Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-30 / 100. szám

2 MEGYEI KÓRKÉP 2014. ÁPRILIS 30., SZERDA Torkon ragadta az óvoda vezetőjét Erken a dühös várandós anya ► Folytatás az 1. oldalról büntetőeljárás L.-né H. Klau­dia a vád szerint torkon ragadta és a szekrénynek lökte az óvo­da irányítóját, s csak a dajka közbelépése akadályozta meg abban, hogy akár meg is verje. Az egyébként terhes édesanya folytatta a szitkozódást, végül a két óvodai munkatársat verés­sel fenyegetve távozott. A dü­höngő nő cselekedete a vádható­ság álláspontja szerint komoly félelmet és riadalmat keltett a dolgozókon túl a 3-6 esztendős gyermekekben is. A járási ügyészség közfel­adatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat az asszonnyal szemben. Indítványában a vádhatóság enyhítő körülményként értékel­te, hogy a vádlott két kiskorút nevel, s a bűntény időpontjában is várandós volt. Ezért kérte a bíróságtól, hogy felfüggesztett szabadságvesztés-büntetést szabjon ki rá. Ennek az ügyet első fokon tárgyaló Hevesi Já­rásbíróság helyt adott, s L.-né H. Klaudiát tettéért egy év idő­tartamú börtönnel sújtotta, de annak végrehajtását 3 eszten­dei próbaidőre felfüggesztette. Egyúttal elrendelte a nő párt­fogó felügyeletét is. Az ítélet jogerős. ■ SZ. Z. Bántalmazás a betegágy mellett statisztika A kórházi szakdolgozók többségét már inzultálták a betegek vagy a látogatók A kézhigiénében verhetetlenek az egri orvosok egér A napokban ismét meg­rendezték a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet dolgozói körében a kézhigiénés vetélkedőt.A verseny húsz kór­házi osztály szakembereinek részvételével zajlott. A három­tagú csapatokat egy-egy orvos és két-két szakdolgozó alkotta. A. jó hangulatú rendezvényre rendkívül felkészülten érkez­tek a versenyzők, és mind az slméleti, mind a gyakorlati fel­adatokat remekül oldották meg. A szakmai zsűri nem volt köny- lyű helyzetben, ám végül tizen- 3gy csapatot juttatott tovább i május 5-én - a kézhigiéné lapján - az intézményben ren- lezendő döntőbe. ■ B. K. ► Folytatás az 1. oldalról- Gratulálunk a hiánypótló munkáhozl Adódik a kérdés: reprezentatívnak minősíthető egy ilyen felmérés?- Úgy vélem, a számok tük­rében olyan keresztmetszetet kapunk, amely mellett nem szabad szó nélkül elmenni. í Miután összeállítottam a je­lenséget kutató kérdőíveket, s elküldtem az ország mind a 106 kórházának, ezeknek több mint a feléből, 62-ből kaptam választ. A következtetések nyomán előadásom mottójául az alábbi mondatot emeltem ki: beszélünk róla, de nem te­szünk ellene semmit.- Korábban senki nem tanul­mányozta az egészségügy ezen szegmensét...- Ezt a tényt ismerte fel a szakmai kollégium, ami­kor felkért a kutatásra, s ez motivált engem is, amikor beleástam magam a témába. Korábban csak elvétve lehe­tett adatokat találni arra vo­natkozóan, hogy a betegek és hozzátartozóik részéről egyre inkább erősödik a verbális és olykor a tettlegességig faju­ló agresszió. Márpedig ha az egészségügyi dolgozók bán­talmazásával nem foglalko­zunk, akkor annak az lesz az „eredménye”, hogy kollégáink lelki és fizikai terheltsége akár a betegellátás bizton­ságát is veszélyeztetheti. A kutatási eredmények azt tá­masztják alá, hogy a jövőben minden egészségügyi veze­tőnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, s ki kell dolgoz­ni azt a stratégiát, amelynek révén megelőzhető - vagy ha már megtörtént, feldolgozható- a munkatársainkat fenye­Az orvosok nagyon sokszor teljesen tehetetlenek a betegek vagy éppen azok hozzátartozóinak váratlan agressziója kapcsán... Képünk illusztráció gető bántalmazás. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara „Korunk új népbeteg­sége az agresszió” címmel to­vábbképzést szervezett, ame­lyet már több helyszínen nagy sikerrel rendeztek meg.- Akkor lássuk a legfontosabb adatokat!- Arra a kérdésre, hogy a munkája során érte-e atroci­tás, több mint 51 százalék vá­laszolt úgy, hogy egyszer-két- szer, csaknem 29 százalékuk­kal többször is előfordult már, majd' 7 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy rendszere­sen ki van téve erőszaknak. Mindössze 13 százalékuk állította, hogy egyszer sem történt vele ilyesmi. Megdöb­bentő arányok! A válaszadók szerint a betegek és hozzátar­tozók együttesen (56 száza­lék) okoznak valamilyen bán­talmazást az egészségügyi dolgozóval szemben.- Az agresszió mely formái a legjellemzőbbek?- A szakdolgozók felét ver­bális (szóbeli), 36 százalékát pedig fizikai fenyegetés is ér­te már. Igen jelentős mértékű, 7,74 százalékos a szexuális zaklatás. A megkérdezettek 80 százaléka azóta sem tapasz­talt kedvező változást, amióta tevékenységüket közfeladatot ellátó személyként végzik, 15 százalékuk pedig csak részben érzékelhető változásról nyilat­kozott. A többség (65 százalék) egyébként úgy véli, ez a státusz nem nyújt kellő biztonságot.- Mindezek alapján jogos a kérdés: a sértetteknek milyen módszerek állnak rendelkezés­re az agresszió elhárításához?- Erre a kérdőívben mi is választ kerestünk. Nos, a választ adók egyharmada a halk, nyugodt beszéd mellett tette le a garast, s nagyjából ugyanennyien vannak azok is, akik a kollégáiktól kérnek segítséget. További 18-19 szá­zalékuk a biztonsági szolgála­tot hívja, öt százalékuk pedig a rendőrséghez fordul. Min­den tizedik szakdolgozó saját maga korlátozza az agresszív beteget, három százaléknyian pedig úgy látják, semmiféle lehetőségük nincs a probléma kiküszöbölésére.- Mi válthatja ki leginkább az agressziót a betegekből vagy a hozzátartozókból?- Ez egy igen összetett kér­I Ön volt-e már tanúja kórházi inzultusnak? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a következő számunkban közöljük. Önkéntes alapon, névtelenül nyilatkozhattak A kutatás alapját képező kér­dőívekre az ország 102 kór­háza közül 62-ből érkezett vá­lasz. A visszaküldésre egyhó­napos határidő állt rendelke­zése. Vörösmarty Attila úgy­nevezett leíró, irányított kér­dőíves technikát alkalmazott, amelyekre a válaszadás ön­kéntes és anonim volt. A meg­kérdezetteknek tizenhét kér­désre kellett felelniük, komp­lex vizsgálat tárgyává téve a szakdolgozókat ért bántalma­zást. Összesen 2420 kérdőívet dolgoztak fel. Heves megyé­ből 112-en válaszoltak, Bor­sodból 181-en, Nógrádból 121-en, a fővárosból 316-an, míg a nyugat-dunántúli me­gyékből számottevően keve­sebben. Zéró toleranciára volna szükség az agresszió megszüntetésé­re egyelőre csak javaslatok állnak rendelkezésre. Ilyen például a látogatási idő újra­szabályozása, regisztráció be­vezetése, a portaszolgálat le­cserélése biztonsági szolgá­latra, a zsúfoltság megszünte­tése, jogi védelem a dolgozók­nak. Lehetőségként jöhet szó­ba továbbá tréningek szerve­zése az agresszió kezelésére, kultúrák és szubkultúrák ta­nítása, munkaszervezésbeli intézkedések bevezetése, a fizikai környezet komforto­sabbá tétele. Általános véle­kedés szerint - csakúgy, mint a gépjárművezetésben - a kórházi agresszió vonatkozá­sában is zéró toleranciára volna szükség. dés. Németországban például készült olyan tanulmány is, amely szerint akár a kedve­zőtlen folyosói világítás is in­gerültséget idézhet elő. . Válasz­adóink a leginkább befolyásoló okok között jelölték meg a kul­turális különbözőségeket, de a dolgozók fizikai leterheltsége, az ápolói munka presztízsé­nek megítélése és a társadalmi helyzet is a kiváltó okok között szerepel. Nem könnyíti meg a dolgozók munkáját a média egészségüggyel kapcsolatos ne­gatív hatása, valamint a meg­növekedett várakozási idő sem. - Az érintettek hogyan véle­kednek: a negatív történések kedvezőtlenül befolyásolják a munkájukat?- Csupán 12 százalékuk állította, hogy egyáltalán nincs hatással munkavégzé­sükre, 30 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben kihat tevékenysé­gükre. ■ Tari Ottó HIRDETÉS A népdalok napján találkoztak dősek Tucatnyi otthonból érkeztek csoportok Bélapátfalvára Juszonharmadik alkalommal tervezett népdaltalálkozót a lélapátfalvai Idősek, Fogyaté­kosok Otthona és Módszertani ntézete. Az 1993-tól regioná- issá szélesedett rendezvényen íz idős emberek -az általuk negőrzött hagyományokat ele- enítették fel, népdalokat, tán- okat mutattak be. Idén 12 in- ézményből érkeztek csoportok, tem csupán a megyéből, hanem lebrecenből, Hajdúszoboszlóról s Miskolcról is. A daloknak ak- ora sikere volt, hogy nem csu- án a színpadon lévők énekel­ik, hanem a közönség soraiban lök is. Több mint száz szépko- f ú érezte jól magát a csütörtöki 11 sndezvényen. ■ T. B. Az egri idősek is képviseltették magukat a dalostalálkozón 9 SZÉCHÉNYI TERV Az Erdőtelki Könyvtár szolgáltatásainak fejlesztése és a formális oktatáson kívüli képzési szerepének erősítése az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával. Projekt: könyvtárhasználatot népszerűsítő programok Erdőtelken Erdőtelek Község Önkormányzata a TÁMOP 3.2.4.A-ll/l-2012-0026-os, 100%-os támogatási intenzitású pályázatán elnyert 16 706 068 forintból megvalósuló projekt alapvető célja hogy a helyi könyvtár állományával bekapcsolódjon az egységes lelő­hely-nyilvántartásba, erősítse a könyvtár szerepét, fejlessze online szolgáltatásait. A könyvtárhasználatot népszerűsítő programoknak köszönhetően hozzásegítjük a leszakadó térség hátrányos helyzetű lakossá­ga is*bekapcsolódjon az élethosszig tartó tanuláshoz. Könyvtárunk csatlakozott az eCorvina rendszerrel az egységes megyei adatbázishoz, amelybe több mint 12 000 darab rekord került be; a teljes könyvtári állomány adatai. így időtől és helytől függetlenül mindenki számára elérhetővé válik az állományunk. A színházlátogatások, egészségnapok, hagyományőrző napok, internethasználatot népszerűsítő programok célja a szabadidő aktív eltöltése mellett a kreativitás, információszerzés módjának bővítése. Célunk volt az is, hogy ismerjük meg a múltunkhoz kapcsoló szokásainkat, hagyományainkat, és a kulturális szokásainkban ala­kuljon ki a többre és jobbra törekvés gondolata. Mindezt a törekvést támogatva beszerzésre került 6 db zárható számítógépasztal (amelybe beépítésre kerültek számítógépek); nyolcszög alakú olvasói asztal, amely kombinálhatóságának köszönhetően kiscsoportos foglalkozások megtartására is alkalmas; irodabútor, kiállítóvitrin, kölcsönzői pult és katalógusszekrény. Ezenkívül a látássérültek számára digitális kézi nagyítót is vásároltunk. Az egyszeri programokon részt vett látogatók száma a tervezett 437 fő helyett kb. 800 fő. Egyszeri alkalmakhoz csatlakoztak az egészségnap keretében kirándulók, a színházlátogatáson és az opera-előadáson részt vevők, illetve a hagyományőrző napok keretében lebonyolított programok közönsége. Több összefüggő alkalomból álló, nem formális képzésen kb. 600 fő volt megszólítva a projekten belül. Elsősorban az iskolások és óvodások körében zajló foglalkozások voltak: egészségnapok, hagyományőrző nap, Mesezenede foglalkozás, Benedek Elek-na- pok. Mindezeken a programokon játékos, érdekes feladatokkal, vesenyekkel sajátították el a témakörhöz kapcsolódó új ismere­teket; neves bábelőadással, mesemondókkal és táncházzal is színesítve a programokat. Szintén érdekes feladatokkal tarkítva bővíthették tudásukat a Színház a könyvtárban programon belül, az egészségnapon, az Angol nyelvi és kulturális programon és az internethasználatot népszerűsítő képzéseken felnőttek és diákok egyaránt. A programsorozat megvalósításával a könyvtárhasználatok száma nőtt, a részt­vevők informálódási és tanulási képessége fejlődött, a megvalósításban résztve­vő szervezetek partnersége erősödött, és a könyvtár által nyújtott szolgáltatási kínálat is bővült. NemjeU Ftjlesitési Ügynökség www.ujijecfwnylttrv.gov . hu M 40 418 élt CYARORSZAGMEGÚJUL A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. I I

Next

/
Thumbnails
Contents