Heves Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-23 / 222. szám
2014. SZEPTEMBER 23., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Szarmata falu a bányában bükkábrány Nagyméretű, épen maradt település vall a korszak életéről A régészek rábukkantak egy nagy temetőre is, amely mintegy száz sírt tartalmaz, s amit úgy két-háromszáz éven át használhattak a környéken élők... HÍRSÁV A középfutamokig jutottak a lovasaink BUDAPEST A Hősök terén megrendezett Nemzeti Vágtán megyénkből három település lovasai indulhattak. Az előfutamokon Atkár és Hatvan képviselői a 2. helyen végeztek, továbbjutva a középfutamba. A Kerekharaszt színeiben versenyző Vaka István 6. lett. A középfutamban az atkári Pólyák Nikolett Csillag nyergében és a hatvani Szentes Barbara Cordobá- val egyaránt 3. lett. ■ T. B. Nyíltan beszélgetnek a kábítószerekről EGER Immáron tizenhatodik alkalommal rendezik meg a hevesi megyeszékhelyen a „Tiszta Élvezet” drogprevenciós napot, amire 25-én, csütörtökön kerül sor a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a Városi Diáktanács közös szervezésében az Esz- terházy téren. Az egész napos program koncertekkel zárul: este 10 órai kezdettel a Kowalsky meg a Vega lép színpadra. ■ SZ. E. Elkészült végre a balatoni út Balaton Átadták a Borsodná- dasd-Mónosbél összekötő út két felújított szakaszát. A 8 kilométernyi út 660 millió forintból újult meg. Mikófal- va, Balaton és Bükkszent- márton lakói a mónosbéli elágazástól egészen Balaton végéig jó úton közlekedhetnek. Udzeliné Murányi Enikő, Balaton polgármestere szerint nagy nap az átadásé, mert bár a munkakezdésnek is örültek, de még jobban, amikor már látják annak eredményét. ■ T. B. Átadták. Eltűntek a kátyúk... Szarmata falut és temetőt tárnak fel a régészek a Mátrai Erőmű bükkábrányi bányájában. Tóth Balázs Jelentős régészeti leletek kerültek elő Bükkábrányban, a Mátrai Erőmű bányájában. Hét évvel ezelőtt mocsári ciprusokra bukkantak bányászat közben, most viszont a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei egy 12 hektáros terület megelőző feltárását végzik. A régészek egy római császárkori falut kutatnak, de más korokból, így a neolitikumból és a rézkorból is bukkantak településnyomokra.- Bükkábrány és Csincse között, a Csincse-patak völgyében a mai terepszintet kutatjuk át, mielőtt a bánya ideér. A római császárkor idején létezett települések nyomaira bukkantunk, házak, gödrök, csont-, bronz- és vaseszközök, kerámiák kerültek elő. Rábukkantunk egy nagy temetőre is, amely mintegy száz sírt tartalmaz. Ezt két-háromszáz évig használhatták a környéken élők. A sírok nagy számának köszönhetően kiderítjük a temetkezési szokásokat, azaz, hogy koporsóban, esetleg gyékénybe, vagy másba csavarva temették-e el az elhunytakat- mondja Kalli András régész, hozzátéve: a környéken megfigyelhető az is, hogyan vándorolt egy település. Bár nagy területet fed le a feltárás, a római kori falu csak néhány - négy-öt- házból, illetve gödrökből állt. A település viszont folyamatosan mozgásban volt aszerint, ahogyan a földek kimerültek, a gödrök elhasználódtak, netán a házak összedőltek.- Az Alföldön, egészen a hegyek lábáig, így a településen is szarmaták, egy iráni, sztyeppéi népcsoport élt a római császárok korában, 1700-1800 évvel ezelőtt. A csontok elemzése folyamatban van, így kiderül, milyen idősen és milyen betegségben hunytak el az emGYÖNGYÖSHALÁSZ HATÁRÁBAN, a tervezett gumigyár helyén előzetes régészeti feltárás folyik. A 12 hektáros területnek egyelőre csak egy részén vizsgálódnak, hiszen több helyen még áll a kukorica, napraforgó. A területet geofizikusok mérték föl műszerekkel, az eredmények alapján kutatóárkokat készítettek. Egy helyen berek, s arról is többet megtudunk, mennyire voltak jól tápláltak, mennyire voltak szegények vagy gazdagok. A szarmaták földet műveltek, állatot tenyésztettek, ami kiderül a nagy mennyiségben megtalált szarvasmarha-csontokból. Előkerültek őrlőkövek és fonáshoz használt orsógombok is. Mivel e nép kereskedett a rómaiakkal, sok olyan fémedény-töre- dékre is rábukkantunk, amely másolja a rómaiakat, de más tárgyakon is megfigyelhető, hogy utánozták a nyugati mintákat - mutatta be az egykor itt élt nép életmódját Kalli Ándrás. A település fémműves központ is volt, erről árulkodik az előkerült kovácsműhely is, amely hazánkban ritkaság- számba megy. A falu hosszú őskori, valószínűleg bronzkori gödörre bukkantak, benne pedig edénytöredéket is találtak. Komolyab eredményre inkább a Külső-Mérges-patak közelében lehet számítani, ahol korábban régészek már több leletre bukkantak a felszínen. A valószínűsített lelőhelynek azonban csak kisebb része esik a beruházási területre. ideig, 300-400 évig fennállt, s míg máshol csupán 1-2 házat találtak; itt egy teljes településre bukkantak. Megfigyelhető ennek szerkezete, a vándorlás módja, s a régészek választ kapnak arra is, hogy hány gödröt használtak a családok. A Kalli-Tutkovics Eszter régész által feltárt temetőben egy kislány sírjára is rábukkantak. Á gyermek valószínűleg gazdag családból származott, hiszen a nyakában ezüst nyak- perecet viselt, ami ebben a korszakban nagyon ritka volt. Emellett gyöngyöket és féldrágakövet is találtak a testén, amelyek egykor a ruháját díszítették. A sírokban fellelt több ezer gyöngy díszből a női viseleteket is rekonstruálni tudják, a ruhakiegészítőkből pedig kiderül, nadrágot vagy szoknyát viseltek. A temetkezési helyen előkerültek fegyverek is - például lándzsahegyek, illetve egy fatokban lévő kard -, amelyek a korabeli harcmodorra utalnak. Egyébként a régészeknek gyorsan kell dolgozniuk, s tartaniuk kell a lépést a bánya bővülésével. A falut feltérképezik, dokumentálják, a tárgyakat a Herman Ottó Múzeumba szállítják restaurálásra. Idén mindenképp végezni szeretnének a területen a leletmentéssel. Csak legyints, kisfiam! csöppnyi autóm van, a „mi autónk” fajtából. Picike, kopottas, szeniorkorú. Ezzel a kocsival járok utazni, nagy- bevásárolni, dolgozni, és az iskolába is ezzel hordom a gyerekeket reggelente. ez utóbbit különösen nagy kihívásnak érzem, persze, nem a suliig eljutni a mutatvány, hanem annak környékén leparkolni. Akár egy célvonal mögött, a kereszteződésben is úgy várakoznak a kisdiákokkal teli autók, hogy végre leállhassanak valahová. Kocsim apró méretének ilyenkor megvan az előnye: lazán begurul a szűk helyekre is, míg terepjáró vetélytársaimnak ez csak nehézkesen sikerül. Sokszor derülök is ezen, lám, néha a kisebb jobb. mosolyom azonban mostanában kevésbé őszinte: három nap alatt kétszer húzták meg öregecske „barátomat”, míg gyerekeimmel beszaladtam az iskolába. Az autó egyik oldalán fekete festékcsík, a másikon egy horpadás fogadott. De csak ezek, mert betétlap, rövid üzenet vagy netán a balesetet okozó kocsitulajdonos még véletlenül sem. VÉLHETŐEN KISGYERMEKES anyukák, apukák voltak azok, akik egy kézlegyintéssel intézték el az apró, nekik jelentéktelen koccanást. És ekkor jobban megsajnáltam e szülők gyermekeit, akik ott ülve szüleik mögött ezt a példát látják, mint saját megsérült, ütött-kopott autómat. Mert ugyan, ebben a korban ki a legnagyobb példakép egy gyermeknek? Ki az, akinek a kicsi minden szavát elhiszi és tetteivel azonosul? Bizony, anya és apa az, akik ilyen esetekben azt mutatják meg utódaiknak, lám, milyen egyszerű kibújni az életben a felelősségvállalás alól. S bár életük lehet, hogy ezáltal könnyebb lesz, de vajon emberségesebb-e? Gyöngyöshalászon egyelőre őskori nyomokra leltek Megint csak együtt volt kerek a világ... add a kezed! Egy rendezvény, amely segít megismerni a fogyatékkal élők világát Nem kapott italt hitelbe, tört-zúzott a presszóban A Márai Aktív Látogatóközpontban szervezték meg az ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesületének közel 25 éves múlttal rendelkező programját, az „Add a kezed, mert együtt kerek a világ!” című rendezvényt. A kulturális seregszemle megnyitóján Habis László egri polgármester egy lakás használatának a lehetőségét vettette fel, amely hatalmas segítséget jelentene az érintett családok számára. A rendezvény St. Martin nyitókoncertjével indult, majd egy kiállítás is megnyílt, ahol a Szalaparti Módszertani Intézményében, az Egri Gyermekotthon és Fogyatékosok Otthonában, valamint az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonában született alkotásokat mutattták be. A budapesti Nem Adom Fel Alapítvány elnöke, Kalmár Judit elárulta: legfőbb céljuk, hogy az emberek megismerjék a fogyatékkal élő társaikat, s így megszűnjenek az esetleges félelmek, amelyek gátolják őket abban, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz.- A fogyatékkal élők felkészülése egy-egy bemutatóra hosszas folyamat, s számukra az a jutalom, ha bemutathatják előadásukat - mondta az esemény kapcsán Radics Istvánná az ÉFOÉSZ Heves Megyei Egyesületének elnöke. ■ I. H. Az idei egri kulturális seregszemlén gazdag program várta a résztvevőket ► Folytatás az 1. oldalról kál Ezután a teraszról egy széket bevágott a nyitott ajtón át a presszóhelyiségbe, majd visz- szament oda, de az ajtót úgy becsapta, hogy abból kiszakadt az üveget tartó léc. Tovább ordítozott, s az öklével verte a pultot. Dühkitörése megbotránkoztatta a vendéglátóhelyen békésen szórakozókat, s riadalmat keltett bennük - állapította meg a vádhatóság. A Füzesabonyi Járási Ügyészség garázdaság vétségével vádolta meg R Pált, aki egyébként többszörös és különös visszaeső, hiszen legutóbb szintén csoportos garázdaság bűntette miatt kapott börtön- büntetést, s jelenleg is büntető- eljárás folyik ellene e bűncselekményfajta okán. A gyorsított büntetőjogi procedúra végén Füzesabonyi Járásbíróság ezúttal - első fokon - egy év börtönnel sújtotta a vádlottat, akit erőszakos magatartása következményeként két esztendőre eltiltott a közügyek gyakorlásától is. Az ügyész a szankció súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be, mert szerinte az együttélési normákat rendszeresen megsértő terhelt esetében a büntetés célja csak ennél hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabásával érhető el. ■ SZ. Z.
