Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-04 / 129. szám

2 2014. JUNIUS 4., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Gyakoriatozással készültek fél Heted polgárai az idei áradásra Idén a munkahelyeken nyaralunk pihenés Egy felmérés szerint a munkavállalók közel fele nem tud szabadságra menni megelőzés A hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső hatásá­ra a herédi Bér-patak szintje hirtelen megemelkedett és elöntéssel fenyegette a község mélyebben fekvő részeit. Ez a feltételezés volt az alapja an­nak a gyakorlatnak, amelyet a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség szervezett a na­pokban. A helység egyik fő természeti veszélyforrása az ár- és belvíz. A gyakorlat hely­színválasztása sem volt vélet­len, hiszen 2010-ben a falut két alkalommal is elöntötte a Bér-patak, így a feltételezett helyzet valós eseményeken alapult. Elsőként a település polgár- mestere II. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el és in­tézkedett a polgári védelmi szervezőtek mozgósításáról is. A felkészítést követően is­mertették a végrehajtandó feladatokat, majd a Közép-Du- na-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei az ár- és belvizek károsító hatásairól beszéltek, valamint az azokat kísérő ká­ros jelenségekről. A résztvevők az eredményes védekezéshez szükséges szakmai fogásokat gyakorolták: homokzsáktöltés, épület és kapubejáró bevédé­se, műtárgy zárása, valamint nyúlgátépítés. ■ M. Z. Felavatták az új közösségi házat a településen sírok Átadták rendeltetésé­nek a Váralja Közösségi Házat községben a közelmúltban. A létesítmény a kisebb helyi közösségeket szolgálja. A volt szolgálati lakást alakították át e célra, közel 18 millió forintos pályázati támogatással. A faluközpontban található épületben teljes korszerűsítést hajtottak végre. Felújították a homlokzatát, megoldották a nyílászárók és a tetőszerkezet cseréjét, napkollektor építettek be, s új belső burkolattal látták el az épületet. A közösségi ház körül esztétikus pihenő parkot is létrehoztak. A jövőben szín­vonalas közösségi programo­kat szerveznek itt. ■ B. K. Minden második magyar dolgozóval előfordult, hogy csak papíron ment szabad­ságra. Két százalékuk nem vett ki szabadságot - derül ki egy friss felmérésből. Barta Katalin A legtöbb hazai munkahelyen most indul az a lázas versen­gés, hogy a munkatársak közül mikor, ki mehet el (nyári) sza­badságra. Sok alkalmazottnak idén is szembesülnie kell azzal, hogy az áhított, kéthetes nya­ralásra ez évben sem lesz le­hetősége. Nemcsak azért, mert anyagilag sem engedhetné meg magának, sokkal inkább azért, mert képtelenség a helyettesíté­sét megoldani. Marad tehát az egyezkedés a munkáltatóval, illetve a kollégákkal. A Profession.hu legújabb fel­mérése szerint a magyar mun­kavállalók 31 százaléka nem tudja kivenni az összes szabad­napját az adott évben: a szabad­napokból átlagosan 36 százalék marad meg év végén. Aggasztó az az eredmény is, hogy az em­lített 31 százalékból 8 százalék egyáltalán nem, vagy csak pár napra megy szabadságra. Ez leginkább a felsővezetőkre és az egyéni vállalkozókra jellem­ző. Akik nem tudják kivenni az összes szabadnapjukat, az esetek közel felében az elvég­zendő munka mennyiségében látják pihenésük akadályát. Tízből négy esetben a helyette­sítés nem megoldott, további 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy amúgy sincs pénze nyaralásra. A megkérdezettek 10 százaléka nem szeret kiesni a munkából, míg 5 százalék munkamániás­nak vallja magát. Az alapfokú végzettségűek .és a rosszabb Tengerpart, hús hullámok, tűző napsütés. Nyári álmok netovábbja. A munkavállalók jó részének nem adatik meg az efféle pihenés. Képünk illusztráció anyagi helyzetben lévők köré­ben az átlagosnál magasabb azon munkavállalók aránya, akik szabadnapjainak legalább a fele megmarad év végére. Pozitív eredmény, hogy a megkérdezettek több mint fele maga dönti el, mikor megy pi­henni, a legtöbben (71 száza­lék) több részletben veszik ki szabadnapjaikat. A dolgozók ■ Kevés az olyan munka­hely, ahol mindenki akkor megy szabira, amikor éppen szeretne. 34 százaléka egy hétre, 20 szá­zaléka kevesebb mint egy hétre utazik el. Biztató, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol több mint három hétig pihenhetnek az alkalmazottak nyáron, még Nincs időnk feltöltődni, kikapcsolódni a közel 4000 dolgozó megkér­dezésével készült „Szabadság - élünk vele?” című reprezenta­tívfelmérésből kiderül, a mun­ka mellett nem fordítunk elég időt a feltöltődésre, kikapcsoló­dásra. A hazai munkavállalók 40 százaléka, ezen belül is leg­inkább a nők és a saját bevallá­suk szerint nélkülözések közt élők találják kevésnek az adott évben kivehető szabadnapok számát, míg az anyagi bizton­ságban élők nagyobb része elé­gedett ezzel. A megkérdezettek közel felével bizony többször előfordult már, hogy csak papí­ron ment szabadságra vagy munkája miatt meg kellett sza­kítania azt, esetleg felettese nem engedte el pihenni a kivá­lasztott időpontban. akkor is, ha ez a megkérdezet­tek 6 százalékára igaz. A munkáltató arról is meg­állapodhat a munkavállalóval, hogy a szabadsága egy részét a következő évre átvihesse. Nem árt tudni, hogy az erről szóló szabályozás 2014. janu­ár 1-jétől változott: korábban a húsznapos alapszabadság és az életkortól függő pótsza­badság (legfeljebb tíz nap nem közalkalmazottak esetében) összesített időtartamának egy- harmadát lehetett átvinni a kö­vetkező évre, ám idén már csak az életkori pótszabadság napjai képezhetik megállapodás tár­gyát. így a korábbi hat-tíz nap­ról nulla-tíz napra módosul az átvihető napok száma, és csak a 45. életévüket már betöltött munkavállalók esetében nem csökkennek a lehetőségek. A 25 évnél fiatalabbak a koráb­bi hat-hét Aap helyett egyet sem tolhatnak át a következő évre. Fizetés nélküli szabadságot csak indokolt esetben adhat a munkáltató, és csak azután, hogy az időarányos éves fize­tett szabadságot már kivette a munkavállaló. Ha kéri, megad­ják neki, de részletesen indokol­nia kell, miért van rá szüksége. A ki nem vett szabadnapokat a dolgozók több mint felének nem fizeti ki a munkáltatója, de arról, hogy mikor megy sza­badságra, 52 százalék nagyobb részben szabadon dönthet. Sok­szor extra szabadságot is kap­nak a dolgozók, több cég is hosz- szabb pihenést engedélyez te­metés, gyermekszületés miatt apanapnál, mint amit a törvény Felértékelődött a rugalmas munkaidő az új Munka Törvénykönyve szerint akkor beszélünk kötet­len munkarendről, ha a mun­káltató heti átlagban a napi munkaidő legalább fele beosz­tásának a jogát - a munkakör sajátos jellegére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. Szembeszökő újdon­sága korábbi szabályokhoz ké­pest az, hogy a kötetlen munka­rendben nem kell a munkaidő egésze felett rendelkezési jogot biztosítani a munkavállalónak, hanem elegendő a fele erejéig. Például, ha a munkavállaló 10- 14 óra között köteles a munka­helyén tartózkodni, de a fenn­maradó napi négy órát a saját választása szerinti időben dol­gozhatja le, munkarendje kötet­lennek minősül. I Mennyi időre mehet szabad­ságra munkahelyéről? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. előír. Az újdonsült apáknak gyermekük születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, iker- gyermpkeknél hét munkanap pótszabadság jár, amit a kéré­süknek megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság ak­kor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Ha már nincs időarányos szabadsága, akkor is adhatnak ki fizetés nélküli szabadságot. Heves megyében a leggyako­ribb, szabadsággal kapcsolatos szabálytalanság évek óta az, hogy a munkáltatók az adott évben nem adják ki a munka- vállalóknak járó szabadságot. Gyakori, hogy papíron kiírat­ják a szabadságot, de azt ők nem vehetik ki. Sok helyen elő­fordul, hogy nem vagy pontat­lanul vezetik a szabadságolási nyilvántartást. Megyénkben az összes munkaügyi intézke­dés 8-10 százaléka tár fel ilyen jellegű szabálytalanságot. „Aki Egerbe hozta Erdély szellemét...” könyvbemutató Gál Elemérnek állít emléket az Út a Héthavasra című kötet Zsúfolásig megtelt a Bródy Sán­dor Megyei és Városi Könyvtár böngészője az Út a Héthavas­ra című kötet bemutatóján. A könyv Gál Elemérnek állít emléket. Az erdélyi születé­sű író, újságíró, tanár, a Heves Megyei Hírlap egykori munka­társa évtizedeken át szolgálta a magyar kultúra és oktatás ügyét, segítve az olvasót az er­kölcsi értékek megtalálásában. A hagyatékát özvegye gondoz­za, Gál Elemérné Zolcsák Anna elérkezettnek látta az időt, hogy rendszerezzék írásait, ezért 1 kérte fel dr. Lisztóczky László " irodalomtörténészt az emlék- | kötet szerkesztésére. A Dsida 1 lenő Baráti Kör alapító-elnöke A Bródy könyvtár adott otthont a bemutatónak, rengetegen jöttek el a bemutatón elmondta: a mun­ka során kulcsszempont volt Gál Elemér erdélyi mivolta, az ő székelysége foglalja keretbe megjelent művet is. A címadó Héthavas 2006-ban jelent meg, egy évvel az író halála előtt, e kötet azt a megtett szellemi utat járja körül, amelynek vé­gén Gál Elemér eljutott a Hét­havas csúcsaira. Az emlékkötetben egyebek között olvashatunk Gál Elemér erdélyi gyökereiről, a regényé­ről, megismerhetjük továbbá tanulmányait, újságcikkeit, de több költemény is bekerült a kiadványba, amelynek megje­lenését a város, a helyi civilek is segítették. ■ P. A. Kártyakódját is elárulta szélhámos udvarlójának ► Folytatás az 1. oldalról hiszékenység A Pyrker téren ültek le egy padra beszélgetni, amikor egyszercsak a férfi - éj­szaka 11 órakor - közölte: ne­ki azonnal faxot kell küldenie egy ismerősének,, s elsietett a Széchenyi utca felé. Furcsa mó­don a szerelmi mámorban lévő hölgynek még az sem tűnt fel, hogy ugyan honnan is faxol­hatna éjjel az udvarlója. Aki persze, nem tétlenkedett, egy bankautomatához ment, s ab­ból több próbálkozás után si­került felvennie „imádottja" bankszámlájáról 70 ezer forin­tot. Ezután a vádlott visszabal­lagott a rá roppant türelmesen várakozó nőhöz, s észrevétle­nül visszacsempészte a táská­jába a lenullázott bankkártyát. Az Egri lárási Ügyészség K. Pétert elektronikus kész­pénz-helyettesítő fizetési esz­köz felhasználásával elkövetett csalás bűntettével, továbbá sza­bálysértési értékre zsebtolvaj­lás útján, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvéte­lével elkövetett lopás vétségé­vel vádolja. A vádhatóság indítványozza, hogy a bíróság - részleges va­gyonelkobzáson túl - a férfira végrehajtandó börtönbüntetést szabjon ki. Az elsőfokú ítéletet az ügyben az Egri járásbíróság hozza majd meg. ■ SZ. Z. í á *

Next

/
Thumbnails
Contents