Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-12 / 135. szám
4 OLVASÓINK ÍRJAK 2014. JÚNIUS 12., CSÜTÖRTÖK Vérlázító az aránytalanság vélemény A magyarországi nyugdíjrendszer átalakítása elkerülhetetlen Nem mindegy, gondtalanok lesznek-e a nyugdíjas éveink... A hazai nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálatra szorul az igazságosabb elosztás érdekében. Honi pálinkafőzés: bizony léteznek igencsak nyomós szakmai érvek ismert, hogy a honi pálinka- főzés kedvezményes szabályozása mellett kiáll a kormányzat az EU bíróságának határozatával szemben. A magyar igazság azonban más szemszögből is védhető. Az uniós eljárás kettős mércéje önmagában elutasítandó. Ennek az eljárásnak a legfőbb célja a külföldi szeszesitalok jelentős piacvesztése lehetett. Nem is lehetne ez probléma, ha a behozott szeszesital minőségileg és egyéb hasznos értékeivel felülmúlná a magyar pálinkát. Itt azonban ennek az ellenkezője bizonyítható: az uniós tiltás a kommersz italoknak ad előnyt az értékesítésben. Ehhez a leggyakrabban a gabona alapú szeszt, az ízesítésére pedig nem elsősorban a természetes, hanem a mesterséges alapanyagot használják, így az előállított termék nem szervezetbarát, sokszor karcoló és az egészséget károsító termék jön létre. Az ilyen itóka gyorsan szívódik fel, illetve jut el a különféle, életfontosságú szervekhez. Tehát e termék biológiai értéke nemcsak megkérdőjelezhető, de vannak káros mellékhatások is. A fentiekkel szemben a gyümölcsalapú pálinka sok pozitív tulajdonságot hordoz. Organikus, szervezetbarát. A gyümölcspálinka a bor mellett kis mennyiségben a legegészségesebb szeszesital! Ennek oka abból adódik, hogy a főzetbe nemcsak a szesztartalom megy át, de az illóolajok és az egyéb szerves illóanyagok is. Az ilyen párlatok a felhasználáskor a szervezetben együtt jutnak el a szervekhez, a felszívódást pedig az illóolaj-tartalom fékezi, így kevésbé koncentrálódik a májban, az agyban, stb. Szintén kevésbé jelentkezik a bódulat, a mérgező hatás. A fentieken kívül a hazai, jogilag is engedélyezett adómentes pálinkafőzés sokoldalú hasznot biztosít a lakosság számára. A háztáji kertek megtermelt gyümölcsei a maguk teljességében hasznosulnak. Az így létrehozott pálinka ráadásul megbízható, s persze, ösztönöz a hazai gyümölcstermelésre. A lakosság egy jelentős része nem kényszerül más, kommersz italok vásárlására. Dr. Bartus József Gyöngyös Rendben lezajlottak a parlamenti választások. A választási törvény módosításának köszönhetően újból 2/3-dal alakít kormányt a FIDESZ. Az ország számára akár szerencsés is lehet ez a helyzet, hiszen a régi-új kormány könnyen megszüntetheti az előző években előidézett és azóta fennálló társadalmi igazságtalanságot. A jelenlegi kormánynak azonban tudomásul kell vennie, hogy nem ugyanarra kapott felhatalmazást, mint 2014 előtt. Köztudott, hogy az egykulcsos adó idő előtti bevezetése a lakosság szegényebb Igen tisztelt Szerkesztő úr! Többek, sokak nevében szeretnék reagálni (hála Istennek, szép számmal vagyunk) a Heves Megyei Hírlap 2014. március 24-i számában megjelent olvasói levélre. Mi a levél írójával nem értünk egyet, sőt, tőle elhatárolódunk. felét hátrányosan érintette, csökkent a nettó jövedelmünk, amíg a felső 10 százaléké jelentősen nőtt. Mára mindenki megtapasztalhatta a saját pénztárcáján ennek hatását. Mivel ezen nem kívánnak változtatni, adódik egy másik feladat is, amennyiben lesz bátorsága Orbán Viktornak a 2009 őszén tett ígéretét beváltani, nevezetesen, hogy „visszatérünk a 2002-es nyugdíj-megállapításhoz”. A miniszterelnök jól látta, hogy a szocik által létrehozott nyugdíj-aránytalanság nem fizethető külföldi hitelből. Sajnos, a felismerés után nem merte vállalni az átfogó rendezést, csak kisebb módosításokra került sor. A magánynyugdíjpénztárak tulajdonképpeni megszüntetése újabb Tapasztalataink szerint Ver- peléten a plébános atya lelki- ismeretesen, válogatás nélkül - mindenkivel egyformán bánva - teljesíti a kötelességét. Lelkipásztori teendőit becsülettel, szeretettel végzi. Ott szolgál, ahova az Isten állította őt. Ha- rangozók-kántorok, sekrestyé400 milliárddal csökkentette a nyugdíjkassza külföldi hitelből történő kiegészítését. A kormány máig adós egy olyan átfogó törvénymódosítással, ahol az arányos és fenntartható nyugdíj érdekében törvényesítette volna azt, hogy a nyugdíjkasszából csak a befizetett járulék arányos kifizetése történhet. Ez alól nem lehet kivétel sem Biszku Béla és társai, sem Schmitt Pál és a többi főméltóság, sem az olimpikonok, sem a nemzet színészei. Amennyiben a fentiek érdemeik vagy rászorultságuk alapján jogosak többletjuttatásra, az gond nélkül megoldható egyéb forrásokból, például a kormány alkalmazottainak ka- fetériakeretéből, a stadionépítési pénzekből, esetleg a minisztériumok rezsiköltségéből... sek-hitoktatók nélkül lehetnek szép szertartások, de papok-lel- kipásztorok közreműködése nélkül szentmisét, szertartásokat még nem tudtak bemutatni még a kellemetlen-csúnya cikket megíró úr (vagy urak) sem! Akkor, amikor a templomban mi és minden jó szándékú, valMielőbb ki kell(ene) alakítani a társadalmilag elfogadható jövedelmi arányokat, ugyanis egy normális országban megengedhetetlen, hogy egy-egy átlagos nyugdíjat kapó házaspár egy főre jutó nettó bevétele 32 százalékkal magasabb legyen, mint egy kétgyerekes, átlagos keresetű család adójóváírással növelt nettó bevétele. Ilyen vérlázító aránytalanság csak Magyarországon van! Amiként az is elfogadhatatlan, hogy az a nyugdíjas, aki az első Orbán-kormány idején ment nyugdíjba, és 30 százalékkal több adót-járulékot fizetett, 50 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapjon, mint aki a második Orbán-kormány idején lett nyugdíjas. Ligetvári Ferenc, Eger lását-hitünket gyakorolni kívánó ember papi hivatásokért imádkozunk, nekünk Istent keresőknek és Istent szeretőknek a plébános úrra van szükségünk, nem pedig ármánykodó, nyugalmat felforgató emberekre és inasaikra. Für Dezsőné (sokak nevében) Vajon miért csak oly kevesen élünk a szűrővizsgálatok adta lehetőséggel? olvastam, hogy egy felmérés szerint a magyar lakosság tudja, hogy szükség van a szűrésekre, de sok indokot talál azok elmulasztására. A GKI gazdaságkutató vizsgálata alapján a 18-60 éves, gazdaságilag aktív korú lakosok 20 százaléka feleslegesnek tartja a szűréseket, és minden 5. ember nem is akar tudni róla, milyen betegsége van. A tavalyi év végén végzett felmérés szerint az adatfelvételt megelőző egy évben az aktív korúak, vagyis a 18-60 évesek ötödé gondolta úgy, hogy a szűrés felesleges, a betegségek előbb-utóbb úgyis kiderülnek. Ám a relatív többség (48 százalék) e kérdésben szeretne tisztán látni. A lakosság 71 százaléka vett részt valamilyen szűrésen, ami nyolc százalékkal kevesebb, mint 2010-ben. Az ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint relatív többségben (37 százalék) vannak azok, akik úgy vélik, többet kellene foglalkozniuk a szűréssel, de erre nincs elég idejük. Az átlagnál jobban érzik a szűrés fontosságát az egészségpénztári tagok, a budapestiek, a magasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettségűek. A felmérésben résztvevők fele szeretné, ha felajánlanák neki a kor és állapot szerinti fontos vizsgálatokat. Ez utóbbi megállapítást a saját példámmal is megerősíthetem. Kis településen élek, így egy egri szűrővizsgálatra beütazni meglehetősen költséges, a várakozásról már nem is beszélve. Hallottam arról, hogy egyre több településen rendeznek olyan szűrőnapokat, ahol a lakosság helyben elvégeztetheti a legfontosabb vizsgálatokat. Megértem, hogy ez pénzbe kerül, s hogy szervezést igényel, azonban úgy gondolom, hogy amennyiben életeket lehet menteni az időben elvégzett szűréssel, érdemes lenne elgondolkozni az önkormányzatoknak és a helyben dolgozó egészségügyi szakembereknek, miként lehetne követni a jó példát. A magam részéről szívesen részt vennék olyan szűrőprogramokon, ahol a lakóhelyemen egyszerre végeznék el a főbb vizsgálatokat. Mata L.-né, Egerbakta Plébánosunk becsülettel teszi a dolgát reakció egy levélre A verpeléti hívők maximálisan kiállnak lelkipásztoruk mellett A sport is összeköti a két távoli iskolát élmények Nemrégiben harminc pétervásárai diák kalandozott a Balaton mellett Bányanyitásra készülünk, képzett bányászok nélkül A Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola harminc tanulója és hat pedagógusa három napot töltött Balatonbogláron, „A sport összeköt” pályázat segítségével, ahol a vendéglátó, a fogadó testvériskola a Bala- tonboglári Általános Iskola és Művészeti Iskola volt. A május közepi kirándulás változatos programokkal telt. Az indulás napján a diákok és pedagógusaik megismerkedhettek a város nevezetességeivel, múltjával, hagyományaival, s persze, a Balaton páratlan szépsége is a feltárult előttük. A balatoni időjárás a strandolást ugyan nem tette lehetővé, de az első nap derűs volt. A diákok megismerkedtek a balatoni hajózás történetével a Csavargőzös Műemlékhajón, majd ellátogattak a Fischl-házba, ami a helytörténeti múzeumnak és a Régi műhelyek című helytörténeti kiállításának ad otthont. A séta során a tanulók a Temetődomb felé vették az irányt, és megnézték az itt található Árpád-kori templomromot, a Szent Erzsébet Emlékparkot, valamint a Kék és Vörös kápolnát is. Pazar kilátás tárult a szem elé a Xantus János kilátóból (más néven Gömbkilátóból), amely Balatonboglár jelképe. Mindezeken túl betekinthettek a bogiári diákok életébe is, kipróbálhatták a balatonboglá- ri kalandparkot, ahol a legnagyobb sikert a bobpálya aratta. Áz esős idő ellenére a második nap is tartogatott meglepetéseket. Á túra kezdőállomása Siófok volt, ahol a Jókai park és a kikötő megtekintése után egy hajóút következett Balatonfüredre, majd az ottani városnézés után a csapat továbbindult Tihanyba. A város egyedi hangulata még esőben is magával ragadó volt. Az utolsó napon a péterkei diákok megmérkőzhettek bogiári társaikkal a helyi Urányi János Sport- és Szabadidő Központban. A fiúcsapat és a lánycsapat is derekasan küzdött a focimérkőzésen, s mindkét oldalról és lelkesen buzdították egymást az iskolások. A diákok végül kellemesen elfáradva és rengeteg élménynyel gazdagabban tértek haza Pétervásárára. A talákozó hamarosan folytatódik, amikor is Pétervására fogadja a vendégeket. A pedagógusok és a gyerekek már javában tervezik a programokat, hogy méltóképpen viszonozzák a barátságos vendéglátást. Boros Csaba, Pétervására a rendszerváltás idején - a hozzá nem értést bizonyítva - az országban bezártak szinte minden mélyművelésű bányát. Manapság naponta azt halljuk, bányát nyitnak Komlón, Pécsen, Nógrádban, Borsodban, Recsken pedig ércbányát. Nem tudom, tisztában vannak-e azzal a döntéshozók, hogy a bezárásra igen sok pénzt kellett fordítani, azonban a nyitásra annak a sokszorását kellene, s szakemberekre is szükség lenne. Olyan emberek beszélnek a megnyitásról, akiknek fogalmuk sincs a bányászatról. Vajon csak kampányfogás ez is? Most jöttek rá arra is, hogy a cukrot külföldről kell behozni, mert a hazai gyukorgyára- kat is bezárták. Tönkrették a nehézipart, amit szintén nehéz lesz helyreállítani. Tudjuk, hogy száz évre való szén pihen alattunk a földben, amit előbb-utóbb ki kellene termelni. D? hogyan? Egyetlen szomszédos országban sem ment ilyen fejetlenül a rendszerváltás, mint nálunk. Máshol tudtak gondolkozni a politukusok, és nem tették teljesen tönkre a szénbányászatot, a gyárakat pedig nem zárták be. Kívánok sok sikert az Uraknak a nyitáshoz, bár tartok tőle, hogy ez kicsit nehezebb lesz, mint a parlamenti munka! Ország János, Istenmezeje ■ A május közepi kirándulás nagyon szép és változatos programokkal telt...
