Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-09 / 83. szám
2014. ÁPRILIS 9., SZERDA MEGYEI KORKÉP 3 Kertészkedjünk, de okosan tanácsok Veteményezéskor érdemes ügyelni a növények rokonítására Egyre többen éreznek kedvet ahhoz, hogy otthon kertészkedjenek, ám egyáltalán nem mindegy, hogyan fognak hozzá a veteményezési munkához Kiemelkedő siker az egri kerisektől EGER A nagykőrösi Toldi Miklós élelmiszer-ipari középfokú iskolában rendezték a XII. Országos Tudományos Diákkonferenciát, amelyen 14 középfokú tanintézet diákjai vettek részt. Az egri kereskedelmi, mezőgazda- sági szakközép-, szakiskola élelmiszer-ipari technikus tanulói, Dongó Nikolett és Bíró Jennifer első helyezést értek el. A dobogó második fokára is keris diákok kerültek Gajdos Nikoletta és Lőj Veronika személyében. Felkészítésüket Czövek Tünde és Lévárdi Tamás szaktanárok segítették. ■ B. K. Fotókat, festményeket várnak a szervezők párád A régi tűzoltószertár idén januártól helyi és környékbeli amatőr művészeknek nyújt kiállítási lehetőséget. A minap Dávid Krisztina és Eszenyi Roland alkotásaiból nyílt kiállítás, most pedig A Mátra tavasz- szal és nyáron című tárlatra várnak fotókat, festményeket május 31-ig. ■ B. K. Nyolc kilométernyi kerékpárutat építenek boldog Napokon belül elkezdődik a közel nyolc kilométer hosszú kerékpárút építése, amely csatlakozik majd a Szolnok és Boldog közötti 13 települést érintő szakaszhoz. Az aszfaltburkolatú, három méter széles kerékpárútnak mindkét oldalon egy 50-50 cm-es szegélye lesz. A Szúnyog-szigeten épül egy kerékpáros kalandpark és híd is. A beruházás szeptember végén fejeződik be. ■ B. K. Örülhetnek a kerékpárosok... A vidéken élők már egyre gyakrabban hallhatják a különböző kerti gépek hangját, ami azt jelenti: visszafordíthatatlanul itt a tavasz, eljött a veteményezés ideje. Cikkünkben most néhány ötletet osztunk meg azokkal, akik nem tudják, hogyan is fogjanak hozzá a munkához. Szomszéd Eszter Sokan szeretnek kertészkedni. De felmerül a kérdés: vajon tudnak is? Egy verpeléti olvasónk hívta fel a figyelmünket a minap arra, hogy bár rengeteg család és fiatal költözik el a városokból azért, hogy vidéken élhessen és önfenntartó legyen, ám amikor arra kerül a sor, hogy elkezdjék a vetemé- nyezést, rendre kudarcot vall a nagy igyekezet. Szerinte ezért nem árt, ha megosztja a tapasztalatait, a tudását mindazokkal, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy maguk termesszék meg a különféle kerti élelmiszereket. Mert milyen jó is az - mondja beszélgetőpartnerünk, a Verpeléten élő Nagy Ferenc- né, Marika néni -, amikor egy nyári esti családi nyársaláshoz nem a boltból kell beszerezni a hagymát, paprikát, paradicsomot, hanem elég kisétálni a konyhakertbe, és leszedni a szebbnél szebb, ízesebbnél íze- sebb finomságokat. Nos, kezdjük az elején... Fontos információ, hogy ha valaki nem először adja a fejét vete- ményezésre, még véletlenül se ültesse ugyanoda a magokat, a palántákat, mint az előző esztendőben, azaz változtassuk a kertben lévő növényeink helyét. A tavasz kezdetén, akár már februárban el lehet ültetni a borsót, hiszen nagyon jól bírja a hideget. Régebben persze, mindig bizonyos névnapokhoz kötötték, mely magokat mikor érdemes elvetnünk. A borsó mindig Julianna napkor került a földbe, aztán érdemes volt a zöldségmagot is elszórni, majd A gyöngyösi díszpolgár, Bálint György, alias Bálint gazda szerint nagy szükség van kiskertekre. - Sok-sok olyan növényünk van, amiket termeszteni lehetne - mondja. - A válság, felhívhatja az emberek figyelmét arra, hogy a legkisebb helyet is okosan ki lehet használni, s hogy szomorkodás helyett a saját tudásunkat hasznosítkicsivel később az ugyancsak fagytűrő hagyma elduggatása következett. - Mi például - folytatja Marika néni - a burgonyának szinte mindig április első napjaiban ásunk gödröcs- kéket, míg a babnál arra ügyelünk, hogy a májusi fagyosszentekkor már a földben legyen, de úgy, hogy akkor még ne keljen ki. Édesapám agro- nómus volt, tőle tanultam meg a kertészkedés csínját-bínját. Akkoriban egyébként belénk oltották a természet szeretetét és ismeretét... Marika néni felhívta a figyelmet a talaj minőségének és az éghajlatnak a fontosságára. Mint mondja, Verpeléten például homokosabb a föld, és így nagyon jól érzi magát benne minden tökféle - sütőtök, suk valahogyan. Régi mániám, hogy akár egy erkélyen is lehet valamihez kezdeni. Magaságyban, kis helyen is lehet zöldséget, fűszernövényeket termeszteni. Itthon is hasznos lenne, ha mind többen megtapasztalnák, mekkora öröm a kert, illetve, ha az ember a saját kétkezi munkája révén jutna hozzá a zöldséghez, gyümölcshöz. patisszon, cukkini -, aztán a burgonya, az eper, ám, például a fokhagyma és a káposzta nem fejesedik meg eléggé, a sárgarépa meg nem lesz szép formájú. Nem véletlenül, mivel e zöldségek jobban kedvelik az olyan kötött talajt, amilyen például Poroszló környékén van. Marika néni beszélt nekünk a növények egymás iránt érzett szeretetéről és utálatáról is. Mindez azt jelenti, hogy bizonyos fajták nem férnek meg egymás mellett, némelyek pedig szinte védelmezik egymást. Utóbbira jó példa a hagyma... Ha ugyanis hagymát ültetünk a sárgarépa vagy a zöldség mellé, akkor bizonyosan szépen terem majd mindkét fajta. Ezért lényeges, hogy odafigyeljünk a rokonításra. Ha fokhagymát ültetünk a retek mellé, utóbbit nem rágják ki a hangyák, mivel utóbbiak valósággal menekülnek a hagymától. A tökféléknél érdemes ügyelni arra, hogy távolabbra ültessük a többi növénytől, hiszen amaz nagy területen „uralkodik.” De a babot sem érdemes a borsó mellé vetni, amiként a nagy vízigényű uborkát napos helyre ültetni, mert a félárnyékot kedveli... Ha a kertünkben van fa, ideális lehet számára az alatt lévő föld. JEGYZET A láthatatlan munka napja április első hetében tartottuk a láthatatlan munka napját. Hogy nem hallottak még erről? Nem csodálkozom: a láthatatlan munkát végzők teljesen ismeretlenek. Nem szerepelnek sztármagazinokban és nem tűnnek fel színpadokon, mozivásznon sem. Munkájuk észrevehetetlen, talán még a ház előtt csaholó eb sem mozdítja fülét, ha ezek az ismeretlen ismerős asz- szonyok és férfiak végre jóleső fáradsággal ülnek le többórás robotolásuk után. A LÁTHATATLAN munkások azok, akikről hajlamosak vagyunk elfeledkezni. Az egyszerű, mégis hétköznapi hősként élő emberek: akik önzetlenül, fizetség nélkül dolgoznak a családjukért vagy egy közösség érdekében. Ilyen a nyugdíjas nagymama vagy nagypapa önkéntes „bé- biszitterkedése”, az idős, beteg rokon vagy szomszéd néni gondozása, és ide tartozik a házimunka vagy a civil szervezeteknél végzett önkénteskedés is. E láthatatlan munkások mindig csendben végzik dolgukat, társadalmi (és sokszor családi) elismerést is alig-alig kapva. Pedig tevékenységük pótolhatatlan, ami akkor tűnne csak fel, ha ezek az emberek hirtelen eltűnnének. És nem lenne vacsora az asztalon, nem végezne senki adománygyűjtést a szegények javára, nem akadna, aki vigyázna a beteg gyermekre, vagy senki nem locsolná meg távollétünkben a szobavirágokat. igen, itt az ideje, hogy végre figyeljünk ezekre az emberekre, akik halkan végzik a dolgukat, és végre elismerjük azt az értékes munkát, amelyet nap mint nap végeznek. A láthatatlan munkáért pedig legalább egy csendes köszönet járjon! Higgyék el, szereplőink nem is várnak többet ennél... Bálint gazda szerint nagy öröm lehet a kiskert Megint fészekőrző önkéntesek jelentkezését várja a BNPI parlagi sas Az érdeklődők immáron az interneten is nyomon követhetik Remény útját a hátára erősített jeladó jóvoltából A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) a Helicon Life + pályázat keretében ismét meghirdeti a fokozottan védett parlagi sas védelme érdekében életre hívott fészekőrzési tábort. A parlagi sas védelme Magyarországon című uniós pályázat jóvoltából 2012 és 2016 között a BNPI évente megszervezi működési területén a parlagi sasok emberi tevékenység által leginkább veszélyeztetettebb fészkeinek őrzését. A kijelölt terület, a Hevesi-sík különleges madárvédelmi terület, ahol a faj az elmúlt évtizedek védelmi intézkedései révén megerősödött, és erős bázisát adja az országos állománynak. A fészekőrzés szükségességét a közvetlen és közvetett emberi zavarás, károkozás okozta fészekelhagyások és madárpusztulások indokolták. Az elmúlt évtizedben komoly problémává nőtték ki magukat a mérgezések, az illegális kereskedelem, illetve a madárak lelövése. Ebben az időszakban a Kárpát-medencében közel 200 példány rétisas, szirti sas, parlagi sas esett áldozatul a mérgezéseknek köszönhetően. Az elmúlt években az érdek- i lődés középpontjába kerülő tá- : bor önkéntesek, egyetemi hall- ■ gatók, középiskolások, családok, baráti társaságok számára I nyújt lehetőséget aktívan részt venni e különleges fajvédelmi intézkedésben. A fiókákat évről évre meggyűrűzik, amire a fészekőrzésben résztvevők külön meghívást kapnak. A gyűrűzés során a faj és az egyed megismerése érdekében genetikai anyagot, testsúlyt, szárnyméreteket rögzítenek, s esetleg GPS-es jeladót is kap a madár a kirepülés előtti időszakban. Tavaly különleges élményben volt része a fészekőrzőknek. Megzavart, a szülőmadarak által otthagyott fészekből mentett, majd a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai által tojásból keltett fióka került a fészekőrzött párhoz. A fokozott figyelemmel kísért fiókanevelés során az adaptáció sikerrel zárult, a szülőpár elfogadta az új jövevényt, és a saját fiókával együtt eredményesen reptette ki a fészekből. A jövevényt - akit Reménynek neveztek el - a kirepülés előtt GPS-es jeladóval látták el, így azóta a közönség az interneten folyamatosan nyomon követheti az útját. Az idén április 11-étől augusztus elsejéig heti turnusokban őrizhetik az önkéntesek a védett madarak fészkeit. Jelentkezni e-mailben: sasva- rij@bnpi.hu vagy telefonon a +36-30/997-3237-es számon lehet. A sátrat és a táborozáshoz szükséges felszerelést a szervezők biztosítják. ■ G. R. A fokozottan veszélyeztetett parlagi sasok fészkeit önkéntesek őrizhetik
