Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-23 / 119. szám
4 2014. MÁJUS 23., PÉNTEK EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK „Kompország” tíz éve kötött ki az Uniónál ep-választás Nyolcvan esztendőre az átlag GDP-től: az EU-hoz való csatlakozás nélkül még ennyi sem volna ■ Ön szerint nyert hazánk az uniós csatlakozással? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Most vasárnap kell döntenünk arról, hogy kiket is küldjünk Brüsszelbe... Képviselőhumor: irónia és a politikusok Vasárnap európai parlamenti képviselőket választ az ország. Huszonegy magyart küldünk az Unió legfőbb szavazótestületébe, a pártlistákra leadott voksaink arányában. Fontos döntés. Az európaiak többsége azonban, a magyarok különösen, még egy egyszerűbb EP-kérdőíven is elvérezne. Fejtsük meg az ellentmondást, hátha tanulunk abból is. Balassa Tamás Nemrégiben múlt tíz éve, hogy a Magyar Köztársaság tizedmagá- val csatlakozott az Európai Unióhoz. Hasonlóan eufórikus reményekkel, melyek a rendszerváltással szemben éltek, majd lassan rideg realitásokká porladtak. Ami nem jelenti, hogy az önmagát felemésztő kádári gulyás- kommunizmusnak akár csak percekkel is tovább lett volna szabad fortyognia. Az uniós tagság tíz éve sem hozta meg azt a jóléti áttörést, amivel adós maradt az elmúlt negyedszázad. De nem szabad feledni, nemcsak elszenvedői, hanem alakítói is voltunk mi, magyarok, közösen mindkét időszaknak. Az emberöltő- nyinek épp úgy, mint az évtizednyinek. Életszínvonal-javulást vártak a legtöbben, úgy, hogy közben az állampárt által sokáig tiport demokratikus vívmányok, az elévülhetetlen szabadságjogok és annak intézményei végérvényesen megszilárduljanak, és a legfőbb hatalmi ágak, a döntéshozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás szétválasztása se legyen többé viszonylagos. Az eredmény együtt és részleteiben is hervasztó: a Visegrádi négyek közül az uniós GDP-átlag- hoz képest Magyarország eredménye csak a sereghajtásra elég. A 2004-es 63 százalékról 67-re tornásztuk magunkat. Ha minden változatlanul maradna, e tempóval nyolcvan év kellene a felzárkózáshoz. Karonülőink is nyugdíjasok lennének addigra. Még dermesztőbb a kép a területi egyenlőtlenségekkel, hiszen a főváros kivételével alig történt érdemi előrelépés. A Dél-dunántúli régió tíz év alatt tapodtat sem mozdult, ugyanúgy az immár Románia és Bulgária eredményét is tartalmazó uniós átlag 45 százalékán teljesít. Akkor mégis minek szavazni, minek uniós tagnak lenni, az uborkagörbületért vagy a kötelezettségszegési eljárásokért? Az akácosainkat úgy sem védhetjük meg, amúgy is csak a piacunk kell Európának. Helyben vagyunk. Mit sem érő féligazságok, melyek hangzatosak magyar parlamenti erőtől színpadias EU-zászlóégetés és az Unióból kilépés lebegtetése közben. Hangzatosak a kormány kommunikációjából is, amikor Brüsszelt Moszkvával, vagy egyszerűen csak birodalmakkal említik felsorolásszerűen, szabadságharcot folytatva az uniós bürokrácia ellen. Mintha minden bajunk forrását Nyugaton kellene keresnünk. Miközben tény, az Unió nélkül aligha épült volna bármi is az elmúlt hét évben, amikor a fejlesztések 95-97 százalékára került forrás a tagállami közösből. Az Európai Unió tavalyi éves költségvetése 150,9 milliárd euró volt: ez az egyik terület a kevés közül, aminek jót tesz a gyenge forint, hiszen a támogatásokat euróbán ítélik meg. A költségvetés hatalmas összeg, ugyanakkor mindössze egy százaléka a tagországok éves össztermékének. Magyarország, ez a kevés nemzeti minimum egyike, uniós tagállam lesz még sokáig. E szerint érdemes az úgynevezett nemzeti érdekekért Brüsszelben küzdeni. De az európaiakért legalább annyira, hiszen az USA, Kína és több dél-amerikai ország erős versenytársa a kontinensnek. Nagyon nem mindegy tehát, hogy az euroszkeptikus vagy a progresszív hangok lesznek-e erősebbek 2020-ig. Az EU próbál túljutni a gazdasági válságon, a követendő irányon gondolkodik, ezért különösen nagy a tétje a mostani választásnak. A választók ítéletet mondhatnak az uniós vezetők válságkezeléséről, és véleményezhetik a szorosabb gazdasági és politikai integrációt célzó terveket. Ráadásul ez az első választás azóta, hogy a Lisszaboni Szerződés új területekre terjesztette ki az Európai Parlament hatáskörét, írja az EP-honlap. Fontos újítás, hogy a tagállamoknak LAZÍTSUNK!- Hányán dolgoznak az Európai Bizottságban?- Körülbelül a negyedük. Markus ferber (Európai Néppárt, kereszténydemokraták) Németország SEBESSÉG Mi a közös Afganisztánban és Németországban? A világon csupán ebben a két országban nincs sebességkorlátozás az autópályákon. Es miben különböznek? Afganisztánban nincsenek autópályák. Michael cramer (Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja) Németország BALKÁNI EXODUS Miután a nyugat-balkáni országok számára megkönnyítették a vízumszerzést, többször elhangzott az alábbi kérdés: - Lenne szíves az országból utolsónak távozó eloltani a villanyt? Tanja fajon (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) Szlovénia A Reader's Digest nyomán figyelembe kell venniük a választások eredményét Jósé Manuel Barroso, Európai Bizottsági elnök, a 24 ezres uniós bürokrácia vezetője utódjának a jelölésekor. Akit az EP „választ meg”, vagyis a választók beleszólhatnak abba, ki vegye át az európai kormányt. A tizenhárom politikai párt közül öt nevezett meg jelöltet az elnöki posztra. A konzervatív néppárt Jean-Claude Juncker korábbi luxemburgi miniszterelnököt, a szocialisták az Európai Parlament jelenlegi elnökét, Martin Schulzot jelölték. A liberálisok és demokraták Guy Verhofs- tadt korábbi belga miniszterelnököt javasolják elnöknek, a Zöldek párban indítanak két parlamenti képviselőt: a francia Jósé Bovét és a német Ska Kellert. A baloldal a görög Alexis Tsiprast jelöli. Az új többség az elkövetkező öt évben az európai jogalkotást is formálni fogja az egységes piac kérdéskörétől kezdve a polgári szabadságjogokig. Az EP mint az egyetlen közvetlenül választott uniós szava szinte az összes uniós jogalkotási területen a nemzeti kormányokéval megegyező súllyal esik latba. „Nem országokat, hanem embereket egyesítünk, a reményeikkel és álmaikkal”. Ezt mondta Jean Monnet, az 1952- ben kezdeményezett Európai Közösség egyik atyja. A pusztító háborúk után békét, stabüitást és fejlődést akart sokakkal együtt Európában. Béke van, a stabilitás és fejlődés véleményes. Önmagában a magyarság is ezerfélét gondol erről, de látva a jelenlegi közéletet, nem árt magunkat erősebben odabogozni Európához. Mert bár ezer éve itt vagyunk, magunkat páratlan szürkeállomány-donorként hirdetve, századokon át bástyaként védve a Nyugatot, de egyikért sem adnak tejet a boltban. Azért ma kell megdolgozni és vizsgázni, egyebek között az európaiságból is. És az EP-ben is, hogy a Tavares-jelentést és a Cohn-Bendit-pörölést értsük is azon túl, hogy pártjaink róluk alkotott bírálatát álmunkból felébresztve is föl tudnánk mondani. Ahhoz elég volna egy félázsiai nemzet, mi viszont egészen akarunk európaiak lenni - reményeket és álmokat valóra váltva, és szakadt betyárgatyánkat lecserélve végre. Korszakalkotó 1951. Belgium , Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia aláírja az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról szóló egyezményt. 1957. A RÓMAI SZERZŐDÉSSEL ugyanaz a hat ország létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (EA). Ezek és az ECSC alkotják az Európai Közösségeket (EK). 1968. A hat EK-tagország egymás között vámmentes. 1972. megteszik az első lépéseket a tagországok közös valutájának a megteremtésére. 1973. Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik. 1979. lezajlanak az első közvetlen és általános választójogon alapuló európai parlamenti választások. Ezt megelőzően az egyes országok parlamentjei jelölték ki a képviselőket. 1981. Görögország csatlakozik az Európai Közösségekhez. 1986. Spanyolország és Portugália belépésével tizenkettőre nő az EK-országok száma. 1992. aláírják a Maastrichti Szerződést. Egyebek mellett ebben rendelkeznek a létrehozandó közös valutáról, és lefektetik a kül- és biztonságpolitika alapelveit. Az EK Európai Unióvá (EU) válik. 1995. Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz, amely ekkor már 15 tagú. 2002. az euró bevezetése. 12 ország polgárai már az új bankjegyekkel fizethetnek. 2004. Magyarország csatlakozása: az EU hazánkkal együtt tíz új országgal bővül. (Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia.) 2007. Bulgária és Románia felvételével az EU eléri a 27-es taglétszámot. 2009. hatályba lép a Lisszaboni Szerződés, amely kibővíti az EP hatáskörét. Egy tagállam ekkortól akár ki is léphet az Unióból. 2011. Magyarország fél évre átveszi a EU soros elnöki tisztét. 2013. Horvátország csatlakozik. 2014. Lettország bevezeti az eurót, és ezzel az euróövezet 18. tagjává válik. Választás: nyolc pártlistára kell szavaznia egyetlen választókerület nyolcmillió szavazójának Belpolitika a kampányban, MSZP-Jobbik-versengés a Magyarországon az államfő által május 25-ére kitűzött Európai Parlamenti képviselő-választás több ponton is jelentősen eltér az áprilisi országgyűlési képviselő-választástól. E különbségekről lapunk által megkérdezett szakember a következő tájékoztatást adta... Az Európai Unió tagállamiban május 22-25. között járulhatnak az urnához a választópolgárok. Vasárnap hazánkban is kizárólag pártlistára szavazhatnak a népjegyzékbe vett választópolgárok Az ország egyetlen választókerület lesz, így az országgyűlési választástól eltérően mindenki azonos szavazólapot kap majd, és nyolc pártlista közül választhat. A több mint 8 millió választásra jogosult 10 ezer 386 szavazókörben voksolhat. A szavazókörök reggel 6-tól este 7 óráig lesznek nyitva, utána kezdődik a szavazatok számlálása. A parlamenti választásokkal ellentétben a hivatalos eredményekre 23 óráig egészen bizonyosan várni kell, azokat ugyanis csak akkor lehet majd közzé tenni, amikor valamennyi EU-tagállamban befejeződik a voksolás - tudtuk meg a szakértőtől. az európai Parlamenti képviselő-választáson bejegyzett pártok állíthattak listát, két vagy több párt közösen is. A választásra 37 jelölőszervezetet vett nyilvántartásba az Nemzeti Választási Iroda. A listaállításhoz az új szabályok szerint legalább 20 ezer választópolgárnak a hitelesített ajánlása kellett. Tizenegy párt közül három hiába adta le határidőre a megfelelő számú aláírást, nem volt köztük elég érvényes, így az áprilisban parlamentbe jutott hat politikai erő (Fidesz- KDNP, MSZP, Jobbik, IMP, Együtt-PM, DK) mellett a Haza nem eladó mozgalom és Seres Mária Szövetségesei indulhatnak az európai parlamenti választásokon a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) múlt pénteki döntése alapján. Nem volt meg a listaállításhoz szükséges számú érvényes ajánlása a Modem Magyarország Mozgalomnak, az Új Magyarország Pártnak és a Jólét és Szabadság Demokrata Közösségnek, így ezeknek a listáknak a nyilvántartásba vételét az NVB visszautasította. a listákon szereplő jelöltek sorrendjét a pártok határozták meg. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik, a soron következő lép a helyére. évekig szabadságharc folyt Brüsszel ellen, tehát kapott hírverést a téma. Miért nem érintik meg mégsem a választópolgárokat nagyobb arányban az európai ügyek? Ezt is kérdeztük Ná- vai Zoltán politológus-politikai elemzőtől.- az ep-képviselők közvetlen választását 1979-ben vezették be, a részvételi arány azóta egyre csökkent minden egyes, öt évenként tartott választáson - mondta. - 2009-ben a magyar- országi részvételi arány 36,31 százalékos volt, ami elmaradta 43,09 százalékos uniós átlagtól. Az idei évben elképzelhető a részvétel növekedése, mert a Fi- desz-KDNP erős kampányt fog folytatni, országjárásba kezdenek, és a legjobban a pártszövetségszavazói mozgósíthatóak. Ez a kampány is főleg belpolitikai kérdések körül forog, ami nem magyar sajátosság, ritka, hogy uniós ügyek kerülnek a középpontba. A választók jó néven veszik a magyar érdekekért kiállást, a Fidesz-KDNP ezt hangsúlyosan tette az elmúlt négy évben. Az uniós források elosztása, a pálinkafőzés, az akácültetés, a magyarföld védelme melletti kiállás az országgyűlési választásokon is hozott szavazatokat, a Fidesz-KDNP kétharmados sikere ennek is volt köszönhető. návai elmondta: nem számít alacsonyabb részvételre, mint ami a 2009-es választáson volt. Az ötszázalékos küszöbhöz várhatóan legalább 150 ezer szavazat kell. A biztos befutó Fidesz- KDNP várhatóan a mandátumok több mint felét fogja megszerezni. A második helyért a Jobbik és az MSZP fog versenyezni. Az MSZP számára van a választásoknak a legnagyobb tétje. Ha a vezető szerepük megkérdőjeleződik a baloldalon, az átalakíthatja az ellenzéki térfelet. A pártok által állított listák - cél az Európai Parlament Sorsz. Lista neve Típusa A lista első őt neve 1. MSZP Önálló Dr. Szanyi Tibor, Dr. Újhelyi István, Dr. Gúr Roland, Dr, Veres János, Gulyásné Dr. Gurmai Zita 2. SMS Önálló Tóth Tamás Mihály, Tóth Katalin Irén, Sándor József, Mike Melinda Klaudia, Viski Ádám 3. FIDESZ-KDNP Közös Pelczné Gáli Ildikó, Szájer József, Tőkés László, Deutsch Tamás, Gyürk András 4. A HAZA NEM ELADÓ Önálló Kásler Árpád, Bálint Zoltán László, Uzsokiné Lakó Éva, Laukó Lenke, Puli Diána Klaudia 5. JOBBIK Önálló Morvái Krisztina, Balczó Zoltán, Kovács Béla, Staudt Gábor, Sipos László 6. LMP Önálló Meszerics Tamás, Csiba Katalin Gyöngyvér, Heltai László, Gecsei-Tóth Andrea, Jakabfy Tamás 7. EGYÜTT-PM Közös Bajnai Gordon, Jávor Benedek, Szelényi Zsuzsanna, Krasztev Péter Lajos, Balázs Péter 8. DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ Önálló Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Kakuk György, Kerék-Bárczy Szabolcs A i I t
