Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-05 / 80. szám
EGYHÁZMEGY www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu V. évfolyam, 4. szám (V Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK ÁPRILIS ÜZENETE: „Legyen gondunk arra, hogy szeretetre és jótettre buzdítsuk egymást” (Zsid 10,24). A Keresztség ünnepe az Egri Bazilikában Egyházmegyei találkozó május 17-én Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is megrendezésre kerül az Egri Bazilikában az egyház- megyei találkozó május 17-én 10 órától. A Keresztség ünnepe című rendezvényre azokat a híveket várják, akik szeretnék elmélyíteni keresztségi elkötelezettségüket. Ternyák Csaba egri érsek már újévi körlevelében felhívta erre a programra a figyelmet. Miként írta: „A testvériség, amely a pápa szavai szerint a béke alapja és útja, természet- fölötti megalapozását a kereszténységben találja meg. Az első beavató szentség, a keresztség tesz bennünket Isten gyermekeivé és egymás testvéreivé. Amikor tehát keresztény emberként a békéért tenni akarunk, akkor fontos, hogy újra tudatosítsuk keresztségünk jelentőségét és értékét. Ennek érdekében egyházmegyénkben az idei évet keresztségi hivatásunk megerősítésének szenteljük.” Az egri érsek várja a plébániák, a különféle lelkiségi mozgalmak és a katolikus iskolák tanári testületéinek képviselőit is. Az első sorokat azoknak a híveinknek tartják fenn, akik felnőtt korukban részesültek a keresztség szentségében és újították meg életüket Krisztusban, ők tudatosan vállalták Krisztust és az ő egyházát. A plébániákra az Egri Érsekség jelentkezési lapot küld. A regisztráció 17-én 9 órakor kezdődik a bazilika főbejáratánál. A programok 10 órakor kezdődnek, az előadásokat, tanúságtételeket követően a résztvevők közösen mondják el a zsolozsmát. Az ebéd előtti programok szentmisével érnek véget. Ennek kiemelkedő része lesz a keresztségi fogadalom megújítása. Ezt az imát gyertyával a kezükben mondják majd el a hívek. Az ebédet követően - amelyet az Egri Főegyházmegye biztosít a résztvevőknek - megfelelő idő esetén körmenet lesz a bazilikából az Egri Várba. A Keresztség ünnepe című találkozóra az Egri Főegyházmegye főpásztora mindenkit szeretettel hív és vár, aki szívesen képviseli plébániája közösségét. Homa János Megújul és gazdagodik a Sárospataki Bazilika A Sárospataki Bazilika egyházmegyénk egyik legszebb temploma, amely nagyon rászorul a felújításra. Mint hírül adtuk, az egyházközség egy uniós pályázaton nyert támogatásból hozza rendbe, és turisztikai célú fejlesztések is megvalósulnak. Kecskés Attila főesperes- plébános arról számolt be lapunknak, hogy munkálatok újabb szakaszhoz érkeztek, az előkészítés után 2014. január végén megkezdődtek a külső homlokzat, valamint a tetőzet felújítási munkálatai. A munka ütemesen folyik, előkészítették az oratórium tetejének magasítását is, ahol harangjátékot helyeznek el. A munkálatok miatt korlátozni kell a bazilika nyitva tartását, délelőttönként zárva lesz. Munkavédelmi okokból egyelőre csak az előre bejelentett, csoportosan érkező látogatókat tudják napközben fogadni. Az esti miséket viszont változatlanul a bazilikában tartják. A közelgő húsvéti ünnepek szentmiséit sem zavarja meg az építkezés, a nagyheti szertartások is ott lesznek. A tervek szerint 2015-től megújult külsővel fogadja majd az 500 éves templom az ide érkező zarándokokat és turistákat, (g. I.) EgCd-llCgyi keresztút. Az idén is sor kerül a hagyományos Eged-hegyi keresztfára, amely április 12-én, a Virágvasárnapot megelőző szombat délelőtt 10 órakor indul el Egerből, a Dobó tér felújítása miatt ezúttal a Fájdalmas Anya (Servita) templom elől (Szaicz Leó u. 7.). A közel 10 kilométeres útra minden esztendőben sok család: gyermek, fiatal és idős ember vállalkozik, hogy a papjaikkal közösen imádkozzanak a keresztúti állomásokon. Április 27-én a római Szent Péter téren Szentté avatják XXIII. János pápát és II. János Pál pápát Április 27-én avatják szentté XXIII. lános pápát és II. jános Pál pápát a római Szent Péter téren. Ferenc pápa - aki júliusban hagyta jóvá a két néhai katolikus egyházfő, Angelo Giuseppe Roncalli (1958-1963) és Karol Wojtyla (1978-2005) együttes szentté avatását - úgy nyilatkozott, hogy „jó pápák” voltak, „közös szentté avatásuk üzenet az egyháznak”. Boldog XXIII. János (ANGELO GIUSEPPE RONCALLI) (1881. NOVEMBER 25. - 1963. JÚNIUS 3.) RÓMAI PÁPA 1958 - 1963 KÖZÖTT. Parasztcsaládból származott, s ezt sohasem felejtette el: élete végén hálát adott, hogy szegényen halhat meg. Közvetlenségének és emberszereteté- nek köszönhetően minden idők egyik legnépszerűbb pápája volt. Bár pápasága csak viszonylag rövid ideig, kevesebb, mint öt évig tartott, mégis tudott ez alatt maradandót alkotni. Váratlanul összehívta a II. Vatikáni Zsinatot, a katolikus egyház 21. egyetemes zsinatát, amelynek feladata az egyház reformja volt. Ezzel új korszakot nyitott. II. János Pál pápa 2000. szeptember 3-án boldoggá avatta, emléknapját október 11-én (a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának évfordulóján) tartjuk. Április 27. az Isteni Irgalmasság napja, amelyet II. lános Pál vezetett be. A lengyel pápa 2005 áprilisában ennek az ünnepnapnak az előestéjén hunyt el. Erre a tavaszi dátumra azért is esett a választás, mert a II. lános Pál szentté avatására nagy számban várnak lengyel zarándokokat, akik a téli hónapokban nehezebben tudtak volna Rómába utazni. II. lános Pál temetésére és 2011-es boldoggá avatására is másfél millió zarándok érkezett, többségében lengyelek és olaszok. A két pápa közös szentté avatására még nagyobb tömeget várnak. A konzisztóriumon Angelo Amato, a Szentté Avatási Kongregáció prefektusa röviden ismertette a két pápa életútját. Hangsúlyozta, hogy az olasz és a lengyel pápa is „mély történelmi változások korában élt”, és mindketten a béke és az emberi méltóság védelmét szolgálták. II. lános Pált rekordidő alatt, halála után alig tíz évvel avatják szentté. Ennél gyorsabb csak pa- dovai Szent Antal kanonizációja volt még a 13. században. A 2000-ben boldoggá avatott XXIII. lános szentté avatását bizonyított csoda nélkül is engedélyezte Ferenc pápa. II. lános Pál szentté avatási eljárása során csodaként ismerték el Floribfeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony gyógyulását, aki a pápa boldoggá avatásának napján imádkozott Wojtylához. H. I. Boldog II. János Pál pápa (KAROL JÓZEF WOJTYLA) (1920. MÁJUS 18. - 2005. ÁPRILIS 2.) A KATOLIKUS EGYHÁZ FEJE 1978-TÓL 2005-IG. 1978. október 16-án választották meg, 455 év óta az első nem olasz, és az első szláv pápa. Tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése. Erkölcsi tanításában a hagyományok tisztelete, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Több mint 100 külföldi utazást tett, hazánkba 1991-ben és 1996-ban látogatottéi. 1338 boldogot avatott és 48 szentet A magyarok közül ő avatta szentté Kingát, TV. Béla király leányát, Hedviget, Nagy Lajos király leányát, továbbá a kassai vértanúkat: Körösi Márkot, Pongrácz Istvánt és Grodecz Menyhértet. Míg Apor Vilmost, a vértanú győri püspököt, Batthyány-Strattman László orvost, a szegények gyógyítóját és TV. Károlyt, az utolsó magyar uralkodót boldoggá avatta. II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. A történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkora legismertebb lengyel a világon. Utóda, XVI. Benedek 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepének október 22-ét jelölte ki. JEGYZET T~tgyházunk tanítása szerint r— a nagyböjt a keresztségre A. J való előkészítésnek és az arról való megemlékezésnek, valamint a bűnbánattartásnak az ideje (SC. 109). Természetes, hogy a liturgia nemcsak a keresztségre készülőket, hanem a már megkeresztelkedetteket is akarja segíteni, hogy a bűn- bánattartás módozatai (böjt, önmegtagadások, alamizsna, szentgyónás) által megújítsák lelkűkben a keresztség szentségi kegyelmét. Ezt hangsúlyozza a Neokatekumenális Út lelkiségi mozgalom, amely hazánkban is jelen van. Egyházmegyénkben pedig az idei évet és a májusi bazilikái nagy találkozót (május 17.) keresztségi hivatásunk megerősítésének szenteljük. Arra emlékezünk, hogy meg vagyunk keresztelve, és azért imádkozunk, hogy komolyabban vegyünk a keresztségből fakadó lelki életet. A keresztség és a bűnbocsánat szentsége közötti kapcsolat köny- nyen felfedezhető. A hitvallásban azt imádkozzuk, hogy valljuk „az egy keresztséget a bűnök bocsánatára”. A leggyakrabban emlegetett hasonlóság: mindkét mint a „hajótörötteknek a mentődeszka”. Mindkét szentség a megtérés szentsége. A keresztség az első és alapvető megtérés A második keresztség szentség a megtérésnek és az Istennel való kiengesztelődésnek a szentsége. A bűnbánat, illetve a szentgyónás tulajdonképpen a keresztségben végbement folyamatnak és a keresztségi kegyelemnek a megújítása. Az Egyház mindig tudatában volta két szentség közötti kapcsolatnak Az ősegyházban Alexandriai Kelemen a bűnbánat szentségét „második kereszt- ségnek", Szent Ágoston pedig* „megismételhető keresztség- nek” nevezte. Az a gondolat is megjelenik az egyházatyáknál, hogy a bűnbánat szentsége a keresztség után olyan segítség, helye. A keresztségben kapott új élet azonban nem szüntette meg az emberi természet gyengeségét. Ezért szükségünk van a második megtérésre is. A kétféle lehetőséget Szent Ambrus is hangoztatta: „az Egyházban ott van a víz és a könnyek, a keresztség vize és a bűnbánat könnyei". Nyilvánvaló, a két szentség között van különbözőség is, ami a szentségi jel természetéből adódik A bűnbánat szentségében a szentségi jelet a gyóntató pap és a gyónó tulajdonképpen együtt hozzák létre, a bűnbánó cselekedeteinek (bánat, bűnbevallás, elégtétel) lényeges szerepe van a szentségi jelben, a keresztség esetében a megtérő ember szerepe nem annyira hangsúlyozott, hiszen a „víz és a Szentlélek által” születünk újjá, és leszünk Isten gyermekei. Azután a keresztség szentségét nem lehet megismételni, a bűnbánat szentségének lényege pedig éppen az, hogy általa ismételten megújulhat bennünk a keresztség kegyelme. A keresztségben a Szentlélek /I által Isten gyermekei, a IX. Szentlélek templomai és az Egyház tagjai lettünk. Ezek a kegyelmi ajándékok melyeket legtöbben már gyermekkorunkban megkaptunk, köteleznek bennünket. Egész életünkben arra kell törekednünk, hogy a kegyelem segítségével Isten gyermekeihez méltóan - mint az Egyház élő tagjai - a „Lélek szerint” éljünk Ez a lelkiség azt várja tőlünk, hogy a Nagyböjt folyamán haljon meg bennünk a bűn, és támadjunk fel Krisztussal együtt az új életre. így lesz a keresztség és a szentgyónás az ember személyes húsvétja. Dolhai Lajos í J K
