Heves Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-10 / 237. szám

4 DIÁKVILÁG 2014. OKTÓBER 10., PÉNTEK Búcsú a nyártól, Ivánnal koncertélmény Együtt bulizott az egri közönséggel a rockbanda Az Ivan & the Parazolnak Egerben is népes rajongótábora van. A Zenepavilonnál nyár végén koncertezett a népszerű rockbanda. Már csak ötven óra közösségi szolgálattal érettségizhetnek önkéntes Ez a nyár más volt, mint az eddigiek. Az új előírások szerint csak ak­kor kaphatok majd érettségi bizonyítványt, ha igazolni tudom, hogy legalább ötven óra közösségi munkát végez­tem. így elhatároztam, hogy még első évben teljesítem ez a feladatot. Hosszas keresgé­lés után találtam egy ideális helyet. Ez a Zaránki Idősek Otthona volt, ahol az önkén­tes munkám során számos dologban segítettem az idő­seknek és az ott dolgozóknak. Beszélgettem az ott élőkkel, megismerkedtem az életük­kel, múltjukkal. Nagyon szív­szorító, máskor pedig öröm­teli történeteket hallottam tőlük. Elmondták, hogy miért is kerültek az otthonba: so­kan nem tudták fenntartani a házukat, mert egyedül ma­radtak, vagy nem volt, aki se­gítsen nekik. Néhány időst a gyermekeik vittek oda, hogy biztonságosabb, otthonosabb környezetben élhessenek. A következő héten segítettem az ebédhordásban, felolvas­tam a Bibliából, amit nagyon élveztek. Élményekben gaz­dag és hasznos időt töltöttem az otthonban. Sok tapaszta­latot szereztem, aminek a ké­sőbbiek során biztosan hasz­nát tudom majd venni. Ózsvári Nikolett, SzEG HIRDETÉS Péntekenként megjelenő Diákvilág oldalunkon Heves megyei középiskolások, gimnazisták publikálhatják egy-egy jól sikerült írásukat. Várjuk azon diákok vagy iskolák jelentkezését, akik szívesen örvendeztetnék meg Olvasóinkat cikkekkel, élménybeszámolókkal, véleményekkel! Az egri Zenepavilon „Koncert-piknik” nyári kul­turális rendezvénysorozat zárókoncertjére nem más, mint a 2010-ben alakult és hihetetlen rövid időn belül népszerűvé váló Ivan & the Parazol kapott meghívást. Snakóczki Réka, EKF Gyakorló Óriási várakozással néztem elébe a napnak, hiszen nyá­ron már volt szerencsém megismerkedni a zenekar tel­jes munkásságával, élő kon­certjeikkel, és többek közt magukkal a tagokkal is. Ba­lassagyarmati barátnőmmel hamar kisétáltunk az egri előadás helyszínére, és eleinte még kicsit aggódtunk, hogyan is fér majd el az összes hang­szer és zenész az alatt kis pavilon alatt. Hamarosan ki­derült azonban, hogy minden félelmünk alaptalan volt, és a helyszín tökéletesebb nem is lehetne egy ilyen esemény megrendezésére. Lassan gyűlt a közönség, a zenekar is megérkezett. Vitá- ris Ivánt, az énekest az egyik helyi médium azonnal elkap­ta egy interjúra. Addig a többi tag ráérősen gyönyörködött az Érsekkert flórájában s fauná­jában, így készülve lelkiek­ben az esti produkcióra. A körülbelül egy órán át tartó zeneáradatban minden fellelhető volt, ami szem-száj­nak ingere. Felváltva szóltak dalok az első nagylemezük­ről, a „Mama don’t you recog­nise Ivan & the Parazol?”-ról - melynek a borítóján látható ■ Az egri Zenepavilon az egyik legmegfelelőbb helyszín egy Ivan & the Parazol-koncertnek. hölgy nem más, mint a dobos, Simon Bálint szeretett nagy­mamája -, illetve az idén de­bütáló „Mode Bizarre”-ról is. Volt ott tombolás, tökéletes „ereszdelahajam”. Egyebek az Ivan & The Parazol 2010 februárjában alakult budapes­ti rockegyüttes. A klasszikus rockzenét a kortárs trendekkel vegyítő, dinamikus, szabad stí­lusnak köszönhetően rövid idő alatt népszerű koncertzene­karrá vált a fiatalok körében. Stílusukat alapvetően a ’60-as, ’70-es évek zenei világának és a kortárs irányzatoknak az öt­mellett eljátszották az idei Sziget Fesztivál hivatalos himnuszát, a Togethert is. Il­letve a romantikusabb, egye­sek szerint Rolling Stones-ha- tást keltő lassabb nótákra is kellemesen ringathatta csípő­jét a közönség. Személyes kedvencemmé mondjuk a „Love is like a bourbon on the rocks” című, szintén lassabb hangvételű dal vált egyszer s mindenkor­ra, hiszen ezt külön a mi elő­zőleges kérésünkre játszották el a srácok, amit innen is há­lásan köszönünk. Bennem csupán egy kérdés merült fel a koncert végére, mikor is azt éreztem, képes lennék a helyszínen összeesni kimerültségemben: „Srácok, ti ezt hogy bírjátok minden raze.se határozza meg. Néhány kivételt leszámítva, dalszöve­geiket angol nyelven írják. 2012 tavaszán részt vettek a Hard Rock Rising nemzetközi tehetségkutató versenyen, ami­nek magyarországi döntőjét meg is nyerték. Zenéjüket nem­csak a közönség, a szakma is elismeri. Több slágerüket játsz- sza a rádió. este?” Mert bizony ugyan­akkorát, ha nem nagyobbat buliztak ők maguk is a szín­padon, mint mi előttük, s mégsem tűntek fáradtnak egy cseppet sem. Koncert után lehetőséget kaptunk rá, hogy különbö­ző kérdésekkel bombázzuk a zenekart. Jómagam büsz­kén mutogattam Máténak az előző koncerten tőle szerzett pengetőjét, melyet kisebb át­alakítások segítségével azóta is karkötőként hordok a csuk­lómon. Úgy gondolom, hogy az Ivan & the Parazol az élő példa arra, hogy van még re­mény a magyar zene számá­ra. Még akkor is, ha azt ép­pen angol nyelven művelik. Nekem már másodjára bi­zonyították be személyesen is, hogy „szerelembe lehet esni” a zenével. Azzal, hogy az előadás alatt a közönség folyamatos és közvetlen kap­csolatban van egyaránt a muzsikával és a zenészekkel is, páratlan élmény jön lét­re, amit lehetetlen utánozni és igazából nem is érdemes. Tökéletes lezárása volt szá­momra ez az este a nyárnak, rengeteg energiát adott ne­kem az új tanévhez. Aki ki­hagyta, csak bánhatja! Dolce Vita, avagy kirándulás Olaszországban UTAZÁS Az Eszterházy Károly Gyakorlóiskolában hagyo­mány, hogy a 12. évfolyam eltölt egy hetet Olaszország­ban. Ennek tudatában már kilencedikes korunk óta vártuk ezt a pillanatot, ami most eljött! Amikor Itáliába értünk, mindenki izgatottan várta, hogy elfoglalhassa a szállá­sát, majd rohanhasson a part­ra. Az idő fantasztikus volt, ezért a legtöbben azonnal bele is vetettük magunkat a tengerbe. Napoztunk, füröd­tünk, alkudoztunk a parton járkáló árusokkal. Este főz­tünk, majd összegyűltünk va­lamelyik ház előtt és együtt beszélgetve, zenét hallgatva ütöttük el az időt. Kedden a piacot is meg­látogattuk, vásároltunk az itthoniaknak és persze ma­gunknak is. A szerdai és csü­törtöki napot városnézéssel töltöttük és turistáskodtunk egy kicsit. A két nap alatt jártunk Velencében, Muranó- ban, Buranóban, Padovában, Sirmionéban és Veronában is. Megtekinthettük a nevezetes­ségeiket és megismerhettük Olaszország jellegzetességeit. Alkalmunk nyílt megkóstolni az olasz fagyit és pizzát is. A hét hátralévő napjait a par­ton töltöttük. Az idő sajnos a hétvége felé közeledve rom­lott, de ennek is megvolt a maga haszna, mert este élvez­hettük a hatalmas hullámokat a tengerben. A csodálatos olaszországi élmény mellett mást is kaptunk ettől az úttól: a sok közös program során mélyebben megismerhettük az évfolyamtársainkat és az osztálytársak is még jobban összeszoktak. Életre szóló em­lékekkel tértünk haza ebből a csodálatos országból! Skoda Bianka 12. c Bianka az olasz tengerparton Hamar népszerű koncertzenekarrá váltak Rekord született; másfél ezren játszottak egyszerre, együtt az év iskolája Tarolt a Bornemissza Szakközépiskola az idei városi versenyen, szinte minden díjat az ő csapataik hoztak el Idén ötödik alkalommal hív­ták közös vetélkedőre az egri középiskolásokat, hogy meg­mutassák, kié az Év Iskolája. A szervező Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) fontosnak tartja, hogy a diákok megismerjék diáktársaikat, intézményeiket, tudjanak egy­más sikereiről, terveiről, segít­séget kérjenek, illetve adjanak elképzeléseik megvalósításá­hoz, s persze nem utolsósor­ban: szeressék Egert. Ebben az esztendőben is tartoztak a vetélkedőhöz elő­zetes feladványok, amelyekkel többletpontokat gyűjthettek a résztvevő csapatok, így pél­dául esszét kellett írniuk „Eger diákváros. Diákváros Eger?” témában. Az ötéves jubileum alkalmából óriási kvízversenyt hirdettek. A játék keretein be­lül két héten át tartó izgalmas, kreativitáson és közösségi gon­dolkodáson alapuló feladatsor várt a résztvevőkre. Ehhez kapcsolódóan Guinness-világ- rekord-kísérletre is készültek, ám az eső sajnálatosan meg­hiúsította előzetes terveiket, de így is sikerült felállítani hazánk legnagyobb kvízverse­nyének rekordját: másfélezer diák, több mint 130 csapat ját­szott egyszerre és egy időben az egri városi stadionban. Az Év Iskolája verseny nagy­díját a Bornemissza Gergely Szakközépiskola nyerte, több mint kétszer annyi pontot sze­rezve, mint a második helye­zett Andrássy György Katoli­kus Közgazdasági Szakközép- iskola. Az Év Csapata is a Bornem­isszából került ki. A Boszik hibátlan jelvénykörrel és okos döntőzéssel, 105 ponttal zár­ták a versenyt. Nagyon izgal­masan alakult a vége, hiszen a Neumann János Középiskola Cserkészkolbik nevű csapata mindössze 2 ponttal maradt le, és az andrássys Nyerő Gólyák és a Csillámpónik is 10 ponton belül zárt. Rajtuk kívül a Szilá­gyibéé és a Kéri King’s hozott maximális pontot a döntőre, ami a végeredményben is tük­röződött. Az Év Tanárcsapata a döntőn is felettébb aktív Artists lett, akik szintén a Bornemissza-né­pes táborát erősítették. De az Andrássy pedagóguscsapatá­nak, a Rakkaközgének sincs mit szégyenkeznie, hiszen nagyon szoros rájátszásban szerezték meg az őket megillető, képzelet­beli ezüstérmet, míg a dobogó harmadik fokán szintén bor- nemisszás tanárcsapat, a Book’s brothers végzett. Berecz Klára főszervező, az EKMK munka­társa lapunknak elmondta: a tervek szerint 2015-ben az or­szág minden középiskolás diák­ját vetélkedőre hívják. ■ SZ. E. Az eső sem szeghette kedvét az egri középiskolásoknak

Next

/
Thumbnails
Contents