Heves Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-30 / 176. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2014. JÚLIUS 30., SZERDA Nem váltak egy csapásra várossá Bélapátfalva A tíz évvel ezelőtt kapott címmel még csak a fejlődés elején jár a település A várossá válás tizedik évfordulójáról tűzoltóautós és fúvós felvonulással, valamint egész napos progr|msorozattal emlékeztek meg Bélapátfalván HÍREK Mosolytábort szerveznek falubeli gyerekeknek BALATON AugUSZtUS 4-15. között, a korábbi években kialakított és jól bevált gyakorlathoz híven, az idei esztendőben ismét megrendezi a szokásos Mosolytábort a balatoni önkormányzat. A falubeli gyermekek számára ezúttal is az óvoda épületében szerveznek programokat, mégpedig minden hétköznapon reggel nyolc órától délig. A foglalkozásokba nem csupán a pedagógusok, a nevelők kapcsolódnak be, hanem az önkormányzat diákmunkásai is segítenek a szervezőknek. ■ T. B. Poroszlón tanulják az önálló életvitelt BÉLAPÁTFALVA A Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete táborokat szervez az intézményben élők számára. Kü- lönlegességeük, hogy nem az észak-hevesi város ezeknek a helyszíne, hanem más település a megyében. Június végétől augusztus végéig Poroszlón önellátó táborokat tartanak a fogyatékkal élő lakóknak, hogy a kikapcsolódáson túl a gyakorlatban is hasznosíthassák önkiszolgáló és életviteli ismereteiket, készségeiket. Egy-egy hétig nyolc gondozott és egy-egy fejlesztőpedagógus, valamint gondozószakember él együtt. Augusztusra balatoni üdülést is terveznek, 36-an Fonyódligeten fognak kikapcsolódni. ■ T. B. Oldalszerkesztő: Tóth Balázs Telefon: 06-30/387-3204. Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600. Bélapátfalvi kistérségi oldalunk legközelebb áugusztus 26-án jelenik meg. A helybeliek egy része egyelőre nem igazán érzi városnak Bélapátfalvát. Talán fel sem tűnik, de ha az észak-hevesi településen az intézmények nem volnának, bizony tényleg falusi volna itt az élet. Tóth Balázs Nagy ünnep volt éppen tíz esztendeje, 2004. augusztus 15-én Bélapátfalván, a korábbi nagyközség ugyanis 2004. július elsején megkapta a városi rangot Mádl Ferenc köztársasági elnök döntése nyomán, ennek örömére pedig parádét rendeztek az ott lakóknak. Azóta immár eltelt tíz év, amelyet ki-ki, saját sorsának alakulása szerint, meglehetősen vegyesen értékel a település szempontjából. Ferencz Péter polgármester szerint az elmúlt évtized kétségkívül hozott jót és rosszat is, Bélapátfalva törzsvagyona például hol gyorsabban, hol pedig lassabban gyarapodott.- Nincs tulajdonképpen természetes mérőszáma a várossá válás hozadékainak, meglehet, hogy azzal talán negatív irányba is csúsznánk el. Maga az első komolyabb csalódás1 például a 2005-ös költségvetés készítésénél ért bennünket, amikor szembesültünk azzal, hogy az általános iskola fenntartása tízmillió forinttal többe fog kerülni, mint előtte, mert akkor volt olyan normatíva, amely a falusi gyerekeknek járt, a városiaknak viszont nem. Nem szabad azonban csupán forint, fillér alapon nézni mindent, a településünk ugyanis elindult egy olyan, hosszú távú köz- igazgatási fejlődés útján, amely attól persze, hogy városnak neveznek egy települést, természetesen még nem lesz az. Ferencz Péter szerint így van ez Bélapátfalva esetében is, hiszen nem lett egyik napról a másikra város. Sőt, van, aki szerint még most sem az, hiszen erősen vidéki jellegű. Hogy mikor lesz valójában is város a faluból, azt a polgármester szerint mindena jövőben is mindenképpen meghatározza az életvitelünket - tekintett vissza az elmúlt időszakra Ferencz Péter. A városi ranggal jártak ugyanis meghatározott feladatkörök, így például Bélapátfalva közigazgatási centrum lett. Ennél fogva pedig a helység kistérségi központtá válhatott. Lett egyebek között gyámhivatala, hasonlóképpen kiemelt gyermek- és családvédelmi központja, továbbá még okmányirodája, főállású tűzoltósága, valamint rendőrőrse, mentőállomása, egészségháza is, utóbbi kilenc járóbeteg szakellátással. És olyan intézmények is elkezdték munkájukat a településen, amelyek nagyon is illő, ha vannak egy városban. Ilyen például a munkaügyi kiki magában dönti el. Az infrastrukturális, közigazgatási környezet megvan, innentől kezdve már csak az egyéni gondolkodásmódon múlik, hogy valaki faluban, vagy városban érzi magát, gondolva akár a hulladékégetésre, a szemét elhelyezésére, vagy az állattartási kultúrára, a szomszédokkal való együttélésre. rendeltség vagy a nagy közműszolgáltatók egy-egy irodája. Ez természetesen nagy köny- nyebbség a helyi lakosoknak, hiszen immár nem kell Egerbe vagy esetleg Miskolcra elutazniuk ügyeket intézni, mint korábban kényszerültek rá. Ezen túlmenően az önkormányzati intézmények szolgáltatásai - köztük az oktatás, az egészségügy, a gyermekjóléti szolgálat, valamint az idősek nappali ellátása - is könnyítették az itteniek életét.- Ezek az intézmények egyúttal 25-30 új munkahelyet is jelentettek a város számára, amelyek a mai napig meg is vannak, igaz, egy részük azóta a járásba integrálódott. Bár a helyhatóság nyilvánvalóan nem vállalkozás, a munkaa helybeliek nem érzik igazán azt, hogy városban élnének, s ezt leginkább a munkahelyek hiányával magyarázzák. Mint gyakran mondják, a városi lét egy évtizede alatt nem igazán javult a helyzet. Többen a turizmusban látják a kiutat, azt hangoztatják, hogy ha a Szilvásváradra tartó autók közül csak a tizedét meg tudnák foghely-teremtő képessége pedig korlátozott, azért ennek ellenére ezeket mi teremtettük meg azzal, hogy várossá lettünk - fejtette ki a polgármester. Hozzátette: a munkahelyek az élhető város szempontjából a legfontosabbak, de sem a meglévő vállalkozásoknak nem egyszerű profilt és létszámot bővíteniük, sem nem könnyű új cégeknek ebbe a helységbe települniük.- Mert mi is kellene ahhoz, hogy tovább erősödhessen a város gazdasága? Jó ötlet, forrás - no meg persze, hitelek, állami, vagy uniós, illetve helyi pályázati támogatás -, humán- erőforrás, megfelelő piac. Ha egy is hiányzik az említettek közül, akkor mindegyik bukott. Mindenki arra vár, hogy a ni, már jól járnának. Úgy vélik, a Bélkő hasznosítása lehetne a fordulópont, akár egy libegő építésével, ám a Bükki Nemzeti Park mindent megakadályoz. Kérdik: mi a fontosabb? A madarak, egy hangyaboly, vagy az emberek megélhetése? A madarak addig is ott költöttek, míg napi négyszer robbantottak a bányában. másik teremtsen munkát, nem gondolkodnak vállalkozásban. Ha ötlet van is, pénz nincs. Próbálunk segíteni, bár Bélapátfalva logisztikailag nincs jó pozícióban, a vállalatok a szállítási, raktározási költséget optimalizálva rendszerint közlekedési csomópontokba, az autópályákhoz közel telepednek le. Ezekkel a helyekkel nem vesszük fel a versenyt, ezt igyekszünk ellensúlyozni alacsony ingatlanárakkal, illetve a Bélkő Nonprofit Kft. különböző vissza nem térítendő támogatási formáival. Több kevesebb sikerrel persze. Vannak tervezett beruházások, az egyik a fabrikettáló, a másik pedig a passzívházelem-gyár - mondta el Ferencz Péter. A polgármester szerint mindezen kívül a jövőben a turizmusra is több energiát kell fordítaniuk, hiszen Eger és Szilvásvárad szomszédjaként ez is profittermelő ágazat lehet az idegenforgalommal, vendéglátással foglalkozó vállalkozások számára. A tónál szeretnének az elkövetkezőkben egy kempinget, strandot kialakítani, valamint egy igazi városközpontot a főtér környékén. A terek, sétálóutcák, a köz- igazgatási centrum építésének, felújításának tervei már javában készülnek. A városi lét a helyiek gondolkodásmódján múlik A Bélkő turisztikai hasznosítása fontos volna A zenéé, főzésé volt a fő szerep mikófalva A falunapon a helyi együttesek mutatkoztak be Uj parit és buszmegálló épül Balaton Az idei falunapra elkészül a helyi rendezvénytér Míg Bélapátfalván a várossá válást ünnepelték, a szomszéd Mikófalván falunapot tartottak szombaton. A hagyományokhoz híven délelőtt főzőversenyt rendeztek a helyi és környékbeli baráti társaságoknak, közben több helyi asszony folyamatosan sütötte a laskát. Az iskolaudvaron helyi fellépők, óvodások, mazsorettek szórakoztatták a publikumot. Délben örökzöld slágerek szóltak az ebéd mellé, majd a szenior világbajnok súlyemelő, Szepes- a sy László tartott bemutatót. Délután a zenéé volt a fő sze- = rep, a mikófalvi és egercsehi | asszonykórusok után Várhegyi £ Gábor előadása következett. ■ A mazsorettek produkciója tapsot érdemelt a közönségtől Jól halad a park építése Balatonban. Az önkormányzat 32 millió forintot nyert a többfunkciós tér és a központi buszmegálló átépítésére.- Örülünk, hogy kihasználhattuk a vidékfejlesztési pályázatot, hiszen száz százalékban az unió finanszírozza, nem kell önerőt hozzátennünk. Jól halad az építés, a buszmegálló már üzemel. Szeretnénk még megoldani a buszforduló, s a piachoz, az orvosi rendelőhöz és a polgármesteri hivatalhoz veze- g tő út aszfaltozását, mert rossz | állapotú - mondta el Udzeliné | Murányi Enikő polgármester. J Az átadást az augusztus 23-ai £ falunapra tervezik. ■ Komfortos lesz az új buszváró, de még be kell üvegezni i < <
