Heves Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-28 / 174. szám
20Í4. JÚLIUS 28., HÉTFŐ HORGÁSZÁT - VADASZAT 5 Néhány tanács azoknak, akik most kezdik a horgászást Vadászok ünnepe Parádfürdőn hagyomány Az idei évben is a palócnappal együtt rendezték meg a megyei napot ajánlás A horgászat igen szórakoztató sport. Ám el is lehet rettenni tőle, különösen egy kezdőnek. Fontos ezért, hogy aki először vesz kezébe pecabotot, tisztában legyen néhány ismerettel, különben a kudarcok eltántorítják. Először is illik tudni: attól függően, hogy hol vetjük ki horgunkat, más-más taktikára van szükségünk. A sós vagy hideg víz külön horgászati stílust igényel. Nyugodt és friss vízben is más módszert kell alkalmaznunk. Tekintet nélkül a kifogni kívánt hal vagy a víz típusára, van néhány tipp, amit mindenkinek érdemes megfogadnia. Tavon és folyóban is érdemes ott kivetni a horgunkat, ahol a víz sekélyről mélyre vált. E területeken előszeretettel néznek ennivaló után a halak. ■ Ha a partvonalon horgászunk, akkor kétségkívül nagyobb az esélyünk a kapásra. A fényes csalik vonzzanak bizonyos fajtákat, de a nap tükröződése elvakíthatja és megzavarhatja őket. Használjunk inkább matt és fémcsalit! Ha a partvonalon horgászunk, nagyobb az esélyünk a kapásra. Keressünk mohás területeket, mivel a halak gyakran fordulnak ott meg! Nem kell a legelterjedtebb módszerhez folyamodnunk. Sokan használnak csaliként kukacot, de a sáska is jó. A nagyobb halak, mint a sügér, különösen kedvelik ezt a csemegét. Használjunk kesztyűt a kifogott hal kezeléséhez, hogy ne csússzon ki a kezünkből a zsákmány, amire akkor nagyobb az esélyünk, ha éberen figyeljük a helyi horgászhíreket is. Tudjuk meg, milyen halak éjnek a horgászhelyen, hogyan lehet őket a legkönnyebben becserkészni. A horgász fő erénye a türelem. Az eredményességhez e kitartás mellett kell még a szakértelem és időzítés is. Ne feledjük: mindig tanulhatunk valami újat. A halak viselkedésének és környezetének megértése és megismerése hozzásegít ahhoz, hogy kifogjuk azt a várva várt nagy halat. ■ Huszonharmadszor rendezték meg a megyei vadásznapot. A hagyományokhoz híven a parádfürdői park adott otthont idén is a nagyszabású, a palócnapokkal párhuzamosan zajló rendezvénynek. Sike Sándor A vadászokról a kívülállóknak nagyon gyakran téves elképzeléseik vannak. Nekik azt tanácsolhatjuk: menjenek el egyszer a megyei vadásznapra! Az idei, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fővédnökségével lebonyolított rendezvény szervezői - Párád és Bodony önkormányzata, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezete, valamint a Heves Megyei Vadászok, Vadgazdálkodók és Természetvédők Szövetsége (HMVVTSZ) - mindenkit szívesen láttak. A vadásznapot az idén huszonharmadszor rendezték meg Párádon, pontosabban a parádfürdői parkban. Amit ott személyesen megtapasztalhattak a nem vadász résztvevők, biztosan segítségükre volt az esetleg meglévő előítéleteik eloszlatásában. A rendezvénynek voltak protokolláris, s a kötetlen kikapcsolódást szolgáló részei. Áz előbbiekből komoly dolgokat tudhatott meg a hallgatóság. Olyanokat, amelyekről Győrfi Balázs, a Nemzeti Agrár Kamara (NAK) országos elnöke beszélt köszöntőjében: „Az talán közhelyként hangzik, hogy hazánk vadállománya nemzeti kincs, és Magyarországon szakszerű vadgazdálkodás folyik. Kevésbé ismert tény viszont, hogy a kamarának 12 ezer tagja dolgozik az erdő- és vadgazdálkodás területén.” A protokolláris köszöntések az eseményen egy állófogadáson, illetve a rendezvény megnyitóján hangzottak el. Mud- riczki József, Párád és Bodony polgármestere arról beszélt, hogy a megye ezen szépséges részébe vadászni érkezők mindig jó szájízzel távoznak. Poló- nyi György, a vadászkamara megyei területi szervezetének A NAK elnöke emlékeztetett arra, hogy tavaly a vadkárok ügyében konferenciát tartottak, idén februárban két stratégiai megállapodás is született három szervezet - az erdészek, a földtulajdonosok és a vadász- társaságok - képviselői között. Győrfi szerint ők kölcsönösen egymásra vannak utalva. Érdekeik eltérnek ugyan, de össze■ A vadászturizmusunknak világhíre van, nem elhanyagolható a vadászat gazdasági szerepe sem. hangolhatok. A hazai vadászturizmusnak világhíre van, ám nem elhanyagolható a vadászat gazdasági szerepe sem. Az elmúlt esztendőben az ágazat bevétele 20 milliárd forint volt. elnöke azt emelte ki, hogy a barátságról és természetről szól ez a rendezvény, és arról, hogy a környezetünkkel összhangban, egészségesen éljünk. Az ember és természet harmonikus viszonyát hangsúlyozta köszöntőjében Farkas László Márton, a Heves Megyei Vadászok, Vadgazdálkodók és Természetvédők Szövetségének az elnöke. A 2700 megyénkben vadász közül nagyon sokan, közöttük a közéletben is szerepet vállaló emberek - volt és jelenlegi polgármesterek, iskolaigazgatók, háziorvosok, művészek - járnak erre az eseményre, amelynek meghatározó része a vad- ételfőző verseny. Jól kipróbált csapatok törekednek arra, hogy megmutassák: a vadat nem csak elejteni kell, annak húsából a legkülönfélébb, többnyire titkos trükkökkel az ízeket is elő kell tudni csalni. De még nagyobb igazság az, amit a káli vadászok főztjéért felelős Tóth István megfogalmazott: „Nem a győzelem a fontos, úgy jöttünk el, hogy vagy hatvanan biztosan leszünk és egy jót együnk.” Tettünk egy gyors kört a versenyző csapatoknál, és néháa xxiii. Heves Megyei Vadásznap vadételfőző versenyének eredménye a következő: leves kategóriában első a Kanázsvár Vadásztársaság, második a Ki- nológiai Bizottság, míg a „dobogó” harmadik fokán a Do- moszló-Kisnána Vadásztársaság végzett. A sültek kategóriában csak az első díjat ítélték oda, míg a pörkölt kategóriád nyat meg is kérdeztünk. A Fény- kőbükk Bérkilövő Vadásztársaság sátránál Császár Imre a vaddisznópörkölt főzését irányította. Szerinte türelem dolga és az ízesítésen múlik a siker.- Minden évben ittvagyunk. Többször nyertünk. Volt első díj, második, vagy különdíj. A zsűrizést követően derült ki, hogy a legjobb levest főző Kanázsvár vadásztársaság főzőhelyét is felkerestük. A szakácskodás irányítója nem más volt, mint Mátraballa polgár- mestere, Forgó János. Tejfölös vadragu készülődött, ami mellett főztek még halászlevet, birkapörköltet, szarvaspörköltet. Utóbbi titkáról a polgármester elárulta: szarvasgombaolajjal fűszerezik. Persze a mértékre nagyon kell ügyelni. ban két második és két harmadik helyezettet díjazott a zsűri. A Kompolti Vadászok Baráti körének a sültje volt a legjobb, míg a pörkölteknél a Felső-Tar- navidék Vadásztársaság nyert. Második az Aranyos és vidéke Vadásztársaság, s a Csengőkő Vadásztársaság, harmadik a Verpeléti Vadásztársaság és a Szánas Vadásztársaság. A káli Grassalkovich Vadász- társaság szarvascombot készített vadasan, szalvétagombóccal tálalva. Tóth István szerint vagy hat szakácskönyvet összevetettek, abból jön össze egy újítás. Szarvasból fasírozott is készült a főzés közbeni kóstolgatáshoz. Ez a fasírt annyiban más, mint a hagyományos, hogy nincs benne fokhagyma. A kisköreiek sátrához a volt polgármester, Szén József invitált bennünket. Tejfölös gombás őzragu főtt, a háziorvos dr. Bús András felügyeletével. A doktor úr sorolta az összetevőket: apróra vágott, filézett őz, hagyma, fokhagyma, paprika, paradicsom, bors, kömény, babérlevél, tejföl, mustár, gomba...- Hígabb lére eresztett pörköltről van szó, gyengébb fűszerezéssel, szarvacska tésztával tálalva. Kanállal lehet enni, finom és ez a lényeg. Megkérdeztük: az orvos szemével milyen a vadhús?- Az átlagember nem vadevő. Több oka van ennek. Nehéz hozzájutni és drága is. A vadhús egészséges, mangalicazsírral készítve a pörköltet, eleve sovány húsról van szó, a koleszterinszintünk sincs veszélyben. Meggyőződésem, hogy nagyobb mértékben lehetne fogyasztani. A rendezvény szervezői a vadásznap lényegéről A vadételfőző versenyben elért eredmények A szivárványra pisztráng és a pergetés módszerek Sokan esküsznek a műlegyezésre, de azért van más megoldás is Negyven kilóval lehetett nyerni a Görbeéri-tónál A pisztráng igen óvatos, félénk hal, eredményes fogásának egyik alapfeltétele, hogy horgászhelyünk megközelítésében és az ott tartózkodás alatt zajtalanok, észrevétlenek legyünk. A parton úgy helyezkedjünk el, hogy az árnyékunk még véletlenül se vetődjön a vízre! Mivel a pisztráng a folyással szemben áll, ezért mi is ebbe az irányba haladjunk, így egyre közelebb juthatunk a hal megfigyelt leshelyéhez. A pergetés eredményességben gyakran felülmúlja a mű- legyezést. A sűrű növényzet között rövid pergetőbottal a dobás is kevesebb gondot jelent. További előnye, hogy a nagyobb Ö 1 Hasonló sikerben lehet részünk, hajó módszert választunk egyedek rendszerint e pergetett műcsalinak „ülnek fel”. A sebes folyásban, a tajtékzó zuhatagokban, nagyobb, mélyebb vizekben, illetőleg akkor, ha nincs légyjárás, érdemes kis támolygó, még inkább apró forgókanalas villantóval piszt- rángozni. A villantó színe - ha átlátszó, tiszta a víz - ne legyen túl csillogó, ilyenkor jobbak az aranysárgás-vörösrezes vagy sötétebb színű kanalak. Eredményesek a műléggyel kombinált, kisebb villantok. A pergetéshez rövid, 2 méter körüli dobóbotot, 0,18-0,20 mm-es jó minőségű zsinórt és kis méretű peremorsót célszerű használni. ■ verseny A Görbeéri-tónál rendezte a Hatvani Horgászegyesület a Ponty-Amúr Horgászversenyt. A kiírás szerint csapatban lehetett indulni, három napjuk volt a versenyzőknek, hogy minél több halat fogjanak. Vasárnap 12 óra előtt mérlegeltek és volt, akinek 17 és fél kilót mutatott a mérleg, a vízparton töltött idő így nem volt eredménytelen. Ám a győzelemhez ez sem volt elég: Zsigri Zsolt és Zsigri Levente több mint 40 kiló halat fogtak, így idén ők vihették haza a kupát. A legnagyobb méretű hal amúr volt, több 10 kilóval, pontyot 6 és fél kilósat is fogtak. A Hatvani Horgászegyesület elnökétől, Gálik Tamástól megtudtuk: az egyesületnek csaknem 700 tagja van. Az eseményen részt vevő Horváth Richárd alpolgármester azt mondta: a hatvani horgászok erős közösséget alkotnak, ő is a Görbeéri-tóhoz jár pecázni harminc esztendeje.- Az első pecsét a horgászigazolványomba még 1984-ben került, szinte ezeknél a tavaknál nőttem fel - fogalmazott, majd hozzátette: több intézkedést is tett az önkormányzat, amivel rendezték a Görbeéri-tó környékét. Pályázati forrásból felújították az állami tóra bevezető utat. A nagy tó vízszintjét szabályozták. ■ * t A * # *
