Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-15 / 190. szám
2 2014. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK ALMANACH - KISFÜZES A művelődési ház húszmillió forintból újult meg idén nyáron. A kisfüzesiek októberben vehetik birtokukba. A legkisebb falu a legszebb összegzés Kisfüzesen nem mondanak le legfontosabb céljukról Nyugodt szívvel adja át utódjának a stafétabotot MENYHÁRT IMRE hat egymást követő, eredményes önkormányzati ciklust tudhat maga mögött. Mondja, örömmel tölti el, hogy ennyi éven át a kisfüzesiek töretlen bizalmát élvezhette, s a lehetőségeihez képest igyekezett mindent megtenni a helyiek képviseletéért. Idén ősszel nyugdíjba vonul, s reményei szerint több időt fordíthat a családra és kedvenc hobbijára, a természet- járásra és a vadászatra. Azt is mondja, hogy a legemlékezetesebb évek azok voltak, amikor sikerült megszervezni a falunapokat. Ezekre az ünnepekre mindig hazatértek az elszármazott kisfüzesiek és a szomszéd településekről is sokan látogattak el hozzájuk. Nagy bánata, hogy szponzorok és anyagi támogatás híján az elmúlt időszakban nem sikerült tető alá hozni a kisfüzesiek legnagyobb találkozóját. Abban bízik, hogy utódja nagyobb sikerrel áll neki a szervezésnek. Arra a kérdésre, hogy mit kíván az elkövetkező időszakra a faluban élőknek, így válaszol:- A leginkább azt, hogy szeressék és tiszteljék egymást a jövőben is, mint ahogy az elődeik tették. Legyenek büszkék azokra az értékekre, amik körülveszik őket, és fogadják nyílt szívvel azokat a leendő új lakókat, akik itt szeretnének új otthonra lelni, esetleg családot alapítani. Mert Kisfüzes ugyan a legkisebb, ám a legszebb is a megyei falvak között. Menyhárt Imre Megyénk legkisebb településén, Kisfüzesen a legnagyobb érték a csend, a biztonság és a nyugalom. Ez a három adottság mindig is vonzotta a városlakó kirándulókat. Ez ma is így van. Aki valaha megfordult már az alig kétszáz lelkes Kisfüzesen, az szinte biztosan megfogadja: ide még biztosan visszatér. Az aprócska településen összetartó, egymást segítő emberek élnek, amolyan nagy családként. A gyönyörű természeti környezet, a csend, a tiszta levegő évek óta arra inspirálja az erre kirándulókat - magyarokat és külföldieket egyaránt -, hogy hétvégi üdülőt vásároljanak családjaik számára. Az elmúlt években némiképp megtorpant az érdeklődés az itteni ingatlanok iránt, ám a válság elmúltával abban bíznak, hogy ismét megélénkül a kereslet. Menyhárt Imre polgármester azt mondja: hogy az utóbbi négy évben nem történtek látványos fejlesztések a faluban, a legnagyobb beruházásnak a kultúrház felújítása számít, amit idén októberben adnak át. Erre 20 millió forintot nyertek pályázaton.- A régi parasztházakat már korábban megvásárolták és szépen felújították. Sokan csak a hét végét töltik itt ki- kapcsolódással, felüdüléssel. Számunkra az ő kényelmük legalább olyan fontos, mint a törzslakosságé. Az elmúlt évtizedekben azért tűztük ki célul a közműhálózat kiépítését, a közvilágítás korszerűsítését, valamint néhány belterületi utunk felújítását, hogy mindenki komfortosan érezze magát. Pályázati segítséggel sikerült az orvosi rendelőnket is felújítani, akadálymentesíteni, ami különösen az idős emberek számára nyújt biztonságot. Sajnos, az elmúlt ciklusban a kis ön- kormányzatok - köztük mi is - viszonylag kevés olyan Menyhárt Imre szerint a következő évek további kiemelt feladata marad a lobbizás a bekötő átért, s ugyancsak megoldandó kérdés marad a szennyvízberuházás megvalósítása. Nagy reményeket sajnos nem tudnak fűzni ez utóbbihoz, mivel ilyen parányi településnek nincs lehetősége páállami támogatást kaptak, amely segítette volna a fejlődésüket. Pályázni pedig önerő hiányában nem tudunk. Ettől függetlenül a legfontosabb feladatunk a közösen fenntartott intézményeink finanszírozása. Mivel hosszú évek óta helyben nincs se óvoda, se iskola, fontos számunkra, hogy a gyermekeink a pétervásárai intézményekben jó körülmények között tanulhassanak. Ezért is nagyon örülünk minden olyan fejlesztésnek, ami a Tamási Áron Általános Iskolában vagy a péterkei óvodában valósult meg az elmúlt időszakban. lói felszerelt intézményekben a gyermekeink is több esélyhez juthatnak. A szülők is méltányolják, hogy korszerűbb intézményekben lyázni, s a vezeték kiépítése is rendkívül költséges lenne. Arról már nem is beszélve, hogy a kis kapacitás miatt sem lenne kifizetődő a rendszerre csatlakozni. Szeretnék a jövőben a csapadékelvezető rendszert is megnyugtató módon kiépíteni, mivel a hegyekből lezúduló csapadék időnként tanulhatnak a gyerekek - sorolja a falu első embere. Áz elmúlt négy év eredménye között lehet megemlíteni azt is, hogy a közmunkaprogramban alkalmazott 6-7 ember segítségével rendben tartották a közterületeket, a temető környékét. A polgármester elismeri: bár a belterületi útjaik állapota viszonylag jó, a pétervásárai bekötőút egyre szörnyűbb állapota komoly probléma. Ahhoz, hogy ez a varázslatos kis falu benne maradhasson a térségi vérkeringésben, a legfontosabb feladat, hogy az odavezető, néhány kilométeres út járható legyen. Hoszú évek óta igyekszenek minden fórumon szorgalmazni ennek megoldását, azonban ebben eddig nem sikerült eredményt elérni. sok kárt okoz az ingatlanokban. Ezek a feladatok azonban már az újonnan megválasztott polgár- mesterre várnak majd, mivel Menyhárt Imre 24 év szolgálat után idén nyugdíjba vonul. Utódjának azt kívánja, hogy a közös célokért együttműködő képviselőkkel dolgozhasson együtt. KISFÜZES Polgármester: Menyhárt Imre Körjegyző: dr. Varga Attila Aljegyző: dr. Kerekes Tibor A képviselő-testület tagjai: Bíró lózsefné, Botlik Károly, Végh Ferenc, Unger Mária Jellege: zsákutcás kistelepülés Lakosság lélekszáma: 160 fő Kisebbségi önkormányzat: nincs Községháza címe: 3256 Kisfüzes, Szabadság tér 2. Intézmények: művelődési ház, telefon: 36/368-825 Ügyfélfogadás: a lakosság igénye szerint Vállalkozások száma: 5 Alapítvány: Fűzfa Alapítvány Vezetője: Szentesi Tímea Községtörténet: A település első okleveles említése 1296-ban történt Fyzes névalakban. 1311-ben Károly Róbert Tamás erdélyi vajdának adományozta. 1426-ban az Ivády-család birtokába került, 1489-ben a település új tulajdonosa a Kormos-család volt. 1549- ben több köznemesi család birtokolta. 1552-ben a törökök elpusztították, s a XVII. században is végig lakatlan maradt. A későbbiekben az Okoli- csányi- és a Gellén-családok népesítették be a pusztát. Az oldalt szerkesztette: Barta Katalin Fotózta: Gál Gábor A NYUGALOM IS HOZHAT FEJLŐDÉST MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ ISMERT, ELISMERT EMBEREK? Szabó Róbert, A MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Kistelepülések esetében fokozottan érvényes, hogy meg kell találni és meg kell mutatni az ott élőknek azokat az adottságokat, amelyek még élhetőbbé teszik a falut. így lehet megállítani az elvándorlást, ami az egyik legnagyobb probléma. Ha az adottságok miatt nem jöhet szóba például az iparosítás, akkor a mezőgazdaság fejlesztésével, és a nyugalmas, egészséges élet feltételeivel kell vonzóvá válni. Kisfüzesen erre is akad jó példa, itt van az ország egyik juhászati mintatelepe. A megyei önkormányzat már a terület- fejlesztési feladatok tervezésénél is figyelembe veszi ezeket a kihívásokat. A kormányzat az előző ciklusban véget vetett annak az adósságspirálnak, amelyben hosszú évek óta vergődtek a települések Heves megyében is. Az állam a helyi önkormányzatoktól átvállalta az adósságaikat, így a települések most tiszta lappal tervezhetik jövőjüket. Kisfüzes is megszabadult az adósságától, nyugodtabban lehet a jövőbe tekinteni. Persze, akad még feladat, mint például a rossz állapotú Pétervására-Kisfüzes út felújítása. Keressük a megoldási lehetőséget, ahogy, ha rajtunk múlik, a következő ciklus során minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük a fejlődést. Szeretnénk, ha a legfontosabb célunk, az élhetőbb Heves megye előnyeit Kisfüzesen is éreznék. Dietrich János VÁLLALKOZÓ- Több mint harminc éve költöztünk ide a Dunántúlról. Juhtenyésztéssel 2001 óta foglalkozom, s mintegy száz hektáron gazdálkodom. Jelenleg 170 texel juhot (a világ legjobb húsú juha) tartok, s nemrégiben vehettem át a Magyar luh- és Kecsketenyésztő Szövetség által alapított bemutató mintatelep elismerést. Ennek őszintén örülök, annak viszont már kevésbé, hogy a magyar falvak lassú sorvadásra vannak ítélve, s hogy elveszítették egykori önfenntartó, önellátó képességüket. Szomorú, de sajnos ez Kisfüzesre is igaz. Kovács VÁLLALKOZÓ- Kisfüzes ideális hely a gazdálkodásra, különösen az állattartásra. Mi évek óta búr kecskék tenyésztésével foglalkozunk, s büszkén mondhatom, hogy nemcsak itthon, hanem külföldön is nagyon kelendő a portékánk. Nagyon szeretünk itt élni, azonban néhány dolog enyhén szólva is bosszantó. Ilyen például az idevezető út silány állapota. Sajnos, emiatt egy gépkocsink is tönkrement az elmúlt években. Azt gondolom, hogy aki ezt a problémát orvosolni tudja a jövőben, annak különösen hálás lesz a kis- füzesi közösség. Kovács Róbert őstermelő- Sok szállal kötődöm Kisfüzeshez. Mivel a családom is itt él, úgy gondolom, hogy soha nem fogunk innen elköltözni. A kisfiam két és fél éves. Szerencsére ilyen helyen nem különösebben kell félteni majd, ha cseperedik, hiszen a közbiztonság nagyon jó, a csend, a tiszta levegő, a gyönyörű természeti környezet ideális a gyermeknevelésre. Úgy vélem, nagyon jót tenne a falunak, ha több munkalehetőség akadna itt helyben, vagy a környéken, mivel egyelőre csak a közmunkaprogram nyújt némi megélhetést az embereknek. Menyhárt Imréné VÁLLALKOZÓ- Évtizedekkel ezelőtt kerültem Kisfüzesre, s ennyi idő után elmondhatom: nagyon sok minden ideköt. Gyönyörű, nyugodt, csendes kis falu ez, nagy kár, hogy folyamatosan fogyatkozik a lakosság, s hogy egyre kevesebb a fiatal. Miután a kisboltot és a helyi kocsmát is én üzemeltetem, szomorúan kell megállapítanom, hogy mára nagyot változott a világ. A forgalom nagyon megcsappant, mivel az itt élők java része - hasonlóan a más falvakban élőkhöz - a nagyobb bevásárlóközpontokban veszi meg a legfontosabb dolgokat. 1 v * » 4
