Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-07 / 132. szám
www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu EGYHÁZMEGYEI V. évfolyam, 6. szám 2014. június Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK JÚNIUS ÜZENETE: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak” (Jn 6,68). Mérlegen az egyházmegye 2013/14-es tanéve Lehetőség, hogy katolikus az iskola Az elmúlt néhány évben oly mértékben nőtt az egri egyházmegyében az oktatási intézmények száma és változtak a körülmények, hogy minden tanév sok újat hoz. Az itt kialakuló köznevelési rendszer irányítására az egri érsektől az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság (EKIF) kapott megbízást. A szervezet vezetőivel a június 5-én az Egri Bazilikában tartott ünnepélyes iskolanap alkalmából az 2013/14-es tanév fő sajátosságait igyekeztünk összegyűjteni. JUHÁSZ FERENC GYÖNGYÖSI PLÉBÁNOS, AZ EKIF ELNÖKE: Az elmúlt tanév a kiegyenlítődés éve volt. Kerestük az egyensúlyt és a kapcsolódási pontokat az egyházi és állami közoktatás-köznevelés között. Országosan az állam vette fenntartásába az iskolákat, de közülük több az egyházi fenntartást választotta. Mindkét megoldás egyfajta biztonságot jelent. Úgy látom, hogy a két intézményrendszer között jó a kapcsolat. A közös feladat teremt egységet. Azokon a településeken, ahol iskolát vettünk át, az egyházközségek feladata és felelőssége a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, elvégre a gyermekek jövője a tét. Az önkormányzatok ugyan mentesültek a fenntarazért, hogy minden hívő család gyermekei számára legyen elérhető közelségben katolikus iskola. Nagyarányú volt a bővülés, ezért igyekeznünk kellett, hogy az intézményekben a keresztény lelkűiét meghatározóvá váljon és a pedagógiai programok is megvalósuljanak. Fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése az iskolalelkészekkel és a települések egyházközségeivel, ami mindenhol kölcsönös előnyökkel jár. Az iskolák sajátosságaiknak megfelelően keresik az útjukat, amihez támogatást adunk. A belső érésen, a minőségi fejlesztésen, a körzeti és egyházmegyei szintű kapcsolatrendszerek kialakításán és erősítésén a sor. KÖBÖL ZSOLT OKTATÁSI TANÁCSOS: Az elmúlt esztendőben kerültem, másfél évtizedes tanári munka után az EKIF-hez, azóta kollegáimmal látogatom az intézményeket. Igyekszünk támogatást nyújtani ahhoz, hogy megtalálják az új utat, amelyet az egyházi fenntartás jelenthet számukra. Már önmagában az átadás-átvétel sem volt egyszerű, meg kellett teremteni a megfelelő jogi, szervezeti, pénzügyi és természetesen a pedagógiai A tiszafüredi Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Háromkirályok Óvoda ötödik osztályosai a templomban tás terhe alól, de az épületek tulajdonosaként részt vesznek a fejlesztésekben. Az elmúlt tanévben is jelentős pályázati pénz érkezett az egyházi fenntartású intézményekbe, ami a helyi közösségi vagyont növeli. Az iskolák jövőjére gondolva számos pedagógust beiskoláztunk vezetőképzőkbe, hogy több olyan szakember is legyen, aki a jogszabály szerint intézményvezetői megbízást kaphat. Számunkra a keresztény lelkiség mellett a minőség és a törvényesség a legfontosabb. DR. NÉMETH ZOLTÁN, AZ EKIF OSZTÁLYVEZETŐJE:- Az Egri Főegyházmegye igen sok intézményt vett át. Ahogy érsek úr megfogalmazta, kereteket. Az utóbbit négy alapelv határozhatja meg: a szép, a jó, az igaz és a szent. A látogatások során szeretnénk, ha segítségként fogadnának el bennünket. Megismerjük az épületeket, a dokumentumokat, órákat látogatunk, majd találkozunk különböző szervezetek képviselőivel. Úgy látom, a pedagógusok mindenhol nagyon igyekeznek, hogy helytálljanak. Kitűnő órákat láttunk, igen jó kezdeményezéseket ismertünk meg. Mindenütt lehetőségnek tekintik, hogy katolikussá vált az iskola. Kellő figyelemmel, szeretettel és odaadással jelentős eredményeket lehet elérni. Gábor László „Ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban.” A keresztség ünnepe a Bazilikában „Krisztusban új teremtmények lettünk!” (2 Kor 5,17)- ezzel a mottóval hirdette meg a Keresztség Ünnepe Egyházmegyei Találkozót Ternyák Csaba érsek, amelyre 2014. május 17-én került sor az Egri Bazilikában. A zsolozsma délelőtti imaóráját követően a Főpásztor köszöntötte a papokat és a híveket, a találkozón megjelent 1200 vendéget. Felhívta a figyelmet, hogy az egyház mindig a helyi egyházakban, az egyházmegyékben valósul meg, ezért is fontosak az egyházmegyei rendezvények. Az ünnepségen keresztségünkre emlékezünk, amely által betagozódtunk az Egyházba és Krisztusba. Mindannyiunk egyéni ünnepe a keresztség, de ma közösségben ünnepeljük. Ezután az egri szemináriumok lelki vezetői tartottak előadást. Ailer Gellért atya, a Redemp- toris Mater Szeminárium vicerektora, a Neokatekumenális Út közösségének tagja a ke- resztségről, mint örömhírről beszélt. Kiemelte: ne önmagunknak, hanem Krisztusnak éljünk, aki a keresztségben a régi embert újjá alakítja. Szabó József atya, az Egri Papnevelő Intézet lelki vezetője a Szentiélekben való életről beszélt. Rámutatott, hogy amikor megkereszteltek bennünket, a szeretet Lelkét is megkaptuk. A mennyei Atya, aki saját Fiát sem kímélte, mindent nekünk ajándékoz a Szendétekben. Önmagunk sokszor gyengék vagyunk, de a Szenttelekkel együtt sok mindenre képessé válunk. Ezután három tanúságtevő következett. Pákozdi Mónika hétgyermekes édesanya elmondta, hogy a Neokatekumenális Út közösségének tagjaként három éve került családjával misszióba Miskolcra. Egyik gyermekét kezében tartva idézte fel élete nehéz, fájdalmas pillanatait és istenkeresését. Végül a közösség segítette őt vissza a keresztség útján Krisztushoz, akiben megtalálta élete értelmét. A hatgyermekes Pusoma Jenő Kerecsend- ről érkezett. Gyermekkorában részesült a keresztség szentségében, 12 évesen kezdett hittanra járni, majd ministrál- ni. Foglalkozott a papi hivatás gondolatával, amíg alkoholista apja ki nem verte azt belőle. Ezután évtizedekig templomba is ritkán járt. A helyi Karitász vezetője indította el a Cursillo felé. Ott törődést és szeretetet kapott. A gyónás által rendezte életét Istennel, és új ember lett belőle. Úgy fogalmazott: a változást magamon kell kezdeni. Béres Gyula, az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola hittanára római katolikus családba születve nőtt bele a kereszténységbe. Szeretett volna olyan hivatást, amely az egyházhoz köti. Történelem-hittan szakon végezte el a főiskolát, ez meghatározta későbbi életét. Jelenleg is pedagógusként dolgozik. „Boldog vagyok, mert azt csinálom, amit szeretek” - hangsúlyozta. A szentmise előtt Varga András olaszliszkai plébános tartott bűnbánati elmélkedést. Egy II. századi tevéire hivatkozva úgy fogalmazott: „Ami a testben a telek, azok a keresztények a világban.” Ternyák Csaba érsek a szentmise kezdetén megáldotta a vizet, amivel meghintette a híveket. Szentbeszédében kiemelte: a keresztség által új emberré válunk, a megújulás a keresztség fürdőjében történik. Keresztnevet kapunk, vele védőszentet. Születésnapunkat évről-évre megünnepeljük, de keresztségük időpontját sokan nem is tudják, nem is ünnepük. Ferenc pápa egy alkalommal azt javasolta/ hogy derítse ki mindenki, hogy mikor keresztelték meg. Legyen ez a mai nap keresztségünk közös ünnepe - kérte az érsek. A keresztség Isten gyermekévé, egymásnak pedig testvéreivé tesz minket, ezért valljuk meg közösen a hitünket. Saul Krisztust üldözve elvesztette látását, de amikor megkeresztelkedett, megnyílt a szeme. A keresztségben a mi szemünk is megnyílik, hiszen megkapjuk Krisztus világosságát - fejezte be szentbeszédét Ternyák Csaba érsek. Az ebédszünet után az esős időjárás miatt az Egri Vár helyett a bazilikában került sor a keresztségi ígéretek megújítására. Ennek során a Főpásztor rámutatott, hogy a világegyház részeként, a helyi egyház ünnepe volt ez a nap, amikor Krisztushoz, és az ő egyházához való hűségünket erősítettük meg. Homa János pünkösdi esemény éppen úgy egyszeri és megismételhetetlen, mint Jézus Krisztus kereszthalála, feltámadása és mennybemenetele. Nincsen új pünkösd, mint ahogyan nem lehetséges új karácsony vagy új húsvétsem. Nyilvánvaló, „új pünkösdről” csak analóg értelemben beszélhetünk, de beszélnünk kell róla, főként az ünnep közeledtével. Ha kereszténynek tartjuk magunkat, akkor hinnünk kell abban, hogy Isten Lelke jelen van és működik a mai világban is. A Szentlélek napjainkban is kiárad az istenfélő emberek leikébe. A címben található kifejezés Suenens, belga bíborostól származik, aki magyar nyelvre is lefordított könyvében a pünkösd újrafelfedezéséről értekezik. A bevezetőben leírja, hogy egy újságíró a következő kérdést tette fel neki: „Miért a remény embere Ön a mai zűrzavaros világban?” Mire ő így válaszolt: „Mert hiszek a Szentiélekben”. Azután részletezte is a válaszát. A remény embere vagyok, de nem emberi érvek, nem természetes optimizmus táplálja bennem a reményt, hanem az a tény, hogy a Szentlélek működik az Egyházban és a világban, akár tudunk róla, akár nem. Egyre jobban látom, hogy az ő működésének ma is vannak látható jelei, mintahogyan voltak az első pünkösdkor. Az Egyházak Világtanácsa több mint két évtizede a következő módon emlékeztette a protestáns keresztényeket a Szentlélek létére és áldásos működésére: „Szentlélek nélkül távoli az Isten, Krisztus a múlté, az evangélium holt betű, az Egyház csak egyszerű szervezet, a tekintély uralkodás, a misszió propaganda, az istentisztelet csak emlékek felidézése. De őbenne a feltámadt Krisztus itt van, az evangélium életerő, az Egyház pedig szenthá- romságos közösség”. Sajnos, a Pünkösdöt és a bérmálás ünnepét leszámítva ritkán beszélünk a harmadik isteni személyről, és nem gondolunk arra, hogy keresztény életünk minősége elsősorban attól függ, hogy mennyire akarunk és tudunk együttműködni a Szentlélekisten kegyelmével. Nagy áldás lenne mindnyájunk számára, ha megértenénk, hogy a pünkösd különbözik a karácsonytól, a húsvéttól és az egyéb egyházi ünnepektől. Ez az ünnep, a Szentlélek kiáradásának napja, élő valóság. A megváltó Jézus nemcsak az első tanítványoknak küldte el a Szent- leiket, hanem nekünk is. Ma is, holnap is, sőt életünk minden napján kiárasztja szívünkbe az ő Szentlelkét. Mindenekelőtt azért, hogy hinni tudjunk őbenne. Ne feledjük Pál apostol szavait: „Senki sem mondhatja, hogy Jézus Krisztus az Úr, ha csak nem a Szentlélek által” (lKor 12,3). Az apostoltól tudjuk, és talán már meg is tapasztaltuk, hogy gyöngesé- günkben segítségünkre siet a Szentlélek. Ő a nagy pedagógus, aki elvezet a teljes igazságra (Jn 16,13), és ez az igazság egy élő személy: Jézus Krisztus. 0 tanít meg igazán imádkozni (Gál 4,6), és eszünkbe juttatja mindazt, amit Jézus tanított (Jn 14,26). "Y Vigasztaló Szentiéleknek 1 / nevezzük, mert Ő az, aki V bátorít, biztat bennünket akkor is, amikor esetleg emberileg nézve reménytelennek látjuk az életünket. Őbenne és Őáltala képesek vagyunk arra, hogy ne a test, hanem a „Lélek szerint” éljünk. Ezért nagyon fontos, hogy nyitott szívvel és imádságos lélekkel készüljünk a pünkösdi ünnepekre. Dolhai Lajos Új Pünkösd
