Heves Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-24 / 248. szám

5 2014. OKTÓBER 24., PÉNTEK KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN Olajra lépnek az otthonok ifjai szökevények Előfordult, hogy mire rátaláltak az eltávozott lányra, ő már terhes volt Juhász Henrietta Sokszor emlegetett, ám még mindig megoldatlannak számí­tó és újból felbukkanó komoly probléma a gyermekotthonok­ból megszökő fiatalok felku­tatása és az eltűnésük miatt bekövetkező különféle gondok megoldása. A Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ és a Heves Megyei Rendőr-főkapi- tánySág megfeszített munkája ellenére is az utóbbi években egyre csak szaporodott me­gyénkben az effajta eltűné­sek száma. Olyan tizenéves is akadt köztük, aki a két éven át tartós gondozási ideje szinte alatt végig szökésben volt. A gyermekotthonokban, a lakásotthonokban többségében 12 év feletti, családjukból kü­lönböző okokból miatt kiemelt, s gyermekvédelmi gondosko­dásban nevelkedő gyermekek, tinédzserek, illetve nagykorú utógondozott ellátottak élnek. Az ezekre a helyekre beutalt gyerekek bekerülése legtöbb­ször az elhanyagolásukkal, a deviáns magatartásukkal, a bántalmazásukkal, a fel­bomlott családdal függ össze. A gyermek-, illetve lakásott­honok a tényleges otthonhoz hasonló ellátást nyújtó nyitott intézmények. Ezekről a he­lyekről a gyermekek, fiatalok ugyanúgy iskolába járnak, mint családban nevelkedő tár­saik. Házirendjük is van, ami hasonló szabadságokat biztosít a számukra, mint egy família. Zsebpénzre, kimenőre, szabad, önálló mozgásra is van lehető­A gyermekotthonból megszökő fiatalok sokszor az utcán bolyonganak. A rendőrség, az otthonok dolgozói mindent megtesznek, hogy előkerítsék őket. ségük - tudtuk meg a Heves Megyei Gyermekvédelmi Köz­pont igazgatójától, dr. Jungné Richter Judittól. A tapasztalatok szerint gya­kori, hogy új elhelyezéseknél sem a szülők, sem a fiatalok nem fogadják el a családból történő kiemelést, ezért szök­nek haza a gyerekek és ezért bújtatják őket családi körben. Több esetben a fiatalok már párkapcsolatból kerülnek be, ilyenkor a barátjukhoz, baráti társaságukhoz távoznak enge­dély nélkül. Egyre gyakoribb, hogy 16-18 év közötti, bűnöző életmódot folytató, vagy tudat­módosító szerrel élő ifjakat he­lyeznek el intézményekben. Az elhelyezésüket követően náluk gyakoribbak a szökések, mivel a kötöttséget, a szabályokat, a házirendet nehezen vagy egy­általán nem fogadják el. Ilyen­kor sodródnak a barátokkal, a bandákkal az utcákon, nem akarnak iskolába járni, „szaba­dok akarnak lenni".- Többségükben előkerül­nek, igaz, van, hogy csak hosz- szabb idő, egy-két hónap eltel­tével. Sokkal nagyobb problé­ma az, hogy még a megkerü­lés napján újra megszöknek ugyanoda, ahol addig voltak, és így a munka kezdődik elölről, mind a rendőrségen, mind ná­lunk. Ugyanakkor olyan eset is előfordul, hogy önként jön visz- sza a fiatal, vagy - ritkán - a vér szerinti szülő hozza vissza őt - nyilatkozta lapunknak dr. Jungné Richter Judit. Azt is megkérdeztük a szakembertől, milyen gyakori, hogy az eltűn­tek bajba kerülnek. Az igazgató asszony elárulta, az is előfor­dult már, hogy több hónapos várandós állapotban, esetleg már gyerekkel együtt kerül­nek elő a fiatalok. Szerencsére nagyon ritkán következik be, hogy bűncselekmény áldozatá­vá válnak, az elmúlt tíz évben Heves megyében ilyen nem for­dult elő, az viszont gyakoribb, hogy ők maguk bűncselek­ményt követnek el.- Nagyon sok egyéni és cso­portos beszélgetést végzünk ■ „Előfordul, hogy egy-egy kiskorú egy év alatt 13-14-szer is megszökik gondozási helyéről.” velük, több alkalommal a he­lyi rendőrőrsön tartottak nekik előadást különböző témákban, felvilágosítást kapnak a szökés alatt bekövetkezhető bántal- mak, balesetek lehetőségeiről. Szökések után pedig mindig egyéni beszélgetéseket folyta­tunk velük, illetve jegyzőkönyv készül a történtekről - számolt be a központ vezetője. ■ Ön szerint miért szöknek el az otthonokból a fiatalok? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLfiu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közötjük. Nemcsak otthonokból tűnnek el gyermekek Személyiségfejlesztő tréningek a megelőzésért CSALÁDBÓL, OTTHONRÓL jóval kevesebb kiskorú tűnik el. Gyer­mekeknél leggyakoribb ok a szülői felelősségre vonástól való félelem, a kalandvágy, a csa­vargás. Arra is volt már példa, hogy kiránduló, csavargó gyere­kek eltévedtek a határban, az erdőben. Ilyenkora rendőrség terepkutatást végzett, s az el­tűntek pár órán belül megkerül­tek. A fiatalkorúaknái a konf­liktus a fiatal és szülei között, fiúk esetében a csavargás, a lá­nyoknál a fiú baráthoz történő szökés a leggyakoribb ok. A szökésben érintett gyerme­kekre a nevelőik, a szakembe­rek igyekeznek jobban odafi­gyelni. A szökés okainak feltá­rására, az újabb szökés elkerü­lésére nagy hangsúlyt fektet­nek. Kulturális programokat, sportolási lehetőségeket biztosí­tanak nekik. Pszichológus, fej­lesztőpedagógus bevonásával próbálnak segíteni, önismereti, személyiségfejlesztő tréningeket tartanak. Kapcsolatban állnak a RÉV szenvedélybeteg-segítő szolgálattal, drogprevenciós elő­adásokat szerveznek nekik. A Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóreferense, Vá­mos Boglárka rendőr törzsőr­mester munkatársunk kérdé­sére elmondta, hogy a kiskorú eltűntek közül leggyakrabban előforduló esetek a gyermek- otthonból, lakásotthonokból engedély nélkül távozó, vagy az engedélyezett távollétről időben vissza nem térő kisko­rúak „eltűnési” ügyei.- Gyakoriak esetükben a rendszeres szökések. Előfor­dul, hogy egy-egy kiskorú egy év alatt akár 13-szor, 14-szer is megszökik a gondozási helyé­ről. Azt, hogy az eltűnt meg­sérült-e az eltűnés ideje alatt, vagy előtte történt-e a bűn- cselekmény, minden esetben vizsgálja a rendőrség. Ritkán, de az is megesik, hogy a fiatal­korú eltűnt bűntény áldozatává válik. Ilyen esetben azután az ügy büntetőeljárásként folyta­tódik - sorolta a teendőket a sajtóreferens. Egyre több gyermekotthon­ból megszökött fiatal után kutat az utóbbi években a Heves Megyei Rendőr­főkapitányság. Az eltűnt if­jak sajnos gyakran követnek el bűncselekményeket is. JOGI LEXIKON A karkicsavarás öt év börtönt is érhet a tettesnek büntetőjog Karjának kicsa­varásával, imádottja ólmos- bottal csépelésével fejezte ki egy egri férfi ragaszkodását a barátnőjéhez. Lapunkban másutt találhatják olvasóink a történetet, mely kapcsán a féltékenységében durvaság­gal magához láncolni óhajtó társsal szemben különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés miatt emelt vádat az ügyészség. A Büntető Törvénykönyv 164. szakasza egyszerűen, de egyértelműen fogalmazza meg, ki kerülhet a vádlottak padjára efféle bűntény cí­mén. Az valósítja meg a testi sértést, aki más testi épségét vagy egészségét sérti. So­kak szemében nem túl nagy horderejű eset az, ha valaki úgy sóz nagyot embertársá­ra, hogy annak cselekedeté­vel sérülést okoz. A törvényi rendelkezés különbséget tesz e tett meg­ítélésénél aszerint, hogy a megtámadott sebei vagy a bűncselekménnyel előidézett betegsége mennyi idő alatt gyógyulnak be. Ha nyolc napon belül, akkor könnyű testi sértésről beszélünk, ami vétség, s két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűnösségének bebizonyoso- dásakor a vádlott. Ám, ha nyolc napot meghaladóan kell az áldozatot ápolni, ak­kor súlyos testi sértés lesz a vád. Ez pedig bűntett, s három évre is rács mögé küldhető a terhelt. így bün­tetendő a minősített könnyű testi sértés is, ha azt aljas indokból, célból, védekezés­re, akaratnyilvánításra kép­telen, a bűntény elhárítására kora, fogyatékossága miatt korlátozottan képes-személy sérelmére valósítják meg. A súlyos testi sértés sú­lyosabb fokozata, ha azt az előbbiekben felsorolt módon, maradandó fogyatékossá­got, súlyos egészségromlást előidézve, illetve - mint esetünkben - különös ke­gyetlenséggel követik el. Ha viszont életveszély vagy halál más bántalmazásának a következménye, akkor 2-8 évre kerülhet fegyintézetbe a jogerősen elítélt. ■ SZ. Z. Tíz szén-monoxid-érzékelőből kilenc hibás fogyasztóvédelem A készülékeket a szakemberek szerint kétévente ellenőrizni kellene Az ár- és belvíz elleni védelmet gyakorolták Tíz szén-monoxid-érzékelő tí­pus közül kilencről az derült ki, hogy nem látja el a feladatát - közölte a Nemzeti Fogyasztó- védelmi Hatóság (NFH) kabi­netvezetője Budapesten. Kathi Attila az Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatóság (OKF) és az NFH fűtési szezon előtt tartott sajtótájékoztatóján ki­jelentette: az OKF és a fogyasz­tóvédelem közös akciója során vizsgált készülékek többsége vagy nem jelzett szén-monoxid kiáramlása esetén, vagy hami­san riasztott. Felhívta a figyelmet, hogy mindenki szaküzletben vásá­rolja meg az érzékelőt, amely magyar nyelvű használati és beszerelési utasítással ellátott. Kiemelte: a vizsgálati ered­mény nem azt jelenti, hogy az ilyen készülékek 90 százaléka rossz, mivel az NFH ellenőrei eleve a gyanús termékeket vizsgálták. Ám figyelmeztetni szeretnének mindenkit arra, hogy kellően körültekintően válasszák ki az érzékelőket, mert a rossz készülék hamis biztonságérzetet ad. Az előírások szerint kétéven­te ellenőrizni kell az érzékelő­ket, de ezt az emberek 95 szá­zaléka nem teszi meg. Ehelyett sokszor kipufogógázzal, ciga­rettafüsttel tesztelik a berende­zéseket, ami viszont a készülé­kek végét jelenti. ■ M. Z. A rossz készülék bizony hamis biztonságérzetet ad használójának mezőtárkány Vízkárelhárítási gyakorlatot szerveztek az Egri Katasztrófavédelmi Kirendelt­ség munkatársai és Mezőtár­kány polgármestere a község polgári védelmi szervezete, a helyi önkéntes tűzoltó egyesü­let és egyéb rendelkezésre álló közerő bevonásával nemrég. A gyakorlatot polgári védel­mi szakkiképzés előzte meg, melyen a falut leginkább ve­szélyeztető ár-belvíz elleni vé­dekezés módjait ismertette a megjelentekkel Zelei László tű. százados, az Egri Katasztrófa- védelmi Kirendeltség polgári védelmi felügyelője. Az elmé­leti képzést követően az első gyakorlati feladat a szabályos homokzsáktöltés és depónia ki­alakítása volt. Ezt követően az egri járási katasztrófavédelmi megbízott, Nagy László tű. főhadnagy irá­nyításával a Laskó-patak men­tén bordás megtámasztással erősítették meg a gátat, a ma­gassághiányos szakaszt nyúl- gáttal védték be, s egy feltéte­lezett buzgár elfogására ellen­nyomó medencét építettek ki a gyakorlat résztvevői. Az egyes védművek kiépítését követően a szakemberek elmondták a résztvevőknek, hogy azok mi­lyen védekezési célokra szol­gálnak, és mely események észlelésekor szükséges ezeket kialakítani. ■ M. Z. t

Next

/
Thumbnails
Contents