Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-22 / 118. szám

2 2014. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Május 31-éig pályázhatnak a péterkei civilek támogatásra A szegény rövidebb életre számíthat felmérés Tizenhárom évvel tovább él egy diplomás magyar férfi, mint nélkülöző kortársa segítség A Pétervására Város Fejlődéséért Közalapítvány Kuratóriumának elnöke a napokban pályázatot írt ki a közalapítvány vagyonának felhasználására. A szervezet célja: a. település épített és ter­mészeti környezetének védel­me, a település közbiztonsága, a településtisztaság helyzeté­nek javítása, valamint a helyi nyugdíjasszervezet rendez­vényeinek támogatása, a gyer­mekek és fiatalok fejlődéséhez szükséges közösségi tervek létrehozása, a közművelődés és a sport támogatása. Eséllyel pályázhatnak a te­lepülés kulturális hagyomá­nyait őrző és fejlesztő csopor­tok, társadalmi szervezetek, illetve gyermekintézmények az önerő biztosítása érdeké- ban. Cél a tehetséges, hátrá­nyos helyzetű tanulók támo­gatása, az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése, a kiemelkedő tanulmányi ered­ményt elérő, példás közösségi munkát végző tanulók jutal­mazása. Az elmúlt években számos fenti cél valósulhatott meg a támogatással. A pályázatokat május 31-ig várja az alapítvány kuratóriuma, s június első hetében bírálják majd el a be­nyújtott igényeket. ■ B. K. Mátraderecskei diákok látogattak a Székelykohöz kirándulás A „Határtalanul!” program keretében a Mátrade­recskei Általános Iskola 7. osz­tályos tanulói az Erdély gyöngy­szemének nevezett Torockóra utaztak a napokban. A három­napos tanulmányi kirándulás során földrajzi, történelmi, irodalmi ismereteik felidézé­sével különleges helyszínekre látogathattak el: többek között Vajdahunyadra, Gyulafehérvár­ra, Nagyenyedre. Találkoztak a torockói Kis Szent Teréz Gyer­mekotthon lakóival, és a helyi hetedik osztályos diákokkal. Túráztak a Tordai-hasadékban, majd Csúcsán az Ady-emlékház megtekintésével búcsúztak Er­délytől. ■ B. K. Születéskor várható élettartam (2012) Férfiak Nők Budapest 73,58 79,29 Győr-MosorvSopron 71,95 78,71 Pest 71,94 78,22 Tolna 71,88 78,85 Zala 71,84 78,96 Hajdúéi har 7183 79,23 Veszprém 7170 79,11 Csongrád 7150 78,78 Fejér 7147 78,36 Magyarország 7145 78,38 Békés 7106 77,54 Baranya 70,99 78,12 Bács-Kiskun 70,96 78,22 Heves 70,78 78,03 Vas 70,66 78,25 Jász-Na$kui>Szolnok 70,55 77,62 Nógrád 70,47 77,71 Somogy 70,29 78,07 Komárom-Esztergom 70,27 77,57 Szabolcsezatmár-Bereg 70,05 78,26 Borsod-Abaúj-Zemplén 68,90 76,76 FORRÁS: KSH, SH­GYŰJTÉS Szegény és gazdag. A különbségek egyre látványosabbak, és a társadalmi feszültség is egyre növekszik. • Tizenhárom évvel, azaz majd fél emberöltővel hosz- szabb életre számíthat az a 30 éves magyar férfi, aki felsőfokú végzettséggel és jó állással rendelkezik, mint alacsony iskolai végzettségű kortársa. A nőknél 5,4 év­nyi e különbség - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss tanulmányából. Munkatársunktól A dolgozat szerint ugyan az emberiség várható élettartama folyamatosan növekszik, ám míg a legfejlettebb országok­ban már nyolcvan év felett jár ez a mutató, addig a fejlődő álla­mokban élők ennél húsz évvel rövidebb életre számíthatnak. És a különbség a világ legtehe­tősebb, illetve legszegényebb részein élők között folyamato­san növekszik.- Nincs ebben semmi megle­pő - mondta erről Szabó János szociológus -, az anyagi és a kulturális különbségek régóta meghatározzák nemcsak az életminőséget, de az élethosszt is. Egy adott társadalmi réteg­nek az életmódja, az étkezési szokásai, az orvoshoz jutási esé­lyei kódolják az élettartamot is. De nem kell ehhez a leggazda­gabb és legszegényebb országo­kat összehasonlítani, egy adott államon belül is jól kimutatható­ak a különbségek.Az OECD-ta- nulmányban olvasható magyar adatok amúgy azért is szembe­tűnők, mert a fejlett országok közül csak Cseh- és Észtország­ban nagyobbak a különbségek: előbbiben 16,8, utóbbiban 13,5 évvel hosszabb élet vár a jómó­dú férfiakra, de az észteknél a nők között is 8,5 esztendő a kü­lönbség. Ezzel szemben például a svédeknél, a svájciaknál, de még a portugáloknál is elfogad­hatóbb, jóval öt év alatti a diffe- • rencia mindkét nem esetében. Az OECD tanulmánya szerint félrevezető, ha csak a jövedel­mek közti különbséget akarják csökkentem az adott országok, lévén az életszínvonal emelke­déséhez nem elég a magasabb fizetés. Sokkal inkább a társa­dalom minél szélesebb rétegeire kell kiterjeszteni a jóléti intézke­- A honi szokások fokozottan növelik a különbségeket - mondja Szabó János. - Nálunk a legszegényebbeknek esélyük sincs egészséges étkezésre. Sok­kal több kenyeret és zsiradékot, s kevesebb vitamindús ételt esz­nek. Náluk gyakran hiányzik a 3X8 órás életmód is, azaz a munka, a pihenés és a szórako­zás egyenletes megoszlása is. déseket, az embereknek tekintet nélkül szociális helyzetükre kell munkához jutniuk, s megfelelő oktatásban és egészségügyi ellá­tásban részesülniük.- Ez politikai kérdés is - je­gyezte meg Szabó János. - Ide­haza például folyamatosan nő a különbség a gazdagok és a sze­gények között: GDP-arányosan itt csökkentek legjobban a szoci­ális ellátásra szánt összegek az elmúlt években. A szociológus szerint a honi élethossz-különbségeket a nyu­gat-európainál sokkal jobban befolyásolja, hol él az ember. Egy városinak jobbak a munkához, egészségügyi ellátáshoz jutási feltételei, mint egy falun élőnek.- Nem lehet összehasonlítani például a megyeszékhelyi kö­rülményeket egy, az attól több tíz kilométerre fekvő aprófa­luéval - indokolt Szabó János. - Nyugaton nincsenek ekkora a szociológus szerint a ma­gyar férfiaknál azért sokkal lát­ványosabb a különbség, minta nőknél, mert eleve rosszabbak a születéskor várható kilátása­ik, s a negatív hatások még in­kább felerősítik a differenciát. Éppen ezért komplex progra­mokra lenne szükség, hogy a jelenlegi helyzeten változtatni lehessen. A szegénynek esélye sincs az egészséges étkezésre különbségek: eleve nagyobb az életszínvonal, emellett tá­mogatással, az infrastruktúra fejlesztésével kiegyenlítik az el­téréseket. Nem mellékes, hogy idehaza a kistelepülések egy része folyamatosan leépül, ezért elvándorolnak az emberek, a mind kevesebb ott élő miatt pe­dig egyre rosszabbak a szolgál­tatások. Az uniós felzárkóztató támogatások ezek ellensúlyo­zására szólnának, ám sokszor rossz a kitűzött cél, vagy éppen nem szakmai, hanem politikai döntések születnek. Az OECD-tanulmány utób­bit nem kifogásolja, legalább­is, ha az állam a legfontosabb szolgáltatásokat - védőoltások, szűrések - mindenki számára egyenlően támogatja, sőt, akár számon kéri. Jól fizetett orvo­sokra, korszerű kórházakra van szükség, melyek adott esetben elsőre többe kerülnek, mint a betegellátás finanszírozása, hosszabb távon viszont sokkal jobban megéri.- Ez minden humán beruhá­zásra igaz - mondta Szabó Já­nos. - Rövid távon sokat visz­nek, hosszú távon még többet hoznak. Ilyen az egészségügy mellett az oktatás vagy a fog­lalkoztatáspolitika is: a köz­munkaprogram ideig-óráig javít ugyan a helyzeten, de az erre fordított sokszázmilliárd forintnak nagyobb részét az aktív foglalkoztatásra kellene fordítani. ■ Ön szerint is tovább élnek a gazdagok? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: ""-y HE0L.hu y A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. A cigányság életkilátásai a legrosszabbak- régi igazság, hogy az anyagi körülmények, az iskolai végzett­ségjelentősen befolyásolja az életkilátásokat - erősíti meg dr. Farkas Zsuzsanna egri szo­ciológus, aki az elmúlt években Heves megyében számos sze­génységelleni, komplex progra­mot dolgozott ki és valósított meg munkatársaival. - Termé­szetes, hogy a lakhatási és mun­kakörülményeknek is döntő be­folyásuk van az egészségre. Egy nehéz fizikai munkát végző em­berszervezete sokkal hamarabb meggyengül, mint a szellemi munkakörben tevékenykedőké. Sajnálatos, hogy hazánkban - a fenti okok miatt - a cigányság élekilátásai a legrosszabbak: átlagosan tíz évvel keveseb ideig élnek, minta magyar lakosság. Ön szerint is tovább élnek a gazdagok? megkérdeztük Olvasóink többsége szerint nem csupán a vagyon a meghatározó Harminc péterkei diák három napig a Balatonnál szomora csaba, Felsőtárkány: - Én ezt kizárt dolognak tartom. Számos olyan ismerősöm van, aki nem túl jómódú, mégis hosz- szú életű. Sok minden közreját­szik abban, hogy ki mennyi ideig él. Az biztos, hogy az egészséges táplálkozásnak, az életmódnak szerepe lehet, de mindez nem fel­tétlenül pénzfiggvénye. Minden­nek és mindenkinek rendelt ideje van, szerintem ez az igazság. BIMBÓ ZOLTÁNNÉ, Eger:- Nem gondolom, hogy szoros összefüggés lehet az anyagi ja­vak birtoklása és az élettartam között. Az a véleményem, hogy szerényebb anyagi körülmények között is lehet nagyon kiegyensú­lyozott életet élni, ami sokkal in­kább hozzájárul a hosszabb, tel­jesebb élethez, mintáz, hogy mennyi vagyonunk van. Hozzá­állás, életszemlélet -ez a döntő. DANKÓ FERENCNÉ, Eger:- Feltehetően a mélyszegénység­ben élők körében gyakrabban előfordul a korai halálozás, ám hogy a vagyon nagysága befolyá­solja-e az élet hosszát, azt két­lem. Szerintem, ebben a kérdés­ben sokkal inkább döntő szem­pont a genetikai örökség, s termé­szetesen az életkörülmények. Úgy vélem továbbá, hogy a napi stressz is jelentős tényező lehet. szegedi Miklós, Mezőkövesd: -Nem hinném, hogy a gazdag emberek tovább élnének. Ez nem elsősorban pénz kérdése. Úgy gondolom, hogy azoknak az em­bereknek van esélyük a hosszabb életre, akik kiegyensúlyozott, bol­dogcsaládban élnek, egészsége­sen táplálkoznak, rendszeresen sportolnak. A legfontosabb tálán mégis az, hogy érezzék, szükség van rájuk. együttműködés Pétervásárán a Tamási Áron Általános Iskola si­kerrel pályázott A sport összeköt elnevezésű programra, amely­nek keretében 16 millió forintot nyertek. Végh István igazgatótól megtudtuk, hogy a jövő nyárig tartó, egyéves projekt keretében testvériskolai kapcsolatot tarta­nak a balatonboglári általános iskola diákjaival, pedagógusai­val. A pályázat feltétele volt, hogy olyan intézmények létesítsenek szorosabb együttműködést, ahol különböző szociális hátterű fia­talok tanulnak. A Tamásiban a diákok több mint fele halmozot­tan hátrányos helyzetű, így esett a választásuk a balatonboglári intézményre, ahová többségé­ben jó anyagi körülmények kö­zött élő gyerekek járnak. Az együttműködési szerző­dést ez év elején írták alá Péter­vásárán. A tervezett programso­rozat részeként május 12-13-14- én harminc péterkei diák, hat pedagógus kíséretével három napot töltött Balatonbogláron, ahol megismerkedtek a testvér­iskolában zajló élettel, számos közös sportrendezvényen vettek részt, kirándulást szerveztek számukra. A program arra is lehetőséget nyújtott, hogy módszertanilag is megújuljanak az oktatási intéz­mények, hiszen számos eddigi jó gyakorlatot meg tudtak osztani egymással. ■ B. K. 1 » .1 I \

Next

/
Thumbnails
Contents