Heves Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-11 / 238. szám

3 2014. OKTÓBER 11., SZOMBAT HÍRSÁV Útlezárások Egerben a mai napon EGER Ma 8 és 22 óra között egy rendezvényhez kapcso­lódó útlezárásra és forgalom- terelésre kell számítani a Klapka utca és Egészségház utca kereszteződésénél (a hídnál), a Kertész utca és Frank Tivadar utca ke­reszteződésénél (a Bitskey uszoda mellett), valamint a Petőfi tér és Gólya utca ke­reszteződésénél (a Bárány uszoda mellett). Kérik, hogy a sofőrök ne rutinból köz­lekedjenek, hanem vegyék figyelembe a megváltozott közlekedési rendet. ■ Hamvas Béla életművét elemzik a Kepesben EGER A Kepes Intézet, az Ars & Vita Alapítvány és az Eszterházy főiskola filozófia tanszéke konferenciát ren­dez október 16-17-én Esz­tétikum és etikum Hamvas Béla életművében címmel. Ennek kapcsán ma kiállítás nyílik a Kepes Intézetben. A tárlat Hamvasnak a XX. századi képzőművészetben való megjelenését mutatja be Utak a teljesség felé cím­mel. ■ S. B. S. Műfüves pálya, játszótér épülhet TENK A település közelében lévő gyárba látogatott el Sza­bó Zsolt államtitkár, majd fórumot tartottak a falu problémáiról. Kiderült, hogy a közs^lren'áSM többek között a csatorna-beruházás kapcsán kialakult gondok foglalkoztatják. A fórumon három téma - egy műfüves pálya, egy játszótér és az idő­sek napközi otthona kialakí­tása - is felmerült. ■ S. B. S. Az államtitkár a látogatáson MEGYEI KORKÉP Dr. Günhan Börekgi a netbookon mutatja Gaibi naplójának részletét... A nemrégiben fellelt dokumentum sok érdekességet árul el az 1596-os ostromról Eddig mindössze két hiteles dokumentum állt rendelke­zésre az egri vár 1596-os ostromáról, most viszont elő­került Törökországban egy napló, amit egy olyan török katona írt, aki maga is részt vett a vár ellen vezetett tá­madásokban. Szomszéd Eszter * III. .oioi llmt nadnpl'iö smifidlml h ddfnfin Az isztambuli Sehir Egyetem oktatója, dr. Günhan Börekgi I. Szulejmán szigetvári ostromá­nak történetét kutatta, amikor véletlenül rátalált egy kéziratra az anatóliai Konya város levél­tárában. Az oszmán nyelven íródott naplóról mindössze annyit lehetett tudni, hogy III. Mehmed szultán idejéből származik. A török szakember - aki a nagysikerű Szulejmán című tévésorozat szakértője is volt - a napokban Egerbe érke­zett, hogy részt vegyen a jövő heti végvárkonferencián. Izgal­mas felfedezéséről beszélget­tünk vele.- A napló tartalma számom­ra is meglepő volt - meséli dr. Günhan Börekgi. - Miután megvizsgáltam, kiderült, hogy egy hivatalnok feljegyzéseit tartom a kezemben. A szerző önmagát „Gaibi”-ként emlege­ti. Ennek jelentése nagyjából azt jelenti, hogy „senki”. Olyan, mint a magyaroknál Anony­mus. Ez a katona a török had­sereg logisztikájával foglalko­zott, és feljegyzésein keresztül végig követhető a 18ó napos hadjárat szinte minden részle­te, állomása. E tiszt dolga volt a hadsereg ellátása, ezért írásá­ból olyan információkra is fény derül, amelyekből kikövetkez­tethető, miért is volt akkoriban az ostromló török had állapota olyan gyenge, mint amilyen­nek a történelemkönyvek is bemutatják. Tudniillik a mint­egy 50-60 ezres török seregnek csupán a negyede volt „profi” katona, s az ő élelmezésükről gondoskodtak. Ám a maradék- nyi, körülbelül 40 ezer har­cosnak saját magának kellett előteremtenie a mindennapi betevőt. Mint azt Gaibi leírta, minden megállónál felkeresték a helyi földműveseket, akik ter­mészetesen nem voltak restek, alaposan megkérték a portéka árát. így aztán - mivel egy idő után már nem tudtak eleget fi­zetni - a háború folyamán igen sokszor éheztek.- Gaibi nagyon sokat tudott a hadjáratról - folytatja a török kutató. - Nemcsak a logisztikai problémákról ír, de feljegyzései révén betekinthetünk a kato­nák életébe, sőt, az is kideríti, hogy az éghajlathoz képest sok­kal hűvösebb és esősebb ősz volt. A naplóból megtudhatjuk, hogy Egerben szeptember 27- én, a hadjárat 100. napján ke­rült sor arra az aknatámadásra, amely aztán - feltehetően - a magyar végvár vesztét okozta. A kézirat hitelességét az is bi­zonyítja, hogy Gaibi „története” megerősíti az eddigi informá­Dr. Günhan Börekgi: - A téma talált meg engem... DR. GÜNHAN BÖREKQI doktori disszertációját a XVI. századi szultánok életéről írta. Elkészí­tette a szigetvári csata króniká­ját, vezető témája I. Ahmed volt. E szultán édesapja volt az a III. Mehmed, akinek - a levéltári jegyzet szerint - uralkodása ide­jén készült a nemrégiben talált napló. - A téma talált meg en­gem - meséli a szakember -, úgy érzem, ez lett a végzetem. Imádok kéziratokkal foglalkoz­ni, és Gaibi naplója sok, külön­féle területen dolgozó kutató fi­gyelmét felkeltheti. Feljegyzései­ből nemcsak a hadtörténészek, a régészek, de geográfusok, épí­tészek és kalligráfusok is ked­vükre csemegézhetnének. ciókat, ugyanakkor személyes élményei még inkább árnyal­hatják a történészek ismereteit. Dr. Günhan Börekgi egyik leg­kedvesebb részlete az, amikor is a naplóíró egy költeményben emlékezik meg egyik katona­társáról, akinek a halálát egy puskagolyó okozta, holttestét pedig a saját lova hozta vissza a táborba. A török szakember azt feltételezi, rengeteg ilyen, még felfedezetlen dokumen­tum porosodhat a levéltárak polcain hazájában, s reméli, hogy hamarosan több kutató kezdi majd el feldolgozni a XVI. századi történelmet. Elárulta: hatalmas potenciált látnak a tö­rök-magyar kapcsolatok ilyen téren való erősítésében is. E nemrégiben talált do­kumentum oszmánról török nyelvre való átirata már elké­szült. Az egri Dobó István Vár­múzeum jövő évi tervei között szerepel, hogy magyarra is lefordíttassák és kiadassák dr. Günhan Börekgi könyvét. X GYORSSZAVAZAS I Ön elolvassa a naplót, ha magyarul is megjelenik? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu n .jfe-' J" A szavazás eredményét a következő számunkban közöljük. Napló az egri vár ostromáról kuriózum Az isztambuli Sehir Egyetem oktatója lelt rá a páratlan iratra ÁLLÁSPONT ZSÁMBÓKI DÓRA Nem vett zsákbamacskát ÉVEKEN ÁT hiába várt az iga­zira, elunta a szingliéletet, a kislánykora óta szövögetett habos-babos esküvői álmai­ról viszont nem akart lemon­dani, így annak az ember­nek fogadott örök hűséget, akit a világon a legjobban szeret: saját magát vette fele­ségül egy brit nő. Grace Ged- ler még lánykérést is tartott, egy romantikus helyszínen tette fel magának a nagy kérdést, és azonnal öröm­mel igent mondott. Néhány hónap alatt az esküvőt is megszervezték, ő meg ő szűk családi és baráti körben, úgy ötven ember előtt mondták ki a boldogító igent. Papagáj módjára, de ez a boldog nász­népet kicsit sem zavarta. GRACE NEM TEUESEN FLEPNIS. Kiderült, hogy az esküvője előtt önismereti tréningek­re járt, hogy véletlenül se vegyen zsákbamacskát. Ha kirázzuk magunkat a sé­mákból és kicsit elgondolunk Grace szeszélyén, még üze­netértéke is lehet az önme­nyegzőnek. A brit nő alapo­san megismerte választottját, mielőtt összekötötte volna ve­le az életét. Példaként állhat­na ez sokak előtt: tanuld meg tisztelni, becsülni, szeretni magad, tanulj meg magad­dal együtt élni, mielőtt örök hűséget fogadsz másnak. Két egész, egészséges önisme- retű és önértékelésű ember, akik szeretik magukat és egymást, minden bizonnyal nagyobb harmóniában ké­pesek élni, mint azok, akik folyton kételkednek maguk­ban és ezt kivetítik párjukra is. A gyakran önbizalomhi­ány szülte bizalmatlankodás eredményeit meg ismerjük: nem csak emiatt, de minden második házasság válással végződik. DRUKKOLOK GRACE-NEK, hogy találjon párt magának ön­magán kívül is, mégiscsak szebb úgy az élet - ezt nyil­ván ő is tudja. Remélem, ebben nem akadályozza meg önmagának tett esküje. A rakott kel nyerte el a díjat demjén Túra, zene és igen finom ételek várták a vendégeket Első ízben választunk öt évre voksok Heves megyében kétezer-négyszáz jelölt száll harcba Immáron hatodik alkalommal szervezte meg a Demjéni Tu­risztikai Természetvédelmi és Borbarát Egyesület a Káposz­tás Étkek Napját, ahol előbb tanösvényi kalandozásra vár­ták az érdeklődőket, akik ezt követően a gasztronómiában is gyönyörködhettek. A zsűri dön­tése szerint a legfinomabb a ra­kott kelkáposzta lett, ám a nap folyamán a sült csirkecombot is káposztaágyon kínálták, sőt, a macokba is került az ízletes finomságból. A szervezők tér- 3 mészetesen nem csupán a ven- sj dégek hasára gondoltak, hiszen | az eseményen operettek, nóták, 5 és rock and roll dallamok is fel- s csendültek. ■ P. A. ► Folytatás az 1. oldalról A voksoláshoz vigyük ma­gunkkal érvényes személy- azonosító igazolványunkat és lakcímkártyánkat. Egerben két szavazólapot kapnak a válasz­tók, az egyiken a polgármes­terjelöltek közül az egyikre, a másikon egy képviselőjelöltre lehet szavazni. Minden más településen három szavazólap lesz majd, mivel ott a megyei önkormányzatba tagot delegáló pártok listáira is lehet szavaz­ni. Mindegyik lapon érvénye­sen csak egy szavazatot lehet leadni, kivéve a tízezer lakos­nál kisebb településeken - ott a képviselőket listán választ­ják, a jelöltek közül legfeljebb annyit lehet megjelölni, ahány tagú az adott helyen a testület. Heves megye 121 települé­sén polgármester-jelöltből 352 akad. Öt - vagy több - sze­mély közül választhatnak a na­gyobb városok közül az egriek és a gyöngyösiek (utóbbiak hat helyre húzhatják az ikszet), de Apcon és Sarudon például nyol­cán, Recsken heten versenyez­nek a tisztségért. Hatvanban és Hevesen négy-négy jelölt indul. Egyéni listás települési ön- kormányzati jelöltből 1760 akad, a tízezer lakosnál népe­sebb városok egyéni választó- kerületeiben pedig 175 jelölt indul. A tízezernél kevesebb lakosú települések közül 29-en legalább húsz jelölt lesz. A re­korder Halmajugra 33 jelölttel, a második Lőrinci 32-vel, majd Füzesabony és Gyöngyössoly- mos következik 31-31-gyel. Vasárnap nemzetiségi önkor­mányzati választást is tartanak 68 Heves megyei településén. Itt csak az a kilencezer em­ber voksolhat, aki feliratkozott a nemzetiségi névjegyzékbe. A jelöltek száma meghaladja az 540-et. A legtöbb településen (66-on) roma nemzetiségi ön- kormányzat alakulhat, de pár városban és községben görög, lengyel, német, ruszin, illetve szlovák nemzetiségi önkor­mányzat is alakulhat. ■ T. B. 1 1* V Még a kiváló, helyben sült macokba is került a káposztából Demjénben...

Next

/
Thumbnails
Contents