Heves Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-19 / 167. szám

2014. JULIUS 19., SZOMBAT 5 HORIZONT Mindig a következő lépésre koncentrál feithné KRAjcsiK ilona Az egri Összhang Egyesület elnöke is gyalogolt a szülés, a születés minőségéért Gyalogolok magamért, a gyerekeimért, az unokái­mért, értetek, a jövő nemze­dékéért. Ezzel a mondattal búcsúzott pár hete Feithné Krajcsik Ilona, az egri Összhang Egyesület elnöke, amikor a szülés, a születés minőségéért életre hívott nagy sétára indult tár­saival. Budapestről egészen Bélapátfalváig gyalogoltak. Guti Rita- Nem az én ötletem volt, a Szülés, születés minőségéért megszervezett séta, az EL­TE perinatális szaktanácsadó képzés egykori, és jelenbéli hallgatói, oktatói közösen ta­lálták ki, hogy egy ilyen sétá­val felhívhatnánk a figyelmet arra, amit mi együtt nagyon fontosnak tartunk. Név szerint kiemelném dr. Varga Katalint, az ELTE tanszékvezetőjét, a perinatális szaktanácsadó kép­zés alapítóját - mondja Feithné Krajcsik Ilona, akit egri és kör­nyékbeli kismamák, anyukák által csak Ilikeként ismernek. Derű, szelídség, de hatalmas lelkierő is lakozik benne, nem nagyon tud elfogultság nélkül gondolni rá, akinek várandós­sága alatt akár csak egy ked­ves mondattal is, de támogatást nyújtott.- Elmesélnéd, miért pont Buda­pest és Bélapátfalva között gya­logolt a csapat?- Hát, a Bábafa miatt, ahová- mióta az Összhang Egyesület 2009-ben megalakult - min­den évben szervezünk kirán­dulást. A kiindulópont pedig a budapesti Izabella utca, ahol tavasszal ültettünk egy fát, a Születés Fá­ját. Fától fáig gyalogoltunk, és közben kör- beöleltek bennün­ket családok, anyák, akik olykor csatlakoztak hozzánk.- Mi volt a séta célja?- Hogy felhívjuk a figyelmet arra, mennyire fontos, miként is érkezünk ebbe a világba, s hogy hogyan zajlik a szülés, a születés. A családoknak, de azoknak is akartunk üzenni, Feithné Krajcsik Ilona, avagy az egri kismamák Ilikéje derűt, életerőt sugároz, s egyre csak azért dolgozik, hogy jó legyen megszületni... AHét ijmbere akik hivatalból foglalkoznak a szüléssel. Azt szerettük volna, ha még több emberhez eljut, az a legideálisabb egy újszü­löttnek, egy éppen anyává váló nőnek, ha a lehető legkevesebb beavatkozás történik az úton,' míg egy baba megszületik. Ha elfogadjuk, hogy a nők tudnak szülni, a kisbabák meg tud­nak születni, akkor jobb, ha hagyjuk ezt nekik. Ez egyrészről egy­re több anyá­ban, kismamában fogalmazódik meg, másrészről a tudomány is kezdi alátámasztani, hogy felbecsülhetetlen előnyökkel jár természetes úton világra jönni. Ebben pedig segítenünk kell az anyákat, mert - sajnos - egyre többször tapasztaljuk azt, megszakadt a meleglánc, az egymást követő generációk nem tudják már átadni azt az ősi tudást, ami régen anyáról a lányára szállt.- Úgy tudom, fontos állomása volt ennek a sétának Rostás Bea nemrégiben felavatott, Generáci­ók című szobra is...- Nos, igen. Bea szobrában ott van a mi üzenetünk is, ezért is örültünk, hogy a Nem­zedékek terére érkezhettünk Egerbe. Az alkotás mondani­valója összecseng azzal, amiért mi is dolgozunk. A generációk összekapcsolódása a meleg­lánc, ami megszakadt..., s aminek újra össze kell kapcso­lódnia.- Mik a tapasztalatok, mennyire ismerik a családok a törekvései­teket?- Egyre többen tudnak rólunk. Ezt a séta során is ta­Névjegy NÉV: Feithné Krajcsik Ilona család: házas, két felnőtt gyer­meke van ■ foglalkozás: magyar-ének szakos tanárként 1972-ben, majd népművelőként 1981-ben végzett az egri főiskolán; 2002- ben jógaoktatói, 2004-ben kis- mamajóga-oktatói képesítést szerzett; szoptatási tanácsadó­ként 2005-ben végzett, perina­tális szaktanácsadóként (első­sorban a születést megelőző/ követő időszakban segíti a csa­ládokat) 2009-ben végzett azELTE-n CIVIL TEVÉKENYSÉG: az egri Összhang Egyesület elnöke, ala­pítója filozófiája: a siker szerinte az, amikor úgy születik egy kisba­ba, ahogyan az a legjobb neki pasztaltuk. Vittünk egy zász­lót, amin szalagok voltak, amit bárki aláírhatott, aki egyetér­tett velünk. Sokan aláírták.- Fel tudod idézni, mikor és mi­ként is kerültél a szülés, a szüle­tés közelébe? Egyáltalán: hogyan kezdtél ezzel az egész dologgal foglalkozni?- Az úgy volt, hogy 2000- ben rákos melldaganatot diag­nosztizáltak nálam. Akkor kezdtem el azzal foglalkozni, ami igazán érdekel. Először elkezdtem jógázni, utána jött egy belső intuíció, hogy ezt tanítani is szeretném, átadni azokat a dolgokat, amiket meg­tapasztaltam. Aztán az oktatói tanfolyamon jött az újabb in­díttatás, hogy a kismamáknak is szeretnék jógát tanítani, így hát azt is kitanultam. Már javában foglalkoztam a kis­mamákkal, amikor megláttam egy hirdetést, hogy perinatális szaktanácsadó képzés indul az ELTE-n. Megdobbant a szí­vem..., ez az, amit igazán sze­retnék csinálni. A lányom is azonnal azt mondta: Anya, ezt neked találták ki! Ami bennem volt, amit az olvasmányélmé­nyek előhoztak, aztán a saját élményem is, hiszen én még otthon születtem, mert ez volt a természetes..., egyszóval ami belülről jött, ahhoz kaptam külső megerősítést. Mindig ezt mondom a kismamáimnak, hogy nem a tökéletesre kell tö­rekedni, hanem az adott hely­zetből kell kihozni a legjobbat, mindig azt szem előtt tartani, hogy megtettünk egy vagy több lépést a legoptimálisabb felé. Törekedni kell arra, ami a legjobb, de nem dől össze a világ, ha nem úgy alakul vala­mi egy szülésnél, ahogyan azt előre elképzelték. így volt a sé­tával is. Nem gondoltam bele, hogy az egész egyben mennyi­re nehéz lesz. Mindig csak az adott napra, az éppen előttem lévő kilométerekre koncent­ráltam. Akárcsak a szülésnél, ahol mindig csupán a követ­kező fájásra kell koncentrálni, azon kell túljutni...- Milyen kis lépéseken vagy túl, és mi van még előtted?- A perinatális képzésen megtanultam, hogy a szemlé­letben való változás a legnehe­zebb. Mindenképpen az anyák kezében vannak a dolgok. Volt például egy kismamaközösség Egerben, amikor még nem léte­zett az egyesület, és az ott lévő anyák összefogtak, leírták, mit is szeretnének másképpen, mint ami az egri kórházban elfogadott volt. Azóta itt sokat léptünk előre. Ez azonban nem megy az anyák nélkül. Ma már Egerben - tán éppen ennek a kezdeményezésnek az eredmé­nyeként - nem kérdés, hogy egy újszülött, ha egészséges, az anyukájával maradhasson az első, „arany órákban”.- Nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem: otthon vagy kórház­ban optimálisabb szülni?- Nos, réges régi megggyő- ződésem szerint nem a „hol” a fontos, hanem, a „hogyan”. Szó­val a válaszom: mindenkinek ott a legjobb, ahol a leginkább biztonságban érzi magát. OO a PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Nyáron is foglalkoztat a munka, még a tengerparton is... Már a 2013/14-es évad végén elkezdődtek Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című tragikomédiájának próbái a Gárdonyi Géza Színházban. A címszereplő, Saárossy Kinga elárulta: ritka, hogy ennyire előredolgozzanak a teátrum­ban, de az a cél, hogy a publi­kumot mielőbb új bemutatóval örvendeztessék meg.- Egy nehéz, sűrű évad után kezdtük a munkát, ami ugyan­csak nem volt könnyű - mond­ta. - Érdekes darabról van szó, amely nem könnyed szórako­zást, hanem krimiszerű izgal­makat ígér, s aki ráérez a fa­nyar humorára, biztosan élvezi majd. A történet mindig aktu­ális, akárcsak a kérdés, amit felvet: milyen mélyre képes az egyén és a közösség süly- lyedni, van-e az a pénz, ami­ért az erkölcsi normák ellen súlyosan vétkezik. Az általam játszott Klárát fiatal lányként tönkretették, kisemmizték, s a gyermekét is elvesztette. Nincs örömforrása az életben, csak a bosszúvágy hajtja. Van tehát igazsága, de felmerül, | meddig mehet el az ember, ha | jogos is a bosszúja. A nézőben J bizonyára ambivalens érzése- s két vált majd ki, hol szánják, A Saárossy Kinga által megformált figura összetett személyiség hol pedig tartanak majd tőle. A bemutató szeptember 26-án lesz, ■ gyakorlatilag csak a fő­próbahét van hátra. így persze, pihenés közben is foglalkoztat az előadás, hiszen tudjuk, még előttünk van a hegy csúcsa, amit meg kell mászni. A nyár azonban színházi szempontból is alapvetően a feltöltődés ide­je. Horvátországban töltöttünk csodás napokat a férjemmel, Balázzsal. Azért a tengerpar­ton is összemondtuk néha a közös jeleneteinket... Csiszár Imre, a darab ren­dezője úgy véli, ez az erőtel­jes előadás meghatározza egy színházi évad profilját. - A mű a hatvanas években született, s bár az akkori irodalomtörténé­szek szerint a Marshall-tervről szól, az író sokkal általánosabb érvényű mondanivalót szánt neki: a mindenkori tőke azon tulajdonságait boncolgatja, amelyek meghatározzák a vi­lágot. A színpadon zajló törté­netben a pénzen nem hasznot, hanem igazságot vesznek: egy multimilliomossá vált nő elha­tározza, hogy megvásárolja az igazságszolgáltatást. Kétségte­len, az egri előadásnak nagyon erősen a mához kell szólnia - emelte ki. ■ * I i

Next

/
Thumbnails
Contents