó Gyermekszínház művészeivel közösen. A címszerepet Szívós Győző játssza.- Gyerekként természetesen én is láttam a filmet, emlékszem a Derelyét alakító Káló Flóriánra és Harsányi Gábor udvari bolondjára, s arra, hogy nagyon tetszett a hangulata - meséli. - A próbák előtt szándékosan nem néztem meg újra, de már egyre kíváncsibb vagyok... Szeretek gyerekeknek játszani, ők olyan közönség, akiket nem lehet becsapni, végig őszintén reagálnak, ugyanakkor nem gondolom, hogy másként kellene kezelni őket, vagy máshogy kellene játszani egy ilyen darabot, mint a felnőtteknek. Tóbiás király nem rossz ember, inkább csak nemtörődöm, amit sokan kihasználnak. E tulajdonságát kell megmutatni igazán, no és a valódi énjét, ami el van benne rejtve. A mű legfontosabb üzenete - ami gyermekként is megfogott -, hogy érdemes kiállni magunkért, az igazunkért, ha úgy érezzük, rossz útra akarnak vinni. ■ Görgey Gábor: Régi adósságomat törlesztem ezzel a drámámmal
