Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-21 / 143. szám
2014. JÚNIUS 21., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 Szombaton elterelik az 5 és 5A buszokat EGER Az Agria Volán tájékoztatása szerint ma 17-18:30 óra között az 5,5A autóbuszok a Kertész út - Hadnagy út - Deák F. u. - Barkóczy út útvonalon közlekednek. A helyközi járatok Noszvaj felé a Hadnagy úton keresztül közlekednek. A buszok a terelési útvonalon lévő minden megállóhelyen megállnak. ■ T. B. Változik a Szalajka utca forgalmi rendje szilvásvárad Megszűnik a díjköteles közterületi parkolás Szilvásváradon. A döntés oka, hogy a parkolók egy részét felújították, a Szalajka utca sétálóutcává alakul, illetve az önkormányzatnak csatlakoznia kellene a nemzeti mobilfizetési rendszerhez, ami jelentős költséggel járna, de ezt nem vállalják. Júliustól változik a Szalajka utca forgalmi rendje, csak az ott lakók hajthatnak be, illetve áruszállítás céljából vehető igénybe az útszakasz. ■ T. B. Még a fesztivál nagydíját is elhozták EGER Az egri Pódium Tánc- és Balettiskola is részt vett a Balatonfüreden rendezett XI. Nemzetközi Sirály Táncfesztiválon. Igen eredményesen zárták a megméretést: ifjúsági kategóriában első helyezést ért el a „Hullám” című előadás, junioroknál szintén első helyen zárt „A Föld” című produkció, a gyermek kategóriában a „Classico” a második lett. A legjobb előadó díját György Enikő kapta, valamint a tánciskolát is kitüntették: kiérdemelték a Fesztivál Nagydíját. ■ SZ. E. György Enikő Páratlan a leletegyüttes egri vár Eddig ismeretlen temetkezési helyet találtak a régészek Várvédők voltak? Meglepő felfedezés a föld alatt az egri várban, a feltárást a Múzeumok Éjszakáján is meg lehet tekinteni. Az egri vár igazgatósági épülete előtt a most zajló felújítási munkákhoz kapcsolódóan szennyvízvezetéket fektetnek majd le, s annak nyomvonalán a szakemberek megelőző régészeti feltárásokat végeznek június eleje óta. Ám amit itt találtak, még nekik is igen nagy meglepetést okozott. Szomszéd Eszter- Számítottunk jelentős meny- nyiségű leletanyagra, és kora újkori, illetve középkori rétegekre, viszont a munka kezdete után három-négy nappal előkerült valami, amit nem vártunk: egy csontváz, pontosabban annak a lábai - magyarázta lapunknak Nagy László, a Dobó István Vármúzeum régésze. Mivel az akkor talált csontok teljesen épek voltak és egymáshoz szabályosan illeszkedtek, ezért a szakemberek azt feltételezték, hogy az egész test meglehet még, és ez újabb szelvények megnyitását tette szükségessé. Az utána következő napokban szisztematikusan rábontottak a területre, és további csontvázak kerültek elő. Kiderült: nem szabályos temetkezésekről van szó.- Az előkerülés körülményei arra engednek következtetni, hogy sietve földbe helyezett elhunytak végső nyughelyét találtuk meg. Többen is vannak: kettő teljes csontvázat, illetve egy fél, továbbá több kisebb, egyelőre nem tisztázott csontváz-részletet láthatunk a területen. A testeket nem szabályos sírokban, illetve koporsóban helyezték el, hanem egy nagyobb méretű gödörbe „dobálták bele”. Ezt pedig kora-újkori szeméttel töltötték fel: a réteg nagy mennyiségű 16. századi kerámia-anyagot, állatcsontot, kisebb mennyiségű fém-, és üvegtörmeléket tartalmazott. A csontvázak mellett két érdemlegesebb lelet volt még: az első lábnál találtunk egy 1585-ös évszámmal ellátott érmét, melynek pontos azonosítása még folyamatban van, illetve fölöttük, A dobó István Vármúzeum területileg illetékes szervezetként az egész megye területén végez régészeti tevékenységet. Berecz Mátyás, a múzeum igazgatója elmondta: a földben lévő, régészeti korú -1711 előtti - tárgyak a nemzeti kulturális örökség részét képezik, védelmük közös érdekünk. A felelőtlen bánásmód pótolhatatlan értéa szemétrétegben egy több mint húsz darabból álló éremkincset - árulta el a régész. Mint megtudtuk: a csontokon található sérülések okának meghatározása antropológusok feladata lesz, de több esetben ■ Az egri vár egyik páratlan lelet-együttese láthatott most napvilágot. már most megállapítható, hogy a testek hiányosan kerültek a gödörbe. Az egyik koponyának például nincs meg az orrcsontja és az állkapcsa. Nagy László szerint ez arra utalhat, hogy ezt a személyt még életében érhette sérülés. A szerteszét heverő, anatómiailag egymáshoz nem kapcsolható csontok szintén eredeti helyzetükben fekszenek megsemmisüléséhez is vezethet. A régészeti munka hosz- szú és költséges folyamat, a feltárások nagy körültekintést és komoly szakmai tudást igényelnek. A kiemelt tárgyakat ezt követően a múzeumban tisztítják, restaurálják, tudományos vizsgálatoknak vetik alá, hogy aztán a nagyközönség elé kerülhessenek. nek a gödörben, tehát ezeket már ilyen állapotukban, vagyis testrészenként dobták be. Hozzátette: a középkorban a szabályos temetkezés, római katolikus vallás szerint kelet-nyugati tájolással történt, és a most talált „sírok” mind észak-déli irányúak. Kérdésünkre, hogy az elhunytakat nem tisztelték volna, elmondása szerint két válasz lehetséges: egyrészt elhan- tolóik ismerhették ugyan őket, de - talán éppen harci helyzetre való tekintettel - rendkívül sietniük kellett. Ám az is elképzelhető, hogy valóban nem foglalkoztak azzal, hogyan adják meg számukra a végtisztességet. Ebben az esetben, a hódító törökök dobhatták be a várvédőket a gödörbe. Ahhoz, hogy valamelyik hipotézist megerősíthessék, hosszas vizsgálatokra van még szükség. Összegezve: az igazgatósági épület előtt talált leletekből, és főként az 1585-ös érme alapján arra következtetnek, hogy a csontvázak a 16. század végére keltezhetőek, és egyáltalán nem kizárható az sem, hogy ezeket a testeket az 1596-os ostrom közben vagy végén temették el. Ha ez utóbbi beigazolódik, úgy kijelenthető: az egri vár egyik páratlan lelet-együttese látott most napvilágot. •4r. jT V ÁKi Jgnk popovics mrJKm Zsuzsanna Életre szólóan vannak dolgok, amikről egyszer csak kiderül: véglegesen lemaradtunk róluk. Amíg gyerekkoromban teljesen valóságosnak tűnt, hogy egyszer bohócként szórakoztatom a közönséget egy cirkuszi porondon, netán nagyáriát énekelek egy operaház színpadán, manapság egyre biztosabbnak látszik, hogy ezen élmények valószínűleg már nem adatnak meg nekem. EGY HÁZASPÁROKAT megáldó szentmisén nemrég az tudatosult bennem, milyen kevés esélyem maradt arra, hogy valaha megünnepeljem életem párjával az ötvenedik házassági évfordulónkat. Egyrészt, mert momentán nincs bekötve a fejem, másrészt, mert a legoptimálisabb forgatókönyv szerint is legalább kilencven évig kellene élnem. A társamnak meg közel százig. Brr! De legalább az elméleti esélyünk megvan az aranylakodalomra. Előtte persze jóban-rosszban „meg kell érni” a porcelán-, ezüst-, gyöngy-, vászon-, rubinévfordulót, meg közte számtalan ügyes-bajos hétköznapot. szerencsére van rá jó példa - igaz, egyre kevesebb»-, hogy létezik szerelem, szeretet a sokadik X-es szülinapi torták, közös jubileumok után is. Nagy áldás ez a fentiektől - mondják, akiknek van szerencséjük megélni. Ezt hiszi is, nem is a kívülálló, amíg egyszer meg nem tapasztalja. Mert felbecsülhetetlen pluszt jelent az életben, amikor valódi társat tudhatunk magunk mellett. Aki nem tökéletes, de ezt tudja magáról. Aki elfogadja a rigolyáinkat, mert azokkal együtt létezünk. Akinek fel sem tűnik, hogy ritkul a hajunk, ráncosabb a kezünk, reggel nehezebben „melegednek” izmaink. Mert amikor ránk néz, szemünket látja, és benne fiatal, szerelmes önmagát. Egy életre szólóan. A feltárások komoly szakmai tudást igényelnek Tapasztalatcsere Kiskörén konferencia A hátrányos helyzetűek segítése volt a cél Tudományos konferenciát tartottak Kiskörén hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására, fejlesztésére. A rendezvényt a Tarna-mente - Tisza-tó ÖKO 2000 Alapítvány szervezte, amelynek fő működési és kutatási területe a dél-hevesi térség. A több mint tíz éve létező szervezet arra törekszik, hogy a maga eszközeivel elősegítse a megye déli részén, főként a Tisza-tó környékén élők életminőségének javítását, a belső perifériaként számon tartott térség gazdasági és társadalmi lemaradásának csökkentését, illetve a természeti környezet értékeinek megóvását. A két napos tanácskozásuk célja az volt, hogy bemutassák a legújabb tudományos kutatásokat, felméréseket, fejlesztési eszközöket a LEADER Helyi Akciócsoportok területén található hátrányos helyzetű településeknek, önkormányzatoknak, és az, hogy a konferencia résztvevői megismerkedjenek az ország egész többi részén megvalósuló projektekkel. Az egyeztetésen megismert példákat ezek után beépíthetik, illetve felhasználhatják saját munkájukban. Előadást tartott és megosztotta tapasztalatait több elismert szakember és helyi önkormányzati dolgozók, így jelen volt például prof. dr. G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője, dr. habil. Fó- nai Mihály Debreceni Egyetem docense, dr. Szarvák Tibor, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet regionális irodavezetője, Koleszár Gábor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, regionális igazgatója és dr. Czibere Ibolya, a Debreceni Egyetem adjunktusa is. Szó esett oktatásról, foglalkoztatáspolitikáról, a szociális szféráról, az innováció aktuális kérdéseiről és megoldásairól, a társadalmi feszültségek és kirekesztettség csökkentéséről. A jelenlévőknek az első nap szakmai kirándulással zárult Tiszaburán. ■ SZ. E. Hol kaphat álomfizetést? Az átlagos magyar munka- vállaló 232 ezer forintot keres. Ebből 152 ezret vihet haza az átlagos nettóbéradatok alapján. Még mindig pocsékul fizet az egészségügy, a legjobban a pénzügyesek keresnek. De mik az álomszakmák és mennyivel vagyunk elmaradva a környező országoktól? hét témája A villámok nyomában Amikor a legtöbb halandó félve bezárja az összes ablakot, ők akkor autóba ülnek és addig meg sem állnak, amíg egy kiadós vihar közelébe nem érnek. A magyar viharvadászok legnagyobb zsákmányai és minden, amit a dörgésről és villámlásról tudni érdemes. sztori Borbás Marcsi titkai Végigette az országot és Gaszt- roangyal című műsorát ma már annyian nézik, mint a híradót. Borbás Marcsi azt mondja: sok haszna lenne, ha újra megtanulnánk enni. Manapság ugyanis az alapanyagok töredékét használjuk ahhoz képest, mint néhány generációval ezelőtt. interjú
