Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-03 / 102. szám
www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK MÁJUS ÜZENETE: „Mennynek Királyné asszonya/ Örülj szép Szűz, Alleluja/ Mert kit méhedben hordozni méltó voltál, Alleluja./ Amint megmondotta vala,/Föltámadott, Alleluja/ Imádd Istent, hogy lemossa bűneinket, Alleluja.” (Népének a Hozsanna! énektárból) Krisztus feltámadásának húsvéti örömhíre Húsvét vigíliája a tűzszente- léssel kezdődött az Egri Bazilikában. Ternyák Csaba érsek, a teljesen sötét templom előcsarnokában megáldotta a tüzet, és arról gyújtotta meg a húsvéti gyertyát. A liturgia szavaival arra emlékeztetett, hogy Húsvét- kor az Egyház meghívja szerte a világon élő gyermekeit, hogy együtt ünnepeljék Jézus Krisztus feltámadását. Az ünnepélyes bevonulás közben, a húsvéti gyertya nyomán sorra gyújtották meg a hívek gyertyáit, és a bazilikát a több száz gyertya fénye sejtelmesen világította meg. A diakónus ebben a félhomályban énekelte el a húsvéti öröméneket. Majd az ószövetségi olvasmányok következtek, a Dicsőség... felzúgása után pedig a feltámadásról szóltak a szentírási szövegek. „Áldott ez az éjszaka!” - ismételte többször is szentbeszédében az érsek, utalva a húsvéti örömének szavaira, mert Krisztus feltámadásának fényessége ragyogja be, amelyet a húsvéti gyertya jelképez. Ki angyal szava: ’Ne féljetek! Nincs itt, feltámadt!’ nem jut el a Jézus sírját őrzőkhöz, csak az asszonyokhoz, akik tovább viszik a hírt az apostoloknak. Ne féljetek! - mondja Jézus is. A félelem és a sötétség árnyai félénk akarnak kerekedni. Jézus azonban győzött a halálon, nincs okunk félni. A szétosztott gyertyaláng azt a világosságot szimbolizálja, amelyet a feltámadás örömhíre gyújtott meg lelkűnkben” - emelte ki a főpásztor. Ezen az estén tizenegy felnőtt részesült a beavatás szentségeiben. A Főpásztor szentbeszédében róluk is szólt: „A kereszt- ségre készülők hosszú tanulási folyamat során, a közösségbe való bekapcsolódással jutottak el idáig. A keresztség mellett ma részesülnek a bérmálás szentségében és először veszik magukhoz az Eucharisztiát is”. Majd közvetlenül hozzájuk fordult: „Nagy örömmel köszönt titeket az Anyaszentegyház. Nagy örömmel és Isten iránti hálával fogad be titeket ez a közösség”. „Valóban egyedülálló ez az éjszaka. Újra átéljük a feltámadás örömét, új teremtményekké válunk. Az Úr feléleszti bennünk az Istengyermekség lelkét, hogy ilyen lelkülettel szolgáljunk. Az idei esztendő a keresztség éve egyházmegyénkben” - emelte ki az érsek. „Újra átéljük döntésünket, Jézus Krisztushoz való tartozásunkat keresztségi fogadásunk megújításával. Tegye az Isten teljessé mindazt a jót, amit elkezdett bennünk” - fejezte be szentbeszédét a Főpásztor. Ezt követően került sor a keresztvíz megáldására és a keresztelésre. A szentmise az áldozati résszel folytatódott, majd a hívők körmeneten vettek részt a baziükát megkerülve, a legismertebb húsvéti énekeket énekelve. Homalános Az idei esztendő a keresztség éve egyházmegyénkben - emelte ki az érsek Jászapáti diáknapok Kétszáz éve született Pájer Antal pap, költő. Április 14-16-án az ő tiszteletére rendezte meg a jászapáti katolikus gimnázium a Makó Pál Diáknapok rendezvénysorozatát. Á rendezvényt Wirth István igazgató nyitotta meg. Ebből az alkalomból a jászapáti Római Katolikus Plébánia Puszták magános fája címmel Pájer Antal legszebb műveiből verseskötetet jelentetett meg, melyet a környékbeli diákok rajzai illusztrálnak. A pályázatra beérkező képekből összeállított kiállításon a díjakat a könyv szerkesztője, Lisztóczky László irodalomtörténész és kiadója, Kladiva Imre apát, eperes-plébános adta át. A megemlékezéseken kívül számos program színesítette az eseménysorozatot, amelyet a szerdai lelki nap szentmiséje zárt. Szenttéavatás Rómában Április 27-én hatalmas tömeg előtt avatták szentté XXIII. János pápát és II. János Pál pápát a római Szent Péter téren. Ferenc pápa szerint a két néhai katolikus egyházfő, Angelo Giuseppe Roncalli (1958-1963) és Karol Wojtyta (1978-2005) „közös szentté avatása üzenet az egyháznak”. Az ünnepi szentmisén segédpüspökével és néhány papjával együtt részt vett az Egri Főegyházmegye érseke is. Egyházmegyei ministránstalálkozó 2008 óta minden esztendőben meghívja Ternyák Csaba egri érsek az egyházmegye ministrán- sait, hogy közösen tegyenek hitet az oltár szolgálata mellett. Ebben az esztendőben május 24-én kerül sor erre az alkalomra, amely az egyházi közösségi élményt erősítősíti a fiatalokban, akik az egyházmegye településein segítik a papokat a szertartások során. Sokan közülük kis falvakból jönnek, ahol csak ketten-hárman ministrálnak, ezért is nagy eseményt jelent számukra, hogy társaikkal találkozhatnak. Mint Szabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa elmondta, a ministráns szerepe azért fontos, mert ő az, aki közvetlenül a pap mellett állva különleges módon szolgál Istennek. Az idei találkozó a keresztség szentségét helyezi a középpontba, ezért jelmondata: „A keresztségben Krisztust öltötted magadra”. A nap az Egri Bazüi- kában szentmisével kezdődik, amelyet Székely János esztergom- budapesü segédpüspök celebrál, majd tanúságtételek hangzanak el. Mindig nagy örömmel várják a résztvevők a celebráló püspökkel való találkozást, akivel kötetlen formában beszélgethetnek. A délutáni kiscsoportos foglalkozásokon a fiúk a kispapokkal, míg a lányok szerzetes nővérekkel találkoznak. (g. I.) Május első vasárnapján, anyák napján szeretettel köszöntjük az édesanyákat! A Keresztség ünnepe az idén is megrendezésre kerül az Egri Bazilikában az egyházmegyei találkozó május 17-én 10 órától. A Keresztség ünnepe című rendezvényre azokat a híveket várják, akik szeretnék elmélyíteni keresztségi elkötelezettségüket. Jelentkezni lehet a plébániákon. Irány a Somlyó-hegy AZAPCi Katolikus Általános Iskolában április 11-én minden osztály felkerekedett, hogy közös keresztutat végezzen a község fölé magasodó Somlyó-hegyen, Kocsis Sándor plébános vezetésével. A cél a hegytetőn álló nagy fakereszt volt. Missziós út Encsen az encsi Szent László Katolikus Általános Iskola belső udvarán missziós keresztutat építettek. A stációk megjelenítésére rajzpályázatot hirdettek, a legjobb alkotások felkerültek a táblákra, a szintén a gyerekek által faragott keresztek mellé. A keresztutat április 15-én áldotta meg dr. Garancsi László érd. főes- peres-plébános. z ősegyházban a kereszt- séget mindig húsvét éjszakáján szolgáltatták ki, a „feltámadási szertartás” szerves részeként. Napjainkban is találkozunk ezzel a gyakorlattal. A keresztség és a húsvét kapcsolatára utal az is, hogy minden templomban nagyszombat este áldjuk mega keresztvizet, amely keresztségünkre és Krisztus Urunkra emlékeztet bennünket, aki szenvedése, halála és feltámadása által megváltott bennünket. Azután a húsvéti vigílián minden évben megújítjuk keresztségi ígéreteinket. Ha a bérmálás pünkösdi szentség, akkor a keresztség valójában húsvéti szentség. A keresztség az ember személyes húsvétja. A húsvéti szentleckében Pál apostol a feltámadással összefüggésben beszél a keresztség szentségéről. Azt tanítja, hogy a keresztségben Krisztussal együtt eltemetkeztünk a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsőségéből feltámadt a halálból, úgy mi is új életre keljünk (vö. Róm 6,4). Miként Krisztus feltámadt, a keresztség által mi is új életre támadhatunk, „új teremtmények’ lehetünk, hiszen az újjáteremtő Szentlélek megszabadít bennünket az áteredő bűntől és minden személyes bűntől, és újjá teremt bennünket A keresztségben maga a húsvéti misztérium ismétlődik és valósul meg bennünk: az ember a bűn halálából új életre születik. A keresztségben az ember bűnösként meg akar halni -s ezt a halált el is nyeri; és a keresztségben a megbocsátás új életétakarja -, s ezt meg is kapja. Ez a lelki újjászületés fogja azután egész életét meghatározni. Az újjászületésnek van egy múltra vonatkozó és van egy jövőbe tekintő mozzanata. Az első a bűnöktől való szabadulás, a második pedig a megújulás: miként Krisztus feltámadta halálból, a keresztség által mi is feltámadunk, és új emberekké leszünk. A Krisztusban hívő ember új „személyazonosságot” kap, melynek lényege Krisztussal, a Szentlélekkel és az Atyával való újszerű kapcsolat. A keresztség- nek köszönhetően a mennyei Atya gyermekei leszünk (Gál 4,4), a Szentlélek által Krisztust öltjük magunkra (Gál 3,27), a hit által pedig Krisztus él bennünk. Isten nekünk ajándékozza a Szent- leiket, a Szentlélek temploma leszünk (lKor 6,9) és Isten lelke vezet bennünket a Krisztust követő keresztény életben. A keresztény életet úgy is tekinthetjük, minta kereszt- ségből fakadó lelkiséget. Ha Krisztust követő keresztény életet akarunk élni, akkor komolyabban kell vennünk azt, ami a keresztségben velünk történt. Az itt kapott kegyelmi ajándékok köteleznek bennünket. Az istengyermekség kegyelme azt várja el tőlünk, hogy gyermeki bizalommal hagyatkozzunk rá Istenre, hiszen ő a mi mennyei Atyánk. Ha a keresztségben Krisztushoz kapcsoltuk az életünket, akkor természetes, hogy az ő tanítása szerint igyekszünk élni. Ha a Szentlélek templomai vagyunk, akkor még a mai világban is a „Lélek szerint” élünk, és nem a saját elgondolásunk szerint rendezzük be az életünket. S ajnos, nem elég gyakran gondolunk arra, hogy megkeresztelt emberek vagyunk, nem mindig igyekszünk a keresztségi fogadalomnak megfelelően élni Ezért döntött úgy egyházmegyénk főpásztora, hogy az idei évet keresztségi hivatásunk megerősítésének szenteljük. Ezt a célt szolgálja az idei bazilikái egyházmegyei találkozó (május 17), melyre szeretettel várjuk mindazokat, akik szeretnék elmélyíteni keresztségi elkötelezettségüket Dolhai Lajos
