Heves Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-20 / 220. szám
2014. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT HORIZONT 5 „Büszkék lehetünk az egri eredményekre” egér Habis László polgármester szerint fontos szisztematikusan fejleszteni a közösségi élet lehetőségeit Az élet minden területén elért eredmények okot adnak az egrieknek a büszkeségre - vallja Habis László, a megyeszékhely polgármestere, aki lapunknak adott interjújában arról is szólt: városszerte mindenhol lehet fontos fejlesztésről számot adni, a Kőlyuktetői pincesortól egészen a Szarvaskői útig. Hírlap-interjú- Polgármester úr, hamarosan véget ér a négyéves önkormányzati ciklus. Készített számvetést az elmúlt időszakról?- Természetesen, hiszen a munka során időről időre szükséges mérleget vonni az elért eredményekről. Egernek van mire büszkének lennie, mert az egriek - borászok, sportolók, a pedagógusok, vendéglátósok és mások - által elért mindennapi eredmények okot adnak erre. Stabilan működik a városunk, és a stratégiai kérdéseket illetően elmondható, hogy komoly fejlődési pályára álltunk. Örömteli, hogy minden városrészben szép fejlesztésekről tudok beszámolni a Kőlyuktetői pincesor előtti út és pihenőpark kialakításától az Ady utcai közvilágítás-fejlesztésen át egészen a Szarvaskői úti járdaépítésig. Ha Eger déli részét, azaz a La- josvárost és térségét nézzük, a mostani időszak legjelentősebb beruházásként a Koszorú utcát említhetem. Ez egy régóta húzódó ügy, a lajosvárosiak többször jelezték, hogy nem elégedettek a víznyomással. A vízművel együttműködve találtunk megoldást: a cég, amely számos egri helyszínen hajt végre az idén felújítást, október elején lát hozzá a Koszorú utcai vezeték cseréjéhez. Abban egyeztünk meg a helyi polgárokkal, hogy az önkormányzat által finanszírozott útfelújítást a szüreti időszak utánra igazítjuk. Fontosnak tartom, hogy - miután ez egy keskeny utca - a lakókat egyesével tájékoztatjuk arról, mikor milyen munkát végzünk. A beruházáshoz szükséges 70 millió forintot polgármesteri hatáskörben csoportosítottam Habis László polgármester: négy év alatt a belvároson kívül közel 6 milliárd forint felhasználásával fejlesztettük Egert át erre a célra. Miután a vízmű által végzett munka meghaladja a 20 millió forintot, elmondható, hogy a több száz lajos- városi lakost érintő probléma megoldására közel 100 milliót fordítunk az idén. Ha már itt tartunk, érdemes szólni a térség egyik legnagyobb beruházásáról, a Szilágyi gimnázium kollégiumának felújításáról, s ugyancsak jelentősnek tartom az Ifjúság úti bölcsőde bővítését is. Nem titok: feltett szándékunk, hogy létrehozzunk a Lajosvárosban egyfajta városrészi alközpontot, melynek első lépését megtettük, amikor felújítottuk az ABC környékét. Azon dolgozunk, hogy a terület valóban egyfajta centrum, találkozási hely legyen a helyben lakó egriek számára. Mindemellett folyamatban van a Lajosvárost is érintő, teljes városi kerékpárút-hálózatunk építésére vonatkozó közbeszerzési eljárás. Gyakorlatilag a 25-ös főút déli részén hamarosan jelentős átépítés kezdődik, melynek eredményeként új járdát és a bringás közlekedés biztonságát szavatoló kerékpárutat használhatnak az egriek. A Kőlyuktetői pincesorra idén 8 millió forintot fordítottunk, míg a Külsősor úton járda- és csapadékcsatorna-építés történt. Ha továbbmegyünk a Tihamér felé: a Hell Miksa úton 11, míg a Tittel Pál úton 24 milliós munka startol, s a Hadnagy utcai szolgáltatóház környékén is jelentős helyreállítást kezdünk. Egy nagy ugrással hadd térjek át a Hajdú-hegyre, ahol ugyancsak komoly fejlődés tapasztalható. A Baktai utca a térség „főutcája”, itt megvalósult a tervezett, teljes körű fejlesztés első üteme, közmű-rekonstrukcióval és a két buszöböl teljes felújításával. Az összesen 27 millió forintos beruházás csak a kezdet a Baktai út felújításában, ám az első ütem a folyamatosan végzett, kiegészítő munkákkal együtt - úgy hiszem - jelentős előrelépés a hajdúhegyi lakosok életében. Megoldottunk egy évek óta húzódó problémát, nincs már balesetveszély a Baktai-Sertekapu-Hatvanas- ezred utcák találkozásánál.- A nagyberuházások mellett talán ritkábban esik szó külvárosi területekről...- Meglehet, de ez közel sem jelenti azt, hogy figyelemből, ráfordításból is kevesebb jutna. Rendkívül lényegesnek tartom a Felsővárosban létrejött Nemzedékek terét, központjában Rostás Bea Piros alkotásával. Reményeim szerint a jövőben igazi találkozóhellyé válhat a terület, de fontos szólni arról, hogy a Rákóczi úton még az idén új játszóteret vehetnek birtokukba a kisgyermekes családok, s ugyancsak ebben az esztendőben elkezdődik négy orvosi rendelő felújítása a Vallon utcában. Nagy eredmény, hogy sikerült buszmegállóstul rendbe tenni a Malomárok utcát, s folyik a Malom utca helyreállítása, amely egy három lábon álló ügy, hiszen a vízmű a főnyomóvezetéket, a közútkezelő az utat, az önkormányzat a járdát, a csapadékcsatornát és a buszöblöt újítja fel. Ez együtt mintegy 50 millió forintos munka. Ismert, hogy Felnémeten számos fontos közterületi fejlesztést hajtottunk végre, az elmúlt három esztendőben összesen 100 millió forint felhasználásával. Ezek sorában különösen nagy hangsúlyt kaptak a közlekedésbiztonság fejlesztését, illetve a mindennapi életet szolgáló beruházások. A téma kapcsán fontos megjegyezni: a Bervában jelenleg egy közösségi ház létrehozásán dolgozunk. Az egri közösségi élet lehetőségeinek szisztematikus fejlesztését végig szem előtt tartjuk, jó példa erre a 400 millió forintos szociális városrehabilitációs program keretében, a Szálában létrejött találkozási pont. Úgy hiszem, ez utóbbi egy igazi sikertörténet, hiszen nagyon aktív a civil élet, a programok egymást érik.- Ha már Itt tartunk, miben látja a szociális városrehabilitáció jelentőségét?- Nagyon fontos felzárkóztató programok indultak, illetve olyan foglalkozások, amelyek során diákokat korrepetálnak, illetve zenét, vagy éppen kosárfonást tanítanak nekik. Ezzel biztosítják a gyermekek számára a szabadidő hasznos eltöltését. Ez olyan ügy, amit kötelességünk folytatni. Látni kell ugyanakkor, hogy a helyi lakosság összetétele sem homogén, s ha lehetőséget adunk arra, hogy mindenki akár csak egy lépcsővel feljebb lépjen, akkor már fontos eredményről beszélhetünk. Meg vagyok győződve arról, hogy a honvédségi területek egy részét be kell kapcsolnunk egy olyan programba, amelynek részeként egyfajta önellátás irányába indulhatnak el az Egerben élő, hátrányos helyzetű emberek. Ugyancsak lényeges a köz- világítás további fejlesztése, valamint az utak, járdák rendbetétele. A téma kapcsán megjegyzem: csaknem 100 millió forint önerő felhasználásával megoldjuk a városrehabilitációs projektben nem szereplő közterületek fejlesztését is. Ilyen a patakmeder tisztítása, a Kertalja utcában szennyvíz- elvezetés és út építése. Nem vitás: fontos lépést tettünk, de a lendületet nem szabad megtörni, nem engedjük el az emberek kezét. Az ügy mellé állt segítők, szociológusok és civilek csapatmunkájával, az önkormányzat partnerségével és támogatásával folytatni kell ezt a programot.- Visszatérve a számvetéshez... Mit tart az eredmények kapcsán a legfontosabbnak?- Ha az elmúlt négyéves ciklust nézzük, a belvároson kívül közel 6 milliárd forint felhasználásával fejlesztettük Egert. Ez 20 pályázati és 400 saját erős programot jelent. Érdemes elmondani, hogy az eger.hu internetes oldalon megtalálható az az összefoglaló, amely részletesen leírja azt a közel 70 beruházást, melyet az idén vittünk véghez. Mindezt azért tartom lényegesnek, mert sokszor talán észre sem vesszük, mekkora anyagi ráfordítást igényel egy-egy, kisebbnek gondolt probléma megoldása. Hiszem, hogy Egerben nem kizárólag az épített és kulturális örökségre lehetünk büszkék, hanem a közelmúltban megteremtett értékekre is, melyeket óvnunk és védenünk kell. Úgy is mondhatnám: szeressük úgy a városunkat, hogy ezek a beruházások hosszú távon szolgálhassák majd az egriek közösségét! OO PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Uj magyar dráma a színházban „Kivételes társulat az egri...”- Ünnep, hogy egy új magyar dráma bemutatásával tiszteleghetünk a magyar dráma előtt. Hiszem, hogy a magyar színháznak elő kell segítenie új drámáink születését, mivel akkor teljesedik ki igazán egy mű, ha színpadra kerül, ha egy társulat megszólaltatja- fogalmazott Blaskó Balázs, a Gárdonyi színház igazgatója a Görgey olvasópróbáján. Görgey Gábor művét a direktor rendezésében november 14-én tűzi műsorra az egri teátrum. : Az előadás címszerepét Blaskó Péter, Kossuth- és Jászai Ma- \ ri-díjas színművész játssza. ■ Sokat járt édesanyjával operába, s egy előadás után meglátta az utca túloldalán működő balettintézetet. Jelentkezett előkészítőbe, felvették. így indult Dunai Bettina pályája, aki az idei évadtól a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatának tagja. A fiatal művész idén végzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán, ahol a GG Tánc Eger vezetője is tanára volt.- Lett volna lehetőségem külföldre menni, én mégis inkább | itthon maradtam - meséli. 2- Ebben a döntésemben fontos g szerepet játszott, hogy Topo- I lánszky Tamás ajánlotta fel, Dunai Bettina Egert választotta érdemes lenne Egerbe szerződnöm. Kivételes csapat az itteni, sokat segítettek a beilleszkedésben. Ez annál is inkább lényeges, mert kész előadásokba is be kell szállnom. A munkát már nyáron elkezdtük, jelenleg a Szaffi és a Cigánybáró című produkciót próbáljuk, de természetesen ott vagyunk esténként a stúdiószínházi táncfesztivál előadásain. Budapesten születtem, ami csodás hely, de Eger légköre teljesen más, igazán jól érzem magam itt. Azt nem állítom, hogy jól ismerem a várost, de már nem tévedek el... ■ *t t k \ Görgey Gábor és Blaskó Péter a darab olvasópróbáján...
