Heves Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-06 / 208. szám

2014. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT 2 ALMANACH - TARNASZENTMÁRIA A csatornázás fontos terve a falunak Az elmúlt időszakról szólva Czipó László polgármester kiemelte: olyan beruházá­sokba, fejlesztésekbe fog­tak, amelyek valóban az itt élők érdekeit szolgálják. Ilyen volt egyebek között az, hogy akadálymentesítették az orvosi rendelő bejáratát, s előtetőt is kapott az épü­let. - Nincs postánk és vasutunk, de van könyvtá­runk, s boltunk is. Utóbbi. azért is nagy szó, mert egy ideig enélkül éltünk, ám végül megoldódott a dolog, az önkormányzat ígéretéhez híven igyekszik segíteni az üzemeltetőt. A lakosság 80 százaléka nyugdíjas, sokan egyedül élnek, de odafigyelünk egymásra. A közbiztonság jó a faluban: a verpeléti polgárőrök ránk is vigyáznak. Nagy öröm, hogy négy év után ebben az esztendőben újra megszer­veztük a falunapot, s ok­tóberben elmaradhatatlan az idősek napi rendezvény - tette hozzá. Elképzelésekből sincs hiány, a legfontosabb a csa­tornahálózat lenne, ám ez pályázati támogatás nélkül nem valósítható meg, hiába rendelkeznek engedélyes tervekkel. A verpeléti tisztí­tómű fogadhatná a szenny­vizet, abban bíznak, hogy a 2014-20-as ciklusban lesz forrás a beruházásra. A fa­luvezető emellett kiemelte: rendkívül lényeges lenne a belterületi vízelvezetést is megoldani, hiszen a te­lepülés völgyben fekszik, s előfordult már (legutóbb például 2010-ben), hogy ko­moly problémát okozott az árvíz. Czipó László polgármester A község központjában található hazánk egyik legrégebben épült temploma, előtte a falu védőszentjét, Sarlós Boldogasszonyt ábrázoló alkotással Kis falu, nagy kincsekkel összegzés Fontos fejlesztések történtek a pindurka községben Eredményes négy év van mögöttünk, noha voltak vi­ták a testületben, a falu két­ségtelenül fejlődött - kezdi az összegzést Czipó László, Tarnaszentmária polgármes­tere. Elárulja: két pályázatot is nyertek, ám a faluközpont megújításáról - eredmény­telen közbeszerzési eljárás miatt - végül le kellett mon­daniuk.- Mindig is felelősen, meg­fontoltan gazdálkodtunk, az önkormányzatnak nem volt adóssága, jelenleg is öt­milliós tartalék szerepel a 24 milliós költségvetésben. Nálunk nem volt szükség adósságkonszolidációra, a kormánytól kapott 2,95 mil­lió forintos fejlesztési támo­gatást teljes egészében út- és járdarekonstrukcióra költ­jük. Társadalmi megbízatás­ban vagyok polgármester, és a képviselők se veszik fel az illetményüket. így, ami pénzünk van, azt a falu fej­lesztésére fordítjuk. Nincse­nek intézményeink, amelyek fenntartására költenünk kel­lene, igaz, ennek isszuk is a levét, elöregedő falu a miénk, a gyermekek már óvodásként eljárnak a szomszédos Verpe- létre, s mire elvégzik az egye­temet, nem kívánkoznak ha­za. Ha rajtam múlna, tízesz­tendős korukig itt tartanám őket, hiszen van iskolának való helyiség és pedagógus is a településen. Úgy segítünk, ahogy tudunk, az itt élő, de máshol tanuló gyermekek is­kolakezdési támogatást kap­aki járt már valaha Tarna- szentmárián, bizonyosan megerősíti, valóban csodás kisfaluról van szó. Itt találha­tó hazánk egyik legrégebben épült és eredeti formáját szin­te teljes épségben megőrzött temploma. Czipó László el­mondta: jelenleg mindössze egy család foglalkozik idegen­nak, kortól függően 11-12-13 ezer forintot. Hál’ istennek az utóbbi időben két fiatal házaspár is otthonául vá­lasztotta Tarnaszentmáriát, s három gyermek is született, pedig volt olyan, hogy három évig egy sem. A következő időszak egyik fontos feladata egy játszótér építése lesz, hi­szen igény már van rá... Czipó László kiemelte: fon­tos fejlesztések történtek az elmúlt időszakban, ilyen volt az információs táblák kihelyezése, vagy a hangos­bemondó rendszer korsze­forgalommal a településen, pedig kétségtelen, a turizmus kitörési pont lehet a község­nek. - Körbe vagyunk véve fürdőkkel, itt a Mátra és a Bükk, biztosított minden a pi­henéshez, vagy a szabadidő aktív eltöltéséhez. Emellett té­len a vadászturizmusban lá­tok potenciált. Úgy vélem, ha rűsítése. Csatlakoztak a kis­térségi térfigyelő kamera- rendszerhez, a községben két szerkezetet telepítettek. Igaz, erre sem azért volt szükség, mert ne lett volna jó a köz- biztonság, a berendezések segítségével azonban az át­utazó bűnözők is elkerülik, a falut. Ugyancsak lényeges volt, hogy önerőből kikátyúz- tatták az Egri utat, s felújí­tották a falu buszmegállóját. Rendbe rakták a területet, egyebek között a millenniu­mi kopjafa környékét, s új utcabútorokat is elhelyeztek. legalább 10 vendégház mű­ködne a faluban, fellendülhet­ne az idegenforgalom. Jelenleg hat közmunkás dol­gozik a községben, akiknek igyekeznek valódi feladatot adni, illetve egy rehabilitációs alkalmazottjuk is van, azaz a legnagyobb foglalkoztatónak az önkormányzat számít... TARNASZENTMÁRIA Polgármester: Czipó László Jegyző: Vasasné dr. Zelei Mónika A képviselő-testület tagjai: Dudás András, Gyuráczné Szabó Éva, Hídvégi Judit, Vágnerné Szabó Katalin A polgármesteri hivatal címe: 3331 Tarnaszentmária, Egri út 2. TeL/fax: 36/359-333, e-mail: tmaria@vivamail.hu www.tarnaszentmaria.hu Ügyfélfogadási idő; SZERDA: 9.00-11.00, más napokon nincs ügyfél­fogadás. Lakosság létszáma: 241 fő Vállalkozások száma: 12 Civil szervezet: Tarnaszentmáriáért Egyesület Jeles napok: falunap idősek napja Sarlós Boldogasszony búcsúja mikulás A település története: A falut először 1325-ben Torna, majd 1339-ben Szent- mária néven említik meg az oklevelek. A templom feltárá­sakor Árpád-kori kerámiatö­redékek kerültek napvüágra. Az írásos történelem nem szolgál pontos adatokkal a templom építésének idejéről, kutatók szerint ez a X-XI. század fordulójára tehető. Az oldalt szerkesztette: Pécsik Attila Fotózta: Gál Gábor LEHETŐSÉG A TEMPLOM NYUGALMÁBAN MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉSEN ELŐ ISMERT, ELISMERT EMBEREK? A MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Arra, hogy a legkisebb falvak­ban is lehetnek hatalmas érté­kek, Tarnaszentmária a legjobb példa. Ezen az alig 250 fős tele­pülésen található ugyanis a mai Magyarország egyik legrégebbi épülte, és eredeti formáját szin­te teljesen megőrző temploma. A fejedelmi temetkezőhelynek épült Mária látogatása templom igazi különlegessége egész He­ves megyének. Ha nem lenne más adottság a közelben, már ez is elég lenne ahhoz, hogy bekerüljön a település a megye következő hét évét megalapozó területfejlesztési koncepcióba. Ám, ha körülnézünk a környé­ken, látható, Sirok, Recsk, Kis- nána közelsége további esélye­ket tartogathat, nem beszélve Tarnaszentmária nyugalmáról, mint manapság igen értékes vonzerőről. Mivel a következő uniós ciklusban közel 45 milli­árd forint érkezik Hevesbe ezen a csatornán, a legkisebb telepü­lések is részesedhetnek belőle. Van tehát min gondolkodni a következő időszakban, és mi, a megyei önkormányzatnál egé­szen biztos, hogy kiemelt figye­lemmel kísérjük a falu terveit, és ha rajtunk múlik, mindent megteszünk, hogy a templom mellett más is vonzó legyen. A megyei önkormányzat leg­főbb célja ugyanis a következő ciklusban egy élhetőbb Heves megye kialakítása, és ha vala­kinek, hát Tarnaszentmáriának ebben fontos szerep juthat. Kerezsi Imréné NYUGDÍJAS- Immár tizenhét esztende­je élek Tarnaszentmárián. A párom korábban igen be­teges volt, ám az itteni csend és a tiszta levegő gyógyító erővel bír, azt is mondhat­nám, hogy 17 évet kapott az élettől, s a településtől. Úgy gondolom, a pozitívumok között fontos szólni arról, hogy kiváló a közbiztonság, odafigyelnek egymásra az emberek, nincs zaj, s nagy öröm, hogy járdafelújítás kezdődött az utóbbi időben. Egyedül talán a vízelveze­tést kellene még megoldani a jövőben. Tóthné Pogány Szilvia KÖZMUNKÁS, TEMPLOMGONDNOK- Két éve költöztem ide Bor­sodból a férjemmel. Csen­des, nyugodt falut választot­tunk, s elmondhatom, hogy szinte azonnal befogadtak az itteniek. Jó itt élni, nem is költöznék máshová. Ta­vasztól őszig sokan keresik fel a gyönyörű templomun­kat, van, aki kifejezetten ezért jön, míg mások rá­csodálkoznak az épületre, szépségére. Olyankor persze nemcsak az épület és a falu történetéről, de a hétköz­napokról is szívesen elbe­szélgetünk az idelátogató turistákkal. NYUGDÍJAS- Csendes, szeretnivaló falu a miénk, amelyet szerencsé­re egyre többen ismernek, s költöznek ide fiatalok is. Jó a közbiztonság, nincsenek gazemberek. A buszközleke­désen azonban lenne mit ja­vítani, ez segítene abban is, hogy többen dolgozzanak, akár két műszakos állást vállaljanak. Nem vitás, több munkalehetőséggel élhetőbb lenne a falu. Szükség lenne egy közösségi helyre is, ahol találkozhatnak, beszélget­hetnek a helyiek, mert mi­óta bezárt a presszó, nincs ilyen. Kovács Pálné VÁLLALKOZÓ- Harmadik éve már annak, hogy megnyitottam a kis élelmiszerboltot Tarnaszent­márián, s azóta igyekszem mindent előteremteni, amire az itt élőknek nap mint nap szüksége van. Azt hiszem, ennyi idő után elmondhatom: megérte, jó döntést hoztam, hiszen ez idő alatt soha sem volt rossz tapasztalatom nem, befogadtak, megszerettek a falubeliek, s én is jól érzem itt magam. Bár Bodonyból já­rok át gyakorlatilag minden­nap, de úgy érzem, mostanra félig már én is tarnaszentmá- riai vagyok. Szabó Róbert,

Next

/
Thumbnails
Contents