Heves Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-18 / 166. szám

4 DIÁKVILÁG 2014. JÚLIUS 18., PÉNTEK A szerelem tartja nekünk a bakot előadás A párkapcsolatban a lényeg az, hogy felismerjük, mire vágyik a másik A legtökéletesebb az, ha a párkapcsolatban élők egymással Is megtudják beszélni a problémáikat, és nem azonnal a barátaikhoz fordulnak. Hadilábon állnak a kötelezőkkel: nyáron is megéri könyveket olvasni dilemma „A nyarak elrontója.” Általánosban nem értjük, kö­zépiskolában nincs kedvünk hozzá, az egyetemen úgy érez­zük, nincs szükségünk rá. Öregkorunkban pedig belátjuk, hogy a könyveket nem azért tukmálták ránk, hogy legyen miből kikérdezniük, hanem hogy többek legyünk. Igazából az életben tényleg nem lesz rájuk szükségünk. Nem kérdeznek ki belőle, nem állítanak meg az utcán, és nem kapsz rá jegyet. A történetre ta­lán tényleg nem lesz szükséged, kivéve, ha az ember könyvtáros vagy kiadónál dolgozik, esetleg magyar vagy történelem szakos tanár, esetleg irodalmár. De a lélekben sok minden megváltoz­hat egy olvasmánytól. Ez is egy­fajta tapasztalatgyűjtés, csak sokkal kötetlenebb, mintha egy filmet néznénk. De tény, hogy hasonlítanak a mozikra, csak ez a fejünkben játszódik le. Tanulhatunk belőlük vagy szó­rakozhatunk rajtuk. Megismer­hetjük az emberi viselkedést, a gondolkodást, és sok más olyan dolgot, ami hasznos lehet az életben. És azzal, hogy más em­bereket megismersz, magadat is jobban megismerheted. Megkérdezhetjük, hogy ha elég a könyv, akkor minek tanu­lunk hozzá olyan sok mindent? Az írót, az elemzését. Igazából az író életét tudni azért jó, mert betekinthetést nyerünk vele az érzelmi vüágába, hogy mégis ml késztette őt arra, hogy meg­írja ezt a könyvet, és így talán az üzenete is tisztább lesz. Az iskolában általában ele­mezni kell a műveket. Régen vagy még talán most is az álta­lános iskolákban olvasónaplót is kellett készíteni. Akkor úgy vol­tam vele: minek? Igazából azon kívül, hogy jobban lehet emlé­kezni a történetre, még most sem értem, minek. Viszont, mi­kor órán hallod, hogy a többiek, akik olvasták a könyvet, hogyan ítélték meg, számukra mi volt a lényege, az is tágítja a látókö­rödet. Összehasonlíthatod ma­gadat a többiekkel, hisz’ mind tudjuk, egy könyv mindenkinek mást jelent. Összehozhat embe­reket vagy éppen vitákat szül­het. De minden, amit olvasol, hatással van az életedre, úgy, minthogyha egy új emberrel ta­lálkoznál. ■ SZ. ZS., SZEG „Korai kapunyitási pá­nikban” szenvedőknek és párkapcsolatban élőknek is nagy élmény volt végig­hallgatni a Nyíregyházáról érkező dr. Nagy Edit elő­adását, akitől azt is meg­tudtuk, hogyan érhetjük el a Maslow-piramis csúcsát. luhász Henrietta Nem próbálok mentegetőzni, de igen nehéz feladat összefog­lalni egy olyan lelkesítő és hite­les előadást, mint amit az Egri Hittudományi Főiskola és az ide „áthallgató” EKF-es tanu­lók hoztak létre a Nyíregyházi Főiskoláról érkező dr. Nagy Edittel. Mindannyian egy nagy adag szeretetbombát kaptunk. A mai „konzumtársadalom- ban” azt próbálják felénk su­gallni, hogy a legnagyobb bol­dogság a hőn áhított tárgyak - legyen az egy csokoládé, egy ruhadarab vagy egy új autó - megszerzése. Azért kelünk fel nap mint nap, hogy beérjünk a munkahelyünkre, ahol sem­mi más nem vezérel minket, csak az, hogy a kisebb-na- gyobb erőfeszítéssel pénzt sze­rezzünk magunknak, amiből megvásárolhatjuk mindazt, ami kielégíti majd szükségle­teinket. De hol maradnak az álmok, valóban csak ennyire vágyunk? Lehetne ez másképp is? Látjuk, emberek képesek egy-egy márkabolt előtt éjsza­kázni csak azért, hogy elsőként jussanak hozzá olyan termé­kekhez, amiket egyébként bő­ven megkaphatnának egy-két nappal később is, de valamiért fontos számukra az, hogy az el­sők között legyenek. Pontosan emiatt kerülhetnek hátrányba saját magukkal szemben. A társadalom egészétől szé­pen lassan eljutottunk az égyé- nig, levetkőztettük a férfi és nő közötti különbségeket és feltár­tuk azt a fegyvertárat, ami na­gyon fontos, hogy boldog pár- kapcsolatban éljenek együtt.- A kenyeret minden nap meg lehet enni, a süteményt nem. A férfiak 20-25 év között még szívesen kóstolnák meg a tejszínes, a csokis, a gyümöl­csös finomságokat, aztán egy­szer csak rádöbbennek, hogy a sütemény elronthatja a gyom­rukat és nem esik jól minden nap, kenyérre viszont mindig szükségük lesz - fejtegette dr. Nagy Edit. Hogyan is működik a párvá­lasztási folyamat? A férfi vadá­szik, a nő jelzéseket ad. Ilyen egyszerű lenne a képlet, csak­hogy kizárólag akkor képesek ügyesen vadászni és pozitív jelzéseket adni, ha egyedül is meg tudják állni a helyüket és szeretik önmagukat. Nagyon sokan vannak, akik a serdü­lőkor végére sem képesek elfo­gadni magukat olyannak, ami­lyenek, ezzel pedig folyamato­san termelik a negatív energiá­kat és képtelenek elhinni, hogy nekik is lehet jó. arról eltérőek a vélemé­nyek, hogy hasonló hasonlót vonz-e vagy éppen az ellenté­tek passzolnak össze, egy azonban biztos: a te f őztöd so­sem lehet jobb a mamáénál. Viccet félretéve, ha egy férfi rózsával tér haza, ne azon agyalj, hogy megcsalt-e, vagy milyen lehetett a Virágárus fe­neke, bízz magadban és bízz- Csak nézzünk tükörbe és higgyük el, hogy a Jóisten nem teremt selejtet - biztatott minket dr. Nagy Edit. A beau- tizmus, a metroszexualitás korszakában egyre nehezebbé válik Önmagunk elfogadása és megszeretése, mert azt hisz- szük, mindig lesznek nálunk tökéletesebbek - pedig mi mind egyediek és megismétel­hetetlenek vagyunk! Verejtékezve próbáljuk meg­mászni a Maslow-piramist, aztán ha valahol elakadunk, azonnal a mélybe akarjuk vetni magukat, ami a legjobb döntés, ha az ember az elejéről akarja kezdeni az egészet. Az önmeg­valósítás csak akkor lehet si­keres, ha képesek vagyunk le­benne! Maradjanak apró kis titkaid és engedd egy kicsit szabadon a másikat, hogy ő újra vágyódjon azért a harmó­niáért és szerétéiért, amit csak te adhatsz neki. Ne légy se rabszolga, se zsarnok, csak légy boldog a „házasságtest­ben”, ami az élet legcsodálato­sabb ajándéka, mert bakot fog tartani. mondani a saját egonkról. A lé­nyeg nem az, hogy elnyomjuk saját vágyainkat, hanem az, hogy felismerjük, mire vágyik a másik mellettünk. Mindemel­lett fontos, hogy próbáljunk olyan hivatást választani ma­gunknak, ami lelki és szellemi fejlődést nyújt és feltölt minket. Munka után pedig egy olyan otthonba térjünk haza, ahol ön­magunk lehetünk, ami szere­tettel vesz körül minket. A férfiak ritkán öntik ki szí­vüket a haveroknak, egy nő ezzel szemben egy kávé vagy sütemény mellett megosztja legbelsőbb problémáit is a ba­rátnőjével, hisz’ ez így termé­szetes. A legtökéletesebb az, ha a párkapcsolatban élők egy­A tárgyak folytonos hajkurá- szása, a megtévesztő marke­ting megpróbál minket gépek­ké formálni, olyanokká, akik­nek nincsen saját identitásuk. Végveszélyben érezzük magun­kat egy háromnapos ünnep előtt állva, nagyszüleink pedig csak csendesen nevetgélnek rajtunk, mondván „Tudnátok, mi volt annak idején...". Tény­mással is meg tudják beszélni mindezt. Egy „okos asszony” hagyja, hogy a férje a munká­ból hazaérve leüljön a televízió vagy a számítógép elé és csön­desen, magában feldolgozza az egész napon át gyülemlő stresszt, aztán halkan megkér­dezi: „Drágám, hallasz?!” Egyszer élsz, ideje hát boldog­nak lenned, szeretned önmagad és rátalálni valakire, akivel szí­vesen megosztanád hátralé­vő életed. Ha pedig már meg­találtad, ne pazarold az időt, töltsd meg a pillanatokat, hogy felejthetetlen emlékekké válja­nak, amiket kézen fogva mesél­hettek majd az unokáknak. Ez volt hát dr. Nagy Edit üzenete, ahogy én hallottam és láttam. leg minden, ami boldoggá tud tenni minket, pénzbe kerülne? A gyermek, akinek az édes­anyja vagy édesapja még ol­vas mesét esténként, mert ma­rad egy cseppnyi ereje rá, már szerencsésnek számít. Az egész napos munka annyira lefárasztja az embereket, hogy már nem marad idejük sem magukra, sem egymásra. Bízz magadban és bízz a kedvesedben is! Az embereknek nem marad idejük semmire Élményekben bővelkedett az Ifi Nyár napközi Az előző évben nagy siker volt az Ifi Pont tábora, idén is megszervezték Egri diákok segítségével ismerhették meg a várost A tavalyi sikerre való tekintet­tel ebben az évben is megszer­vezték az Ifi Nyár elnevezésű napközis tábort. Az első csapat múlt héten érkezett. Horváth Erika, az ifjúsági iroda meg­bízott vezetője elmesélte, hogy minden nap már korán reggel várták a gyerekeket, akikkel délelőttönként az irodában, dél­után pedig lehetőség szerint az Érsekkertben játszottak. Horváth Beatrix önkéntes­ként vett részt az Ifi Nyár prog­ramén, s elmondása szerint minden nap óriási élmény volt számára.- Ez a hét az eddigi alkalma­kat is felülmúlta - fogalmazott. - A gyerekek mindannyiunkat Ügyességi játékokkal foglalták le az Ifi Nyár program résztvevőit 1Y - A elvarázsoltak vidámságukkal és pozitív energiájukkal. Min­den játékban partnerek voltak és az ő közreműködésükkel lett tökéletes az amúgy is nagysze­rűen megszervezett program, amit a táborvezetők összeállí­tottak. Noha az első héten az eső elmosta a Bélapátfalvára tervezett kirándulásunkat, bí­zunk benne, hogy a következő alkalommal egy ilyen élmény­nyel is gazdagodhatnak a tábor résztvevői. Kölcsönös tisztelet és szeretet alakult ki a gyere­kek, a vezetők, valamint az ön­kéntesek között, ilyen rövid idő alatt is. Sosem nevettem még ennyit. Ez a hét örök élményt adott számomra - mondta. ■ az eszterházy Károly Gyakor­lóiskola diákjai részt vettek a Let’s Click! elnevezésű prog­ramban. A program lényege az volt, hogy a csatlakozó nemze­tek - Portugália, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Ma­gyarország - képviselői köl­csönös látogatást tegyenek egymás országaiban, közös projekteken dolgozzanak, me­lyeket az interneten közzé is tesznek. Pap Andrea egri diák szerint zseniális programo­kat szerveztek arra a hétre, amikor hazánkba látogattak a résztvevők. Mint elmondta: számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy folyamato­san angolul kellett kommuni­kálniuk a vendégekkel. A hét legelső programja az volt, hogy a vendégek megismerkedtek az intézményükkel, ahol csa­patépítő játékokat játszottak együtt, majd körbejárták a város legfontosabb látnivalóit, így elsétáltak a Marcipán Mú­zeumba, felmásztak a Minaret­be és még egy orgonakoncertet is meghallgattak a Baziliká­ban. A hét közepén az iskola te­hetséges diákjai mutatkoztak be különféle produkciókkal, majd kirándulni is voltak. El­látogattak a Mátra Múzeumba és Hollókőre is, ahol igazi palóc ételeket kóstolhattak. Az egy hét alatt nagyon jól összebarát­kozott a csapat. ■ P. A. I 4 * 1 *

Next

/
Thumbnails
Contents