Heves Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-04 / 154. szám

5 2014. JÚLIUS 4., PÉNTEK KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN Felmentés született a Vitai-bűnperben ítélet Az egri használtautó-kereskedőkkel szembeni méltánytalan eljárást nem fogadta el a törvényszék Kulcsok az autóhoz. Egy évtizede, de még napjainkban is sokan szeretnének kisebb-nagyobb hasznot húzni a forgalmazásból. Képünk illusztráció. ► Folytatás az 1. oldalról A vádindítvány értelmében az is bevett szokás volt a kereske­désben, hogy köztes személyek, azaz saját alkalmazottjaik, to­vábbá azok ismerősei, barátai, valamint mások nevére állítot­ták ki a gépjárművekkel kap­csolatos adásvételi szerződése­ket, jó néhányuk ezért pénzt is kapott. A fiktív papírozás is adóelleplezésre szolgált a vád­hatóság szerint. A törvényszék tanácsának elnöke az ítélet kihirdetésekor előadott részletes indokolásá­ban mindenekelőtt megemlí­tette: az ügyben 29 tárgyalási napot tartottak 2012. február­jától, mindezen felül a nyomo­zóhatóság, illetve a terheltek saját költségükre megbízott vé­delmi szakértőjén túl 43 tanút hallgattak meg, a bíróság pedig - a felek egyenlő elbírálásának alapvető szabályát betartva - 1473 írásbeli tanúvallomást ol­vasott fel. Arra is utalt a tanács elnöke, hogy a védelem erős ki­fogásait hangoztatta perbeszé­dében az egész büntetőeljárás, s a vádemelés megalapozottsá­ga, a bizonyítás ügyészi értéke­lése miatt.- Jelen büntetőügy jelleg­zetessége - jelentette ki a tör­vényszéki tanácselnök -, hogy a bírósági eljárásig a büntetőjo­gi procedúra törvényessége sok esetben megkérdőjelezhető, an­nak szabályai sérültek. Egyébként a bűnügy az egyik cégbeli dolgozó adóhatóság előtti jelzésére kezdődött. Adó­hatósági eljárást is folytattak, ám annak határozatait utóbb a közigazgatási bíróság hatályon kívül helyezte. A büntetőítélet indokolása szerint az adónyo­mozó-hatóság a két kft. könyve­lési dokumentumait lefoglalta, azokat titokban tartotta az adó­hatóság előtt. A törvényszéki tanács elnöke rámutatott arra is, hogy nem érvényesültek a fair eljárás előírásai, hiszen közel négy éven át ismeretlen tettesek ellen vizsgálódtak, hol­ott a feljelentő egyértelműen az ügyvezetőket nevezte meg gyanúsítottakként. A kirendelt szakértő pedig már a terheltek meggyanúsítása előtt évekkel P. Gézát és társát jelölte meg azon embereknek, akik ellen a nyomozás folyik.- Ez unfair eljárás, mivel el­tér a törvényi rendelkezések­től - szögezte le a törvényszéki tanácselnök, aki a verdikt in­dokolásában azt is sajátosnak nevezte, hogy az adónyomozás először Heves megyében, majd Salgótarjánban ment végbe. A törvényszék büntetőtaná­csának álláspontja szerint az írásbeli tanúvallomások keze­lését sem éppen a jelen ügyben alkalmazott módon képzelte el a törvényhozó. Azok gépkocsi- típusokhoz, rendszámokhoz köthetők voltak, de ezeket az elíbíráláshoz fontos adatokat a nyomozóhatóság a dokumen­tumokon lefestette. Mindezek tetejébe a nyomozók az írásban A heves Megyei Főügyészség a korabeli, 2012. évi C. törvény­ben szabályozott költségvetési csalás miatt indítványozta fele­lősségre vonni a vádlottakat, továbbá kérte a terhűkre róni a magánokirat-hamisítás vétségét is. E szerint, ha valaki a költ­ségvetésbe történő befizetési kö­telezettsége kapcsán mást téve­désbe ejt, abban tart, valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, az követi el ezt a bűntényt. Az is, aki kedvez­vallomást tevők közül egyetlen egyet sem idéztek meg szemé­lyes meghallgatásra. S mivel a vád és a védelem se ragaszko­dott ehhez, így a bíróság sem. Nem tudni azt sem, hogy az adóhatóság által vizsgált négy­ezernél több iratból - amelyek ■ Ha történt is bűncselekmény, ez ilyen vádirati tényállás mellett nem volt megállapítható. a használt autók értékesítésé­vel függtek össze - miért éppen 1473-at adott át a szakértőnek a nyomozóhatóság. Azokat is szakaszosan tette 2007. júliu­sa és 2011. áprilisa között, an­ményt jogosulatlanul vesz igény­be. Mindezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt kell okoznia. Az alapbűntény vétség, két év kapható érte. Bűntett, ha külö­nösen nagy vagyoni hátrányt idéz elő, a szankció ekkor 2-8 év szabadságvesztés. Az ügyész végrehajtandó börtönbüntetést kért a terheltekre, továbbá pénzmellékbüntetést, valamint közügyektől és foglalkozástól való eltiltást, s hogy a bűnügyi költséget fizessék meg. nak megfelelően, hogy éppen mennyit tudtak erre fordítani a NAV szakértői keretéből. így összesen 45 szakértőt kirende­lő határozat született, ebből pe­dig negyvenegy teljesen azonos szöveggel.- Ezek szerint - hangzott el az elsőfokú döntés indokolásá­ban - a nyomozóhatóság nem olvasta el az írásos tanúvallo­másokat, csak a szakértői csa­pat. Valójában, a jogszabályi előírások szerint, a nyomozók dolga lett volna ezeket értékel­ni, elemezni, s ennek alapján megmondani az igazságügyi szakértőnek, hogy mit mivel vessen össze. A bíróság úgy lát­ja, hogy sérült a szakértői füg­az egri törvényszék e héten hozott nem jogerős, elsőfokú döntésében P. Géza I. és P.-né B. Zsuzsanna II. rendű vádlotta­kat felmentette a társtettesként elkövetett minősített adócsalás bűntette, s az ugyancsak minő­sített magánokirat-hamisítás vétsége alól. AIII. rendű terhel­tet, V. Ákost szintén felmentette a részben társtettesként, rész­ben bűnsegédként megvalósí­tott minősített adócsalás bűntet­te, s hasonlókképpen a minősí­getlenség követelménye. A 14 millió forintos szakértői díj, amit kifizettek, olyanra ment el, amit a nyomozóhatóság a saját berkein belül elvégezhe­tett volna. E hiányosságokra, problémákra a vádlottak által finanszírozott szakértő, s a vé­delem perbeszéde is felhívta a figyelmet. Azt is furcsállta az ügyben eljáró bíróság, hogy csak az első tárgyalás előtt de­rült ki: az alapszakértő felcse­rélte szakvéleményében az áfát a társasági adó összegével...- Mindezek alapján meg­kérdőjelezhető az eredetileg kirendelt igazságügyi szakértő pártatlansága! - közölte a tör­vényszéki tanács elnöke. tett magánokirat-hamisítás vét­sége alól. A törvényszék egyút­tal megszüntette a Vitai Eger és a Vitai Agria Kft. könyvelési ira­tainak lefoglalását, egyszers­mind kiadni rendelte a doku­mentumokat a két említett gaz­dasági társaság felszámolójá­nak. Az ítélet rendelkező része arra is kitért, hogy az ebben a hosszadalmas büntetőügyben keletkezett 14 millió 935 ezer 327forint bűnügyi költséget a Magyar Állam viseli. Az ítélet indokolása során a tanács elnöke kifejtette: nehe­zen megemészthető az a fajta vádemelés adócsalás esetében, amelyből hiányzik annak téte­les kimutatása, hogy mennyi­ért vették, mennyiért adták el az autókat, s mekkora adóhiány keletkezett. Azt pedig inkor­rektnek, tisztességtelennek ne­vezte, hogy a tanúk névsorával, adataival, a melléletekkel kap­csolatban nyomát sem lehetett látni valamiféle rendszernek a vádindítványban.- Ha fair lett volna a nyomo­zóhatóság, az ügyészség eljá­rása, akkor nem a bíróságnak kellett volna nyomoznia - je­gyezte meg a tanácselnök. Hoz­zátette: a vádlottaknak a pro­cedúra alatt ily módon esélyük sem volt a korrekt, tisztességes eljárásra, a nyomozati szakban nem kapták meg a lehetőséget a védekezésre. Az ítélet indokolása szerint a vádbeli időszakban, 2003 és 2005 között, a használt gép­kocsik adásvételi szerződései­nek nem volt kelléke a vételár feltüntetése. Az előre aláírt biankó szerződések kétségkí­vül okot adtak visszaélésre a neppereknek, más közreműkö­dőknek, de ez nem tekinthető szándékos adócsalásra irányu­ló tevékenységnek.- A használtautó-eladások­nál előfordult szabálytalan­ságokat az adóhatóság bírság kivetésével tudja rendezni, de a törvényszék nem gondolja, hogy büntetőjogi következmé­nyek fűződnének hozzájuk - összegzett a tanács elnöke az indokolásban. - Az ügyben számtalan bizonytalanságot tárt fel a törvényszék. Még ha bűncselekmény is történt, ez ilyen vádirati tényállás mel­lett nem volt megállapítható. Ekképpen a bűnösség sem mondható ki, ezen keresztül a bűnsegédi minőség sem. Ezért született felmentő ítélet. Az ítélet kihirdetése után a vádhatóság képviselője mind­három vádlott esetében fel­lebbezést jelentett be az ítélet megalapozatlansága miatt, a döntés hatályon kívül helyezé­sét kérve. A vádlottak és védőik tudomásul vették a verdiktet. Az nem jogerős, másodfokon a Debreceni ítélőtábla hoz majd határozatot. ■ Szalay Zoltán A vádhatóság álláspontja: minősített adócsalás A törvényszék elsőfokú ítélete a büntetőügyben Fogvatartottak tették rendbe a temetőt bv Hat éve kezdődött el a Börtön a városért program a megyeszékhelyen Elsőként járt beavatkozásra jogosító igazolvány nekik Már a 60. alkalommal takarí­tottak a fogva tartottak Eger­ben a Börtön a városért prog­ram keretében. Legutóbb a Hő­sök temetőjét tették rendbe. A Heves Megyei Bünte­tés-végrehajtási Intézet által 2008-ban életre hívott kez­deményezést elismerés övezi városszerte. Az eltelt hat év­ben az elítélt nők felszámoltak illegális szemétlerakót, taka­rítottak az Érsekkertben, a Szépasszonyvölgyben, a Petőfi téren, az Eszterházy téren, de a hóeltakarítási munkákból is kivették a részüket. A rabok őrzését, a szállításukhoz szük­séges feltételeket az intézet, a szakmai instrukciókat, a taka­rításhoz az eszközöket, vala­mint az egyéb munkavédelmi felszereléseket Eger biztosítja. A programba önként bekap­csolódó női elítéltek először 2009. áprilisában vizsgáztak parkgondozói képzésen, továb­bá elvégezték a pályázati for­rásból megvalósuló parkosítási feladatokat is. A férfi fogvatar- tottakat felújítottak egy egri ját­szóteret, s közreműködtek to­vábbi három megszépítésében. A program egyik fontos célja hozzájárulni a város tisztasá­gának fejlesztéséhez, s hogy a 1 fogvatartottak lehetőséget kap- “ janak arra, hogy bizonyíthas- | sák: hasznos tagjaivá válhat- I nak a társadalomnak. ■ M. Z. A Hősök temetőjében dolgoztak ezúttal a rabok elismerés Elsőként kaptak beavatkozásra jogosító igazol­ványt az Agria Speciális Men­tő- és Tűzoltócsoport tagjai. Ennek felmutatásával ezentúl közvetlenül segíteni tudnak majd a beavatkozó egységek­nek akár zárt kárterületeken is. Az igazolványokat Kovács Józsefnek, az agriások vezétő- jének Csontos Ambrus tű. mk. dandártábornok, a Heves Me­gyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság vezetője adta át. Az igazolás kiállításához előfeltétel volt, hogy a csoport tagjai, mint a Mátra Mentő- szervezet alegysége, szakértő gárda előtt 36 órás gyakorlaton bizonyítsanak. Ezt sikeresen teljesítették is, így megfeleltek a Nemzeti Minősítő Rendszer követelményeinek. Az eseményen elhangzott: a katasztrófavédelemben jelen­tős szerep hárul az önkéntes mentőszervezetekre. Az utóbbi évek tapasztalatai megerősí­tették, hogy ezeknek a szerve­zeteknek az elsődlegesen be­avatkozó tűzoltóságok mellett végzett tevékenysége nélkü­lözhetetlen, mivel a különleges kiképzésű, speciális technikai eszközökkel felszerelt civil szerveződések olyan képessé­gekkel rendelkeznek, amelyek sem az állami, sem az önkor­mányzati tűzoltóságoknál nem állnak rendelkezésre. ■ SZ. E. K I l

Next

/
Thumbnails
Contents