Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-02 / 127. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2014. június 2., Hétfő Rokona adataival élt vissza: más nevére vásárolta a mobiltelefont Vizsgálják a megyei sertéseket prrs A fertőzött kis gazdaságokban júliusig cserélik az állományt, a nagyokban év végén csalás Hozzátartozója adataival élt vissza az internetes vásárláskor egy tarnaszent- miklósi férfi. Az eddigi rendelkezésre álló adatok szerint a férfi úgy vett egy internetes áruházban mobiltelefont magának, hogy ahhoz nem a saját, hanem egy hozzátartozója adatait adta meg. A Rétközberencsen élő rokon akkor értesült a turpisságról, amikor a szolgáltató rajta akarta behajtani a rokona által ki nem fizetett számlákat. Ekkor tett feljelentést, mely alapján a Hevesi Rendőrkapitányság csalás vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. Kiderült, az illető 2011. augusztus 29-én a sértett tudomása nélkül, az ő adatait használva vásárolt mobiltelefont egy webáruházban.- A hevesi nyomozók ezt követően azonosították a bűn- cselekmény elkövetésével gyanúsítható D. János 36 éves tarnaszentmiklósi lakost, aki ellen csalás gyanúja miatt indítottak eljárást, amit a napokban befejeztek, a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal megküldték az ügyészségnek - közölte Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. ■ G. R. Elismerések a pedagógusok városi ünnepen ► Folytatás az 1. oldalról gyöngyös Faragó László polgármester kiemelte: egy tanárt vagy tanítót elismerhetnek azért, amit tud, de szeretni csak azért a kapcsolatért szeretik, amit diákjaival kialakít. A kitüntetettek nevében Tariné Surányi Ilona bibliai idézetet olvasott fel: a könnyebbik utat járva nem érhetjük el célunkat, a boldogságért mindent meg kell tenni, még ha nehéz árat is kell fizetnünk érte. Két arany és hét gyémánt díszoklevelet adtak át azon pedagógusoknak, akik 50, illetve 60 esztendeje szerezték meg a képesítésüket. ■ Heves megye a felmérések szerint nem tartozik a sertés szaporodásbiológiai zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájával, a PRRS- sel jelentősen fertőzött területek közé. Tóth Balázs A cél, hogy Hevesbe ilyen egészséges malacok érkezzenek, ezek orvosi költségei alacsonyabbak lesznek, szaporulatuk is biztosabb. Képünk illusztráció. Hamarosan megkezdik a Heves megyei sertésállomány’ fölmérését, majd mentesítését a reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómától, a szakemberek által PRRS-nek nevezett betegségtől. Ahogyan arról már korábban lapunkban írtunk, idén hét megyében - Nógrádban, Hevesben, Borsod-Abaúj-Zemp- lénben, Szabolcs-Szatmárban, Vasban, Zalában és Somogybán - végzik el a sertésállomány mentesítését. Az adott megyék azért kerültek be első körben a programba, mert ezekben jelenleg alacsony az állomány fertőzöttsége.- Heves megyében jelenleg húsz nagy létszámú sertéstelep van, ezek állományait június végéig minősítjük. A kis létszámú állományokban május 31- éig nagyrészt elvégeztük a vérvételt és a laborvizsgálatokat. Ott minősítünk, ahol vannak tenyészállatok, akár kan, akár koca, akár pedig kocasüldő. De az önálló árutermelő hízóállómá- nyokban is lesz minősítés, azaz azokon a telepeken, udvarokban, ahol a sertéseket nem saját fogyasztásra történő hizlalási céllal tartják, és ahol szaporítás nem folyik - tudtuk meg dr. Major Marianntól, a Heves Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságának járványügyi osztályvezetőjétől. Hozzátette: a kis létszámú állományoknál, egy másik betegséghez kapcsolódva, a PRRS-re nézve eddig is gyűjtöttek adatokat, s az elmúlt évi vizsgálatok alapján két szeropozitív telepet tartanak nyilván. ■ A virus az immunrendszert is megtámadja, az állatok másodlagos fertőzéseket kaphatnak el.- A mentesítés tulajdonképpen állománycserével történik, ezért is kezdik például megyénkben, azaz a fertőzöttség- gel kevésbé érintett területen a programot, hiszen itt kisebb arányú veszteséggel számolunk. Nyilvánvalóan eltérőek a feltételek a kis és a nagy létszámú tenyészeteknél. Az ellenőrzések költségeit a kis gazdaságok esetében az állam magára vállalja, ám a nagyoknál ezt az összeget a gazdálkodóknak kell állniuk, ugyanakkor persze, támogatási lehetőség részben rendelkezésre áll - mondta el a legfontosabb tudnivalókat dr. Major Mariann. Az idei vizsgálatok alapján pozitív kis tenyészetek állományát június végéig kell cserélni, majd az állományi adatok alapján szeptember végéig a hatóság minősíti a településeket aszerint, hogy jelen van-e a PRRS. Augusztus végéig mentesítési terv készül, amelyet egy hónapon belül jóváhagynak. November végéig a nagy létszámú telepekre is elkészítik a terveket, amelyeket az idei év végéig kell jóváhagyni. Ezt követően kezdődhet az állománycsere. Más megyékben is elkezdődnek a felmérések, de az egész országra kiterjesztett programba a hét, már említett megye tapasztalatait építik be.- A PRRS elsősorban szaporodásbiológiai problémákat okoz, ennek következtében a kocák nem vemhesülnek, esetleg vetélnek, illetve halva ellés is előfordulhat. Sok esetben a malacok nagyon gyenge állapotban jönnek a világra, s pár nap után elpusztulnak. A fertőzés légzőszervi problémákat is okozhat, főleg hízóknál. Nemcsak a PRRS okozta közvetlen tünetek (láz, tüdőgyulladás) jelent komoly gondot, hanem az is, hogy a vírus az immun- rendszert is megtámadja, s az állatok másodlagos fertőzése■ Ön hol szerzi be magának a sertéshúst? Szavazzon hírportálunkon v*— ma 16 óráig: íMSi HE0L.hu Jr A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. két kaphatnak el. A betegség emberre nem veszélyes, de a gazdasági kártétel miatt bejelentésköteles. A hízókat vágóhídra lehet szállítani, a hús fogyasztható. A gazdák tenyésztési veszteséget szenvedhetnek el, hiszen a tenyészállatokat is le kell vágni, ám az állam a tenyész- és a vágóérték közti különbséget megtéríti - ismertette a betegség tüneteit, s az előforduló következményeket a járványügyi osztályvezető. Elmondta: a mentesítési programmal az a cél, hogy a gazdák állatorvosi költségeit csökkentsék, állategészségügyi szempontból is értékesebb állományok alakuljanak ki, ezzel elősegítve a versenyképesebb termelést. A továbbiakban csak minősített, PRRS-negatív állatokat hozhatnak a megyébe, akár a telepekre, akár a vásárokra. Ezeket is előbb karanténban kell tartani, s meg kell vizsgálni. Nyugat-Európában is indul mentesítési program Hatvanezer sertés lehet most Hevesben A BETEGSÉG az 1980-as évek végén jelent meg az USA-ban. Gyorsan átterjedt Nyugat-Euró- pába. Onnan az 1990-es évek elején importált élő sertésekkel hurcolták be Magyarországra. Az első szeropozitivitást itthon 1993-ban jelentették, a betegséget okozó vírust 1995-ben mutatták ki. Az Európai Unió az első vetéléshullám után szigorú szabályokat vezetett be, amiket később enyhített, mert nagyobb gazdasági károkat okozott, mint a „lecsendesedő" betegség. Ám mostanra úgy tűnik, hogy a mentesítés költségei alacsonyabbak lehetnek, mint a fertőzések által okozott hátrány. Több európai országban is tervezik a hazánkéhoz hasonló kampány indítását. BÁR A SERTÉSÁLLOMÁNY létszáma állandóan változik, a legutóbbi adatgyűjtés alapján a nagy létszámú telepeken leg- . alább 54-55 ezer egyedet, míg a háztáji gazdaságokban körülbelül négy-ötezer sertést tartanak Heves megyében. Az elmúlt esztendei vizsgálatokban a kis létszámú udvarok közül kettő bizonyult fertőzöttnek, míg a nagy létszámú telepeinkből - az eddigi felmérések alapján - most három érintett. Ugyanakkor van olyan telep, ahol eddig- jogszabályi háttér hiányában- egyelőre nem volt kötelező elvégezni a tájékozódóvizsgálatokat. A KSH adatai szerint tavaly év végén valamivel több mint 2, 9 millió sertést tartottak Magyarországon. Huszadik évüket ünnepelték jubileum Zenés, táncos rendezvénnyel búcsúztak a tanévtől Megújul az egészségügyi ellátás praxisközösség Hevesből négy településen alakítják ki Egerben, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda az idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. A jubileumi év záróünnepségét, egyben a Comenius-program zárását a napokban rendezték meg az intézményben, ahol ze- ftés, táncos kulturális műsorral kedveskedtek a meghívottaknak. Az ünnepségen az Egri főegyházmegye képviseletében részt vett dr. Ternyák Csaba egri érsek is, aki áldását kérte az oktatási intézményekben folyó tevékenységre. A programban feüéptek a harmadik, s a hetedik évfolyam színjátszó csoportjai, valamint a latin táncos diákok. ■ B. K. Hangulatos, vidám műsorral kedveskedtek a vendégeknek Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramot helyben támogató partnerek - a stakeholderek - számára szerveztek külön szakmai ismertetőt a közelmúltban a Heves Praxisközösségben, Átányban. Dr. Papp Magor szakmai vezető tájékoztatta a projekt megvalósulását támogatni, előmozdítani képes szervezetek, intézmények képviselőit a modellprogram koncepciójáról, az új rendszer működtetése során kínálkozó együttműködési lehetőségekről. Ismert: a népegészségügyi fókuszú Alapellátás-fejlesztési Modellprogram a Svájci Hozzájárulás keretében, a svájci állam által biztosított 13 millió svájci frank vissza nem térítendő támogatás felhasználásával, az Észak- és Kelet-Magyarország régióban - közelebbről Berety- tyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti térségében - megvalósuló program. Ennek a legfőbb célja, hogy a gyógyításon túl a megelőzést és az egészségfejlesztést is az alapellátás fókuszába állítsák, és szűrésekkel, életmódtanácsadással, valamint különböző egészségfejlesztő és oktató- programokkal járuljanak hozzá a helyi lakosság ismereteinek bővítéséhez. Kiemelten kezelik az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek felszámolását, a hátrányos helyzetűek bevonását, különös tekintettel a roma lakosságra. A program keretében 14 észak- és kelet-magyarországi település - megyénkből Heves, Tiszaná- na, Átány és Kömlő - összesen 24 háziorvosi praxisa állt össze négy praxisközösséggé elsősorban a humánerőforrás hatékonyabb hasznosítása és a szolgáltatások optimális szervezése érdekében. A szakemberek ezek után megosztják egymással tapasztalataikat, népegészségügyi és egészségpolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg a kormány számára, hogy ezzel is elősegítsék a magyar alapellátás-fejlesztés folyamatát. ■ SZ. E. ft ft I
