Heves Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-10 / 237. szám

2014. OKTOBER 10.. PENTEK KOZELET : Tízmilliárdok lelki bajokra világnap A pszichés betegek felét kezelik csak megfelelően Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet 2007 végén zárták be. Félmillió beteget kezelnek évente azóta is kórházban HÍRSÁV Felmentette Basescu Kelemen Hunort TRAIAN basscu román ál­lamfő elnöki rendelettel fel­mentette kormányzati tiszt­ségeiből Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) elnökét. Az RMDSZ vezetője augusztus elsején nyújtotta be lemondását a miniszter­elnök-helyettesi és kultu­rális miniszteri tisztségről. Az államfő közölte: három hónapig hiába várta, hogy Victor Ponta kormányfő má­sik tisztségviselőt jelöljön Kelemen Hunor helyére. Az RMDSZ Biró Rozália szená­tort javasolta a posztra, de az államfő őt alkalmatlan­nak találta. ■ MTI Nem avatkoznak be a törökök nem tartja elképzelhetőnek a török külügyminiszter, hogy országa földi had­műveleteket hajtson végre az Iszlám Állam (IS) szíriai bázisai ellen. Mevlut Cavu- soglu a NATO új elnökével, lens Stoltenberggel Anka­rában folytatott tárgyalá­sai után ugyanakkor azt közölte: repülési tilalomra lenne szükség a török-szíriai határon. Az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia kész tanulmányozni egy Szíria és Törökország közötti bizton­sági övezet kialakításának a lehetőségét - közölte szerdán Washingtonban John Kerry amerikai és Philip Hammond brit külügyminiszter. ■ VG Francia író kapta a Nobel-díjat PATRICK MODIANO francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia. A 69 éves írót az emlékezés művészeté­ért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatat- lanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Modiano munkáját Franciaországban is számos kitüntetéssel ju­talmazták. ■ MTI A pszichiátriai betegségek a fejlett országokban min­denütt súlyos gazdasági terhet jelentenek: Magyar- országon csak a pszichiát­riai gyógyszerek támogatá­sa évi 30 milliárd forintba kerül. A nem kezelt de­presszió viszont húszszor ennyibe. Haiman Éva Magyarországon évente több mint félmillió embert kezel­nek pszichés betegségekkel egészségügyi intézmények­ben. A kezelt betegek száma az utóbbi években enyhén csökkent - derül ki az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tártól (OEP) kapott adatokból. Ma van a lelki egészség világ­napja, amelyet 1992 óta tarta­nak meg, hogy harcoljanak a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek ellen, és a lelki egészséget ál­lítsák a középpontba. Az Egészségügyi Világszer­vezet már évekkel ezelőtt úgy becsülte, hogy 2030-ban már a depresszió jelenti majd a vi­lágon a legnagyobb egészség- ügyi problémát. A pszichés betegségek napjainkban is komoly kiadást jelentenek va­lamennyi országnak: a men­tális betegségek kezelésére fordított összeg már tíz évvel ezelőtt is az egészségügyi ki­adások 15 százalékát tette ki. Magyarországon az antip- szichotikumokból, antidep- resszánsokból évente majd­nem 11 millió doboz fogy, a támogatásokra az egészség- biztosító tavaly összesen közel 29 milliárd forintot fordított. nem is a sok munka, in­kább a gyors munkatempó miatt stresszesek a magyar munkavállalók, de az igaz­ságtalanság, a tiszteletlen­ség és a szekálás, sőt a sze­xuális zaklatás és fizikai fenyegetés is komolyan je­len van az életünkben - de­rül ki az első országos munkahelyi stresszfelmé- résből. A Semmelweis Egye­Rihmer Zoltán pszichiáter, a Semmelweis Egyetem tanára a Magyar Pszichiátriai Társaság honlapján pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy közgazdasági vizsgálatok szerint a depresz- szióval összefüggő társadal­mi-anyagi teher már jelenleg is sokkal nagyobb, mint a hi­pertónia, asztma, a reuma és a csontritkulás miatti kiadások. Depresszió vagy az annak talaján kialakuló testi betegsé­gek miatt esnek ki a legtöbben a munkából; nem mellesleg a rokkantság tíz leggyakoribb oka között nyolc pszichiát­riai betegség szerepel. A WHO fém kutatása alátámasztot­ta, hogy a nagyfokú mun­kahelyi stressz számos lelki és testi megbetegedés elő­idézője. A depresszió, a szo­rongás, a pánik, a kiégés, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések, de a gya­kori nyak-, hát- és derék-fáj­dalom esetében is komoly rizikótényező lehet a mun­kahelyi stressz. számításai szerint világszerte több mint 350 millió ember szenved aktuálisan depresszi­ótól. Magyarországon évente mintegy 700 ezer esettel kell számolni, de csak mintegy 40- 45 százalékuk áll orvosi (első­sorban gyógyszeres) kezelés alatt. Ennek oka - mutat rá Rih- mer Zoltán -, hogy a depresz- szió még ma is aluldiagnosz­tizált és alulkezelt betegség világszerte. Annak ellenére is, hogy felismerésében és ke­zelésében is lényeges javulás tapasztalható. Ráadásul a kor­szerű antidepresszívumok és pszichoterápiás eljárások se­gítségével ma már a betegek döntő többsége ambulánsán is sikeresen kezelhető. A fejlett egészségügyi ellátással ren­delkező országokban végzett vizsgálatok szerint a fokoza­tosan javuló tendencia ellené­re a depresszióban szenvedő betegeknek még mindig csak 30-60 százaléka kap kezelést. Egy londoni tanulmány sze­rint nemzetgazdasági szinten 23,5-szer magasabb a nem ke­zelt, mint a kezelt depresszió költsége. Csökkenő hozamok mellett is lendületben maradt a forint deviza Három és fél hónapos csúcsra erősödött a forint az euróval szemben, miközben a hosszú lejáratú állampapírok hozama mélypontra került. A 10 éves kötvény hozama tegnap 26 bázisponttal, 4,15 százalékra csökkent, az euróért pedig egy rövid ideig 305,5 forintot kellett adni, amelyre reggeli 307-es szintről kapaszkodott a hazai fizetőeszköz. A hét elején még 310 forintot kértek az euróért. A forint közel egy hónapja erősödő trendben mozog, a 308- as szint felett húzódó 200 napos mozgóátlagot pedig könnyedén vitte át a hazai deviza. A folya­matos erősödést korrekció is követhetné, egyelőre azonban nincs olyan jel, ami a forint nagyobb esésére utalna. A len­gyel jegybank 50 bázisponttal csökkentette a kamatot ezen a héten, amivel 10 bázisponttal a magyar 2,1 százalékos ráta alá süllyedt a kamatszintjük. Ez növeli a forint vonzerejét, aho­gyan az is, hogy az amerikai Federal Reserve egyelőre nem készül kamatemelésre és az Eu­rópai Központi Bank is laza mo­netáris politikát alkalmaz. A devizahitelek forintosítása azonban egyre közelebb van, és a piacokat az is befolyásol­hatja, hogy az önkormányzati választások után a kormány valóban elszánja-e magát a Var­ga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett szer­kezeti reformokra. Ha nem az újraelosztás mérséklése lesz a fő irány, akkor a könnyen kiáb­rándulás következhet. ■ H. J. Az euró ára (forint) 318 2014. aug. l.-okt. 9. VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Komoly rizikótényező a stressz Megdrágult a Déli Áramlat KÖLTSÉGEK Az eddig hitt másfélszeresébe kerül Jár a gyed a megváltozott munkaképességűeknek is Az eddig publikáltnál 47 szá­zalékkal magasabb, összesen 23,5 milliárd eurós várható összköltséget költséget jelen­tett be a Déli Áramlat vezeték­re Alekszander Ivannyikov, a Gazprom pénzügyi és gazdasá­gi részlegének első helyettese. Az Interfax által idézett vezető a tengeri szakasz esetében 14 milliárd eurós kiadásról nyi­latkozott az eddigi 10 milliárd euró helyett. Az európai szá­razföldi szakasz a korábbi ada­tok szerint 6 milliárd euróba került volna, az új számítások alapján viszont csak 9,5 mil­liárd euróból hozható ki. (Ez utóbbi növekedéséhez hozzá­járul a magyarországi szakasz is, amelynek már az elsőként elfogadott változata is több mint 600 millió euróba került volna, de a helyette, más nyom­vonalon lefektetendő cső ennél másfélszer hosszabb lesz, és több kompresszort is kell majd hozzá telepíteni.) A fekete-tengeri szakaszt a South Stream Transport építi meg, a cső az oroszországi Ana- pától a bulgáriai Karaderéig ha­lad majd. A társaságban a Gaz- promnak 50 százaléka van, a fennmaradó részen az olasz Eni, a német Wintershall és a fran­cia EdF osztozik. A szárazföldi szakaszok esetében minden or­szágban egy Gazprommal közös projektcég jött létre. ■ VG Drágábban épül, mint tervezték javaslat Az ombudsman sze­rint méltánytalan helyzetet eredményezhet, hogy a reha­bilitációs ellátottak nem jogo­sultak gyermekgondozási díj­ra. Az illetékes minisztérium kezdeményezi a szabályozás módosítását - közölte az Alap­vető Jogok Biztosának Hivatala. Székely László alapjogi biztos egy megváltozott munkaképes­ségű kisgyermekes anya pa­nasza nyomán vizsgálta meg a szabályozást. A törvény szerint nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátást kap, kizárva ezzel az egészségkárosodott embere­ket a gyedre való jogosultság­ból - írták. Az ombudsman szerint ez méltánytalan helyzetet eredmé­nyezhet számos rászoruló, egész­ségkárosodott szülőnél. Székely László jelezte a problémát Zom- bor Gábornak, az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma egészség­ügyért felelős államtitkárának. Arra is felhívta a figyelmét, hogy az egyébként biztosított és járu­lékfizetésre kötelezett kismama csupán a csekély összegű gyes­ből és a rehabilitációs ellátásból kénytelen ellátni önmagát és gyermekét, holott a gyed éppen a gyermekgondozás miatt kiesett jövedelmet lenne hivatott pótol­ni. A minisztérium válaszában jelezte: kezdeményezni fogja a szabályozás módosítását. ■

Next

/
Thumbnails
Contents