Heves Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-22 / 247. szám

2014. OKTÓBER 22., SZERDA HORGÁSZ AT-VADÁSZ AT 5 Bőg a szarvas, lesen a vadászok szezon Február másodikéig lehet elejteni erdeink „háremtartó” királyát, a gímszarvast Erdeink tekintélyes nagyvada a gímszarvas. A kapitális példány agancsa akár a 11 kilogrammot is elérheti, és tízezer eurót dukál. A Biikkzsércen tartott vadásznap vendégei voltak megyénk vadászai megyénk vadászai is rendsze­resen részt vesznek azon a rendezvényen, amit négy éve indított útjára Bükkzsérc ön- kormányzata és a térség vad­gazdálkodói. A favágóverseny és vadásznap mára országos hírnévre tett szert, hiszen a versenyzőkön kívül népes ven­dégsereg is érkezik. Idén az egésznapos esemény a vadászkürtösök szignáljával vette kezdetét, amelyet a Hu­bertus istentisztelet követett. A szentmise után a megyei va­dászzászló bevonulásával egy időben egy saroglyán két őzba­kot helyeztek terítékre a nagy- színpadon.Az eseményt Tállai András, a térség országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium államtitkára nyitotta meg. Amikor a szín­■ Szabadtéri trófeakiállítás is szórakoztatta az eseményen megjelent vendégsereget... padi programok befejeződtek, megkezdődött a favágóverseny: kombinált darabolás, galy- lyazás, választékolás, hasítás, sarangolás versenyszámokban mérhették össze tudásukat a csapatok. Idén először bemutat­koztak e nehéz szakma segítői is, aminek köszönhetően lovas rönkhúzóverseny is színesítet­te a programokat. A versenyre érkezett neve­zettek mellett természetesen nem maradhatott el a főző­csapatok megmérettetése sem. Erre is érkeztek Heves me­gyéből jó néhányan, aminek köszönhetően számos vadá­szatra jogosult és nem vadászó civil baráti társaság sátrai alatt bográcsban, tárcsán, sőt, sparhelten is főttek, sültek a finomabbnál finomabb illatot terjesztő erdei, mezei ételek. A sátrak között mindeköz­ben szabadtéri trófeakiállítás volt látható, mely már hagyo­mánnyá vált a borsodi vadász­napokon, megteremtve ezzel a „vadászok utcája” hangulatát, ahol impozáns trófeákban és vadászati eszközökben is gyö­nyörködhettek az érdeklődők. Az estig tartó programok után könnyűzenei koncert, majd tűzijáték és hajnalig tartó utca­bál következett a jól szórakozó közönség örömére. ■ A vadászok többsége a szep­tember elsejével megkezdő­dött szarvasszezont tartja a legizgalmasabb időszaknak, amikor is hihetetlen dolgok eshetnek meg cserkelés köz­ben. Például meglövi élete trófeáját a vadász. Sike Sándor Mielőtt a szarvasvadászat tit­kaiba belemélyednénk, érde­mes megismerni a faj legfonto­sabb jellemzőit: a gímszarvas Magyarország legnagyobb testű kérődző vadfaja, amely­nek hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünő- nek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezzük. A gím­szarvast is ivari dimorfizmus jellemzi, ami a bikák nagyobb testméretében és agancsvi­selésében nyilvánul meg. Az agancs egy csontképződmény, amelyet a bika minden évben elvet, és évente újra növeszt. A tapasztalt vadász tisztában van azzal, hogy a célkeresztbe került nagyvad - különösen a még kezdő számára - min­dig kapitálisnak tűnik, s hogy mekkora is valójában a pél­dány, az csak az elejtést köve­tően derül ki. Akkor viszont a trófeáért akár mélyebben is a pénztárcába kell nyúlni, hiszen az „olcsóbb”, 1300 eurós ártól akár tízezer euróig is mozog­hat a kifizetendő összeg. Sok vadásztársaság rákényszerül ugyanis arra, hogy bevételét a szarvaskilövetéssel egészít­se ki. Az árjegyzék szerint ha­zánkban az egy kilogrammos agancsú bikáért 1300 euró kö­rüli összeget kell fizetni. A díj kilónként emelkedik. Egy nyolc kilogrammot elérő példányért 3200, egy tízkilósért körülbe­A Gemenc zrt., a Gyulaj Zrt., a Pilis Zrt., a Sefag Zrt., a Me­csek Zrt., a Nyírerdő Zrt., az Északerdő Zrt. és a Zalaerdő Zrt., valamint további állami területek saját kilövési árlistá­val rendelkeznek. Ezek a lis­ták eltérnek a FORST HUNGÁ­RIA Zrt. árlistájától, amely rögzíti a nagyvadak kilövési árait Magyarország magán lül hatezer eurót számláznak a társaságok. Az említett tízezer euróért tizenegy kilós trófea dukál. Nagy Lászlót már tapasztalt vadászként is mindig elfogja az izgalom, amikor megkezdődik a szarvas-szezon, és az erdők királyának nyomába eredhet. ■ Egy igen találó mondás szerint a vadászatban nem az a szép, amit ad, hanem amit ígér.- A vadász számára valóban ez a legizgalmasabb / szezon. Próbálunk túljárni a szerelem­től elvakult bika eszén. Abból kell kiindulni, hogy a hímet semmi más nem érdekli, mint a vadászterületein. A már emlí­tett trófeánkénti tarifán túl a szarvastehén kilövéséért 120 eurót, ünőért 60, szarvasborjú kilövéséért ugyancsak 60 eu­rót kérnek. Valamennyi szep­tember l-jétől február 2-ig va­dászható. A hivatásos vadász általi vezetést és a trófea ki­főzését a területen 15 euróbán határozták meg naponként. tehenekhez való hozzáférés. Egy jobb bikának teljes „háreme” van, nem ritka, hogy négy-öt, netán ennál is több tehénnel mutatkozik. De nem csupán ők tűnnek elő, jönnek együtt ve­lük a kísérő- és keresőbikák. Az előbbiek követik a háremet, és igyekeznek hozzáférni a te­henekhez, amiért azonban nagy csatát „szokás” vívni a hárem­vezetőkkel. Az összetűzés nyúj­totta lehetőséget használják ki a keresők. Ők az oldalra őgyelgő tehenekre pályáznak - fogal­maz László, aki lassan húsz éve vadászik, és eddig három bikát ejtett el, közöttük egyet öt kilo­grammot meghaladó fejékkel. Szerinte azonban nem is a mé­ret a lényeg... az őz az évnek teljesen más időszakában - április 15. és szeptember 30. között - va­dászható, mint a szarvas. A ki­lövési árakat az agancs súlya alapján határozzák meg. Száz eurót taksál, ha a fejdísz nem éri el a 150 grammot, három­ezret, ha eléri, vagy meghalad­ja az 500 grammot. A fél kilót meghaladó trófeákért gram­- A vadász szíve nagyobbat dobban, amikor szarvasra in­dul, legyen bár esti les vagy reggeli cserkelés - mondja, majd elárul egy fontos titkot is: a vadászat előtt már kifi­gyelik, merre járnak a vadak. Egy jó bika elejtéséhez türelem és idő kell. Előfordult, hogy va­laki huszonkilencszer ült ki, mire sikerrel járt. Öt évvel ez­előtti személyes élményét is megosztja velünk: a földeken dolgozva látta, hogy az öntö­ződobhoz jár inni a bika. Este kiment, s a terepjáró platóján várt. Bőgőkürttel hívogatta a fiatal állatot, oda-vissza felel- gettek egymásnak, így sikerült úgy negyvenméternyire csal­nia és terítékre hozni. monként további 40 eurót kell még megfizetni. Májustól egyébként a kelet-magyaror­szági területeken általában 20 százalék kedvezményt ad­nak a 450 gramm alatti példá­nyokért, míg a nyugat-magyar­országi részen 10 százalék fel­árat számolnak fel a teljes idő­szakban. A terepjáró haszná­latért is fizetni kell. Egy-egy bika elejtését álta­lában méltó módon ünnepük meg a vadászok. Baráti összejö­vetelen, vacsorán gratulálnak sikeres társuknak.- A szarvasvadászatra áll csak igazán az a bölcs mon­dás, miszerint a vadászatban nem az a szép, amit ad, hanem amit ígér. Amikor a célkeresz­tet ráteszi az ember a bikára, biztos abban, hogy élete leg­nagyobb vadját ejti el épp. Ké­sőbb persze kiderül, hogy ez nem egészen így van - teszi hozzá. A honi erdeinkben egyéb­ként a gímszarvas mellett más nagyvadakra is szívesen va­dásznak, legyen az vaddisznó, őz, muflon, vagy dámvad. Ta­rifája nem csupán a trófeának van, akkor is fizetni köteles a vadász, ha csak megsebezte a vadat. Ez az összeg általában a kilövési díj ötven százaléka, és becsléssel állapítják meg. Azt is szabályozzák, hogy mely időszakban vadászható egy-egy vad. így a gímszarvas augusztus 30-tól február 2-ig, a dámvad október l-jétől ja­nuár 31-ig lőhető, az őz április 15. és szeptember 30. között, a muflon és a vadkan egész év­ben vadászható. Árlisták állami és magánterületekre Őzet lőni sem tartozik az olcsó mulatságok közé Csukára menni ősszel igazán érdemes ragadozó Pikkelyes kedvencünk ilyenkor már a sekélyebb vizekben tanyázik A jövő esztendei jogszabály 2016-ban léphet életbe A horgászok jelentős része szerint az őszi csukázás a leg­ideálisabb. Ennek okai között sorolható, hogy ilyenkor nincs tilalom a fajra, a növényzet is ritkul, a ragadozó természe­tes tápláléka pedig már elbújt, elvermelt. Amikor pedig már hűvösebbre vált az idő, délelőtt kilenctől délután három óráig a legideálisabb ennek a halfaj­nak a horgászata. Ragadozóhalra induló pecás- ként nem baj, ha tisztában va­gyunk azzal, hogy a nagyobb példányok is a sekélyebb, mele­gebb, táplálékban még gazdag vizeket keresik. Érdemes ezért lassabb nagyobb csalikkal pró­bálkozni, olyanokkal amelyeket Nem árt figyelembe venni, hogy a csuka is szereti a könnyű zsákmányt.. tavasszal is használtunk. A csu­ka is szereti a könnyű zsák­mányt, ezért válasszunk olyan csalit, ami a lassú vontatásnál jól működik, de méretben a ma­ga 12-15 centiméterével inkább a nagyok közé tartozik. Jól jöhet egy-egy szélesebb villantó, ami­nek lusta, támolygó mozgása van. Vontatás közben ezeknél és a vizközti csaliknál is lehet szüneteket hagyni, hogy a hal­nak legyen ideje „megvizsgál­ni”, mielőtt ráharap. Amikor pedig megjön a tél, a lékhorgászaté lesz a főszerep. A műcsalik egy darabig a fi­ókban pihenhetnek, helyettük előkerül a rövid bot, illetve az élőcsalis módszerek. ■ várhatóan jövőre egységes jog­szabályba foglalják a természet- védelemről és a vadgazdálko­dásról szóló törvényt, az új jog­szabály pedig 2016-ban léphet életbe. Mindezt Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős ál­lamtitkára mondta el egy vadá­szati eseményen. A rendezvényen az állam­titkár egyebek mellett arról is beszélt, hogy szükség van az ál­lami erdészetek átalakítására, hogy azok pusztán nyersanyag- termelés helyett sokkal inkább feldolgozott faárut állítsanak elő. E célból fűrészüzemeket lehetne létrehozni, ami a vidék megerősítését is szolgálná, nem beszélve a nagyobb bevételek­ről, illetve a jelenleginél több ember foglalkoztatásáról. Az államtitkár kitért arra is, hogy a vadhús hazai keresett­ségét és külföldi hírét egyaránt szeretnék növelni, és ezzel na­gyobb fogyasztásra ösztönözni a magyar-és külhoni vásárlókat is. Eredményesnek nevezte az állami erdészeteket érintő köz­munkaprogramot, s arról is be­szélt, hogy a kormányzati szán­dék szerint a tűzifa árát illetően ugyancsak szükség lenne rezsi­csökkentésre. Elhangzott még, hogy a 22 hazai állami erdészeti társaságnak a mainál nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a turizmus fejlesztésére. ■ <

Next

/
Thumbnails
Contents