Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-05 / 103. szám
2 2014. MÁJUS 5., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Csak az igazán jó bor adhat esélyt kitörési pont Sürgősen megoldandó problémát jelentenek az elhanyagolt szőlőterületek Ahhoz, hogy kiszámítható középtávú stratégiával rendelkezzünk, folyamatosan hibátlan minőségre és jó ár-érték arányú borokra van szükség... 1 PERCES INTERJÚ Összegzés a tavalyi munkabalesetekrdl munkavédelem Nemrégiben nyílt napot tartott a Heves Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkavédelmi Felügyelősége. Az esemény apropóján Heves megye munkavédelmi helyzetéről Veres Pál igazgatóhelyettest kérdeztük.- Hogyan alakult a munkabalesetek száma tavaly?- Az elmúlt esztendőben körülbelül ugyanannyi történt, mint 2012-ben, azaz januárig 563 esetről kaptunk és dolgoztunk föl jegyzőkönyvet. Ami jelentős eltérést mutat, az a külföldön történt balesetek száma: 2012-ben kilenc, tavaly viszont 17 effajta eseményről kaptunk bejelentést.- Mennyire voltak súlyosak a balesetek?- Szűkebb hazánkban tavaly öt súlyos balesetről szereztünk tudomást. Ezek közül kettő - az egyik közúton történt - halálosnak bizonyult. Kettő járt élet- veszélyes sérüléssel, egy pedig súlyos csonkulással. Az előző esztendőben a hét súlyos eset közül egy végződött halállal.- Melyek voltak a legveszélyesebb területek?- Az építő-, illetve a feldolgozóiparban, a bányászatban, a mezőgazdaságban és az egészségügyben dolgozók vannak kitéve a legnagyobb baleseti kockázatnak. Idén fokozottan ellenőrizzük majd az anyagmozgatással foglalkozókat, az építőipari kivitelezőket, továbbá az egészégügyi szolgáltatókat. Saját tervezésű, várhatóan ebben a hónapban induló vizsgálatunk a hegesztőkre koncentrál. ■ T. B. Veres Pál: A következő öt esztendőben évi kétmilliárd forinttal több támogatáshoz juthat a hazai szőlő- és borágazat. Számos probléma megoldása sürgető. Pócsik Attila Jelentősen nő a magyar szőlő- és borágazat támogatása: míg a 2012/2013-as borpiaci évben ez az összeg 6,5 milliárd forint volt, addig a következő öt esztendőben évi 29 millió eurót, vagyis mintegy 8,5 milliárd forintot használhat fel az ágazat - mondta Karde- ván Endre nemrégiben. A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára szólt arról is, fontos a jövőben az ágazati szereplők hatékonyabb kommunikációja, hogy e növekvő támogatást a legjobban használhassák fel. Utánajártunk, mit is jelent a gyakorlatban a fentebb említett kezdeményezés, illetve hogy a növekvő támogatással milyen “ problémák kezelését tartják J legsürgetőbbnek a helyi szak- 1 emberek. Tarsoly József egri hegybíró kiemelten szólt a marketing- költségekről. Mint mondta, egész Európában nem kezelik kellő súllyal a területet, de az eddigi hazai forrás mindenképpen kevés. Ehhez azonban - tette hozzá - egységes álláspontra, konszenzusra van szükség, azaz közösen kell meghatározni, mi legyen az üzenet. Ugyancsak első helyen szólt a marketingről dr. Gál Lajos egri borász, aki hangsúlyozta: úgy véli, a piac oldaláról kell megközelíteni a kérdést, ha el tudják adni a bort, sikeres a borvidék is.- Fontos élénkíteni a belső piaci marketinget, ahogyan az Európai Uniót is kiemelten kell kezelni, hiszen itt termelik a legtöbb bort, s itt található a legnagyobb export és import is - húzta alá. Dr. Lőrincz György egri borász a „gyümölcs oldaláról” közelítette meg a kérdést. Szerinte a szőlőszerkezet átalakítása a legfontosabb, illetve a termelők számára az lehet a legnagyobb kihívás, hogy megfelelően tudják gépesíteni a gazdaságukat.- Az egri boroknak Európában is versenyképes áron kell megjelenniük, s itt nem csak a Classicus, de a Superior kategóriára is gondolok. Az éghajlati, ■ Az egri boroknak Európában is versenyképes áron kell megjelenniük... földrajzi adottságnak vannak korlátái, ezért is különösen fontos, hogy a fejlesztésekkel a hatékonyságot fokozhassák a termelők - mondta. Nem vitás, a legnagyobb problémát - amelyet a lapunk lényeges pontként merült fel a téma kapcsán az ágazati szereplők adminisztrációs terheinek csökkentése. Tarsoly József egri hegybíró elárulta: maga is tagja annak a csapatnak, amelynek feladata, hogy kidolgozza azt az ésszerűsítési folyamatot, amely leküzdheti a jelenlegi túlszabályozást. E munkát által megkérdezett szakember többsége az elsők között említett - az elhanyagolt szőlő- területek sorsa jelenti. Tarsoly József szerint fontos lenne egy olyan alap létrehozása, amelyből megoldható lenne ezek mű- veltetése. Mindez azért is fontos, mert hamarosan megszűnik a telepítési jogok rendszere, amelyet 2016. január 1-jétől engedélyezési rendszer vált fel. Ekkortól az uniós tagállamok adják ki a telepítési engedélyt, méghozzá úgy, hogy az összes telepítésből legföljebb 1 százalék területnövekedés engedhető meg évenként. A frissen tele(is) segítendő a vidékfejlesztési tárca saját büdzséjéből 350 millióval egészítette ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) törvényben eredetileg meghatározott, 250 milliós éves keretét. A HNT a többletforrásokból kívánja megalapozni ezen kívül a szakmaközi szervezeti működés alapvető feltételeit. pített szőlőterület mennyisége az elmúlt három évben elérte a 8860 hektárt, amely csaknem 14 százaléka az összes magyar szőlőterületnek.- Ha a ma szőlőművelési ágban nyilvántartott, elhanyagolt területek sorsát újra tudnánk gondolni, az meglehetősen jó pozíció lenne a jövőre nézve - fogalmazott az egri hegybíró. - Az évi hazai termésmennyiség ugyanis nem fedezi az itthoni igényeket, s a közel 1 millió hektoliteres „hiányt” import borokkal pótolják. Csodaszép magyar borok készülnek, de nincs piacuk. Ahhoz hogy kimagyarország saját termeléséhez képest most is jelentős arányban exportál, tavaly 700 ezer hektoliter volt a kivitel. Igaz, ez többnyire nagyon olcsó borokat jelent, az export átlagára mindössze 73 eurócent volt literenként. Szintén zömmel az olcsó kategóriában jelentős a behozatal is, csak Ólaszországszámítható középtávú stratégiával rendelkezzünk, folyamatosan hibátlan minőségre és jó ár-érték arányú borokra van szükség, ezért is lényeges a feldolgozói kapacitás és a borelőállítás hátterének megteremtése. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezetté válásával - amely belátható időn belül megtörténhet - az ágazat valamennyi meghatározó szereplője szót kaphat a lényeges kérdésekben, s ha a konszenzus megvan, egyenes út kell, hogy vezessen a megoldásokhoz - tette hozzá Tarsoly József. ból tavaly közel 516 ezer hektoliter bor érkezett Magyarországra. Az alacsony árszint mellett a hazai termelés ingadozása is indokolja a nagymértékű importot. Az elmúlt évek aszályai miatt a hazai bortermelés jelentősen alulmúlta az éves átlagot, a hiány 2012-ben elérte az egymillió hektolitert. Cél, hogy csökkenjenek az adminisztrációs terhek Olasz bordömping, többségében olcsó kategória Ebben az évben házhoz mennek majd a lomokért szolgáltatás A lakókkal előre egyeztetett időpontban szállítják majd el a feleslegessé vált holmikat Táblarendszer segít eligazodni Ostoroson is Az előző években számos megyénkben településen május elején szervezték meg a lomtalanítást. Idén sok helyen változik az effajta szolgáltatás. A pé- tervásárai székhelyű PEVIK Kft.-nél is úgy döntöttek, hogy - az eddigi gyakorlattól eltérően - évente egy alkalommal házhoz mennek a lomokért. Az új rendszer bevezetését elsődlegesen az indokolta, hogy a korábban alkalmazott módszerrel a lakosság sem volt maradéktalanul elégedett. A közterület rendjének és tisztaságának megőrzése érdekében a lomtalanítást nem előre meghirdetett napokon, hanem a lakosság igénybejelenA korábbi lomtalanítás sok helyen nem vált be, így most másként csinálják tése alapján, előre egyeztetett napokon végzik el. Társasházak esetében a társasház közös képviselőjével együtt rögzített időpontban bonyolítják le az akciót. Az igényeket az info@ pevik.hu e-mail címen vagy egy erre az alkalomra készült regisztrációs lapon jelenthetik be. Pétervásárán a kitöltött lapot a PEVIK Kft. Tiszti sor út 29. szám alatti ügyfélszolgálatánál, más településeken pedig a helyi önkormányzatoknál kijelölt gyűjtőládákba adhatják le. Nagyon fontos tudni, hogy a a lomtalanítás időpontja kizárólag akkor tekinthető véglegesnek, amennyiben a cég írásban visszaigazolja azt. Legalább ennyire lényeges az is, hogy a lomtalanítást csupán azok vehetik igénybe, akiknek nincs díjhátralékuk. Kérik, hogy a lom, hulladék közé ne kerüljön kommunális hulladék, építési törmelék, gumiabroncs, zöldhulladék, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék (így például festékek, olajok, akkumulátorok, vegyszerek). A begyűjtött, újrahasznosítható, megjavított, fertőtlenített lomokat az önkormányzatokkal és helyi civil szervezetekkel együttműködve a rászorultak jelképes áron megvásárolhatják az önkormányzat hirdetménye szerint. ■ B. K. jelzések Véget ért Ostoroson az információs táblarendszer kiépítése. Ismert: LEDAER-tá- mogatásból az Egri Kistérség 13 településén helyeznek el egységes arculatú eszközöket, egyebek között épületbemutatókat, köszöntőket, térképes és útirányjelzőket. A strapabíró, esztétikus eszközöket foszfo- reszkáló anyaggal vonták be. Kisari Zoltán polgármester elmondta: a 8 millió forintot meghaladó beruházás nemcsak a helyieknek nyújt segítséget, hanem a településre látogatóknak is, s az önkormányzat célja volt az is, hogy a helyi vállalkozói kör is bemutatkozhasson a táblák segítségével. ■ P. A. < I f I r
