Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-28 / 98. szám

2 Díjazták megyénk rendészeti és közbiztonsági dolgozóit ► Folytatás az 1. oldalról egér Szombaton közel ötven rendőr és tűzoltó vehette át kiemelkedő teljesítményéért soron kívüli előléptetését vagy tárgyjutalmát, két polgárőr Sárkányölő Szent György em­lékplakettet kapott, s a „Heves Megyei Rendészeti és Köz- biztonsági Díjat” is átadták. A díjat tavaly alapították, hogy elismerésben részesítsék a me­gye közrendje, közbiztonsága, s a katasztrófavédelem terüle­tén kiemelkedő tevékenységet kifejtőket. Idén Heves Megyei Rendé­szeti és Közbiztonsági Díjban részesült Petrányi Lajos Gábor rendőr őrnagy, továbbá az Ag- ria Speciális Mentő- és Tűzoltó­csoport, valamint Gyöngyös Város Polgárőrsége. Petrányi Lajos Gábor 2013 óta látja el a Bélapátfalvai Rendőrőrs parancsnoki fel­adatait. Vezetőként kimagasló színvonalon irányítja a köz- biztonság megszilárdításáért végzett rendőri tevékenységet. Az Agria Speciális Mentők egy tíz éve alakult, önkéntesekből álló szervezet, Gyöngyös Város Polgárőrsége 1994 óta lát el bűnmegelőzési, környezetvéde­lemi, valamint ifjúságvédelemi teendőket. ■ M. Z., SZ. E. Előzetesbe került a zagyvaszántói ügy gyanúsítottja büntetőeljárás Vasárnap elő­zetes letartóztatásba helyezte a bíróság G. Pétert, aki megala­pozottan gyanúsítható azzal, hogy csütörtökön hajnalban Zagyvaszántón, a Jókai Mór utcában agyonvert egy férfit - tájékoztatta lapunkat Soltész Bálint megyei rendőrségi sajtó- szóvivő. ■ A megyei főkapitányság nyomozói rövid idő alatt azo­nosították a súlyos bűntény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 22 éves helyi la­kost. Ellene halált okozó testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt in­dított eljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. ■ SZ. E. MEGYEI KORKÉP 2014. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ HMÜSmHHI Hevesben még olcsók a földek árak Hektáronként félmillió forintért adták a szántót, a szőlő akár kétmillió is lehet Csupán Borsodban és Nóg- rádban olcsóbb napjainkban a termőföld Heves megyénél. Heves környékén jóval érté­kesebb lett a szántóföld. Tóth Balázs Az FHB Jelzálogbank ismét el­készítette az FHB Termőföld­indexet a tavaly év végén ren­delkezésre álló három negyed­éves, illetve a 2012-es adatok alapján. Az elmúlt esztendő első háromnegyed évében ha­zánkban több mint 11,6 száza­lékkal nőttek a termőföldárak, így a nominális index értéke (a 2000-ben rögzített 100-hoz képest) elérte a 255,6-ot. A nö­vekedés üteme a 2012-es 13,2 százalékosnál valamelyest las­súbb volt, de folytatódott az erő­södés. Reálértelemben is felfelé haladtak az árak, az index­érték 120,3-ról 132,9-re, tehát legalább 10,5 százalékkal nőtt. A növekedés az új földtörvény kialakítása során ment végbe, és az annak életbelépése előt­ti (a várakozások szerint 2014. februárjáig tartó) megnöveke­dett keresletet tükrözheti. A tanulmány szerint minden megyében növekedett a termő­földár egy év leforgása alatt. A megyék között azonban jelen­tős különbségek vannak, ame­lyek évről évre fennmaradnak. Eszak-Magyarországon, így Nógrádban, Hevesben, illetve Borsodban egy hektár termő­föld átlagos ára kevesebb, mint a fele a tradicionálisan értékes hajdú-bihari területeknek. Az FHB térképe 2013-as ada­tokat nem közölt a megyei kü­lönbségekről, csak 2012-eseket. Ami ebből kitűnik, hogy Heves megye földárak szempontjából a harmadik legolcsóbb, csu­A szántóterületek átlagos értéke Heves megyében félmillió forint körül alakult, s ez nagymértékben függött az aranykorona-értéktől is pán Borsodot és Nógrádot előzi meg. Ráadásul az FHB szerint 2012-ben alacsonyabbak voltak az árak, mint 2011-ben, s hek­táronként 480 ezer forint körül alakultak, míg korábban már megközelítették a félmilliót. Igaz, az OTP tavaly kiadott, ha­sonló összesítése szerint 450 ezer forintról emelkedett 470- 480 ezer forintra az átlagán ■ A termőföldek ára tele­pülésen kívül függ attól is, mekkora az értékesí­tésre kínált terület. A Magyar Mezőgazdaság cí­mű lapban közzétett KSH-fel- mérések ettől némiképp elté­rő adatokról tanúskodnak, az adott évi tranzakciók szerint a Heves megyei termőföldek Élénkült a földforgalom Heves megyében az OTP termőföld Ertéktérké- pe szerint Heves megye a terü­letforgalom nagysága alapján a tizedik, a változás mértékében pedig az ötödik volt országosan. Míg 2011-ben 5200-5300 hek­tárnyiföld cserélt gazdát, addig 2012-ben már 6100 hektár. A legnagyobb, 30 százalék fö­löttiforgalomnövekedést a Pé- tervásárai, a Bélapátfalvi és a Hevesi Járásban regisztrálták a szakemberek, 15-30 százalék között volt ez az érték Hatvan, s 0-15 százalék közötti Gyöngyös környékén. Eger és Füzesabony térségében csökkenést tapasz­taltak. A megyében a termőföld forgási sebessége (az értékesí­tett területek és a termőföld egy­máshoz viszonyított aránya) 2,1 százalékos volt. hektáronkénti ára 596 ezerről 563 ezer forintra mérséklődött. A tíz hektár alatti földrészletek nagyjából ugyanennyiért cse­réltek gazdát, míg az egyben el­adott nagyobb földterületek ára 400 ezer forintról 607 ezer fö­lé ugrott. A statisztikai hivatal adatai szerint a szántók átlagá­ra 494 ezerről 484-485 ezer fo­rint környékére esett vissza, ez pedig alacsonyabb volt még a borsodi értékénél is. A tíz hek­tár alatti szántók értéke egyéb­ként hasonló volt, szignifikáns különbség a nagyobb birtoktes­teknél volt tapasztalható, azok értéke egy év alatt 200 ezer fo­rinttal, 622 ezerre nőtt. A szántó és a termőföld ka­tegóriák közti eltérést indokol­hatja, hogy Heves megyében bonyolították a szőlőforgalom jó részét. Ebben a tekintetben országosan harmadik volt a megye a maga 250 hektárával, s ebből a mátrai borvidék több mint 130 hektárral részesedett az OTP Termőföld Értéktérkép szerint. Utóbbi tanulmány tér­ségenként is kitér a Heves me­gyei föld- és szántóárakra. Sző­kébb hazánkban termőföldhöz a legdrágábban Eger és Hatvan környékén lehet jutni, hektá­ronként 550-650 ezer forint kö­zötti összegért. Heves és Gyön­gyös vidékén 450-550 ezer fo­rint, a többi járásban 450 ezer forintnál is olcsóbb egy hektár termőföld. Szántóföldeknél kicsit más a helyzet. A Gyöngyösi, Hevesi és Füzesabonyi Járásban 550-650 ezer forintba került egy hektár szántó, eggyel olcsóbb, 450­Májusig kéne megalakulniuk a földbizottságoknak A március elsejét követően kifüggesztett adás-vételek már az új szabályoknak megfelelő­en, a helyi földbizottságok jóvá­hagyásával valósulhatnának meg. A bizottságok azonban - végrehajtási rendelet hiányá­ban - eddig még nem alakultak meg, holott a földforgalmi tör­vény május elsejei határidőt irányzott elő. Ha lesz rendelet, akkor a jegyzőknek kell meg­alakítaniuk a bizottságokat, ha nem, valószínűleg a kamara területi szervei veszik át a fel­adatot, ideiglenesen. Bár febru­árban dömping volt a földeladá­si hirdetményekben, március­ban sem szűnt mega forgalom. A következő hetekben minden érintett szervezetnél kialakul a gyakorlat. ■ Ön tervez földvásárlást a közeljövőben? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. 550 ezer forintos kategóriába esett az Egri és a Hatvani Járás, míg Bélapátfalva és Pétervásá- ra környéke a 450 ezer forint alattiba. A változás egyébként a megye egészében hat százalé­kos volt, a Hevesi Járásban 20 százalék fölötti, Pétervására és környéke esetében pedig 15-20 százalék közötti volt. Eger vidé­kén viszont olcsóbban cserél­tek gazdát a földek. Székely Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei területi szervezetének elnöke elmondta: a Heves me­gyei szántók árai a hektáron­kénti 3-400 ezer forinttól egy­millióig terjednek, s az ár függ attól, hogy mekkora az értéke­sítésre kínált földdarab. A me­gyében a nagy, egybefüggő területek alig kerülnek piacra. A hegyvidékeken, a szőlőter­melő vidékeken, pláne, ha te­lepítési jog is van a parcellára, akár 1,5-2 millió forintot is kós­tálhat egy hektárnyi termőföld. Az egészség, a vigasság nemes forrása aldebrő Az alapításuk évfordulóját és a debrői hárslevelűt ünnepelték a helyiek HIRDETÉS Szervezetfejlesztés az Egri Törvényszéken- A szőlő és a bor a kezdetektől kíséri községünket, ezért kap­csoltuk össze az alapítás év­fordulóját a környék világhírű borának ünnepével. E szavak­kal köszöntötte az eredetileg az emlékparkba hirdetett ünnep­ség résztvevőit Farkas László Márton polgármester az aldeb- rői Népházban-szombaton. Dr. Nemes Lajos nyugalma­zott levéltár-igazgató, történész előadásában az alapítás idejét idézte fel. Mesélt például arról, hogy a minőségi bortermelés azért is éltető ereje a kezde­tektől a településnek, mert az 1700-as évek derekán jórészt Rajna-vidéki, borászathoz értő fiatalok költöztek ide. A Debrői Hárslevelű Ünne­pe tiszteletére a Debrői Körzeti Borversenyre 84 bort neveztek a környék termelői. Ezek közül 13 arany, 28 ezüst, 23 bronz minősítést kapott. A debrői bor jó hírnevének öregbítéséért ezentúl két új bor­lovag is dolgozik majd. A 2008- ban megalakult Rácz Pál Deb­rői Borrend a közönség előtt lezajlott vizsga után ugyanis két új tagot fogadott soraiba. Herman István és dr. Kékesi László tett hitet amellett, hogy „a debrői bor a jó egészség és a vigasság forrása”. Az ünnepségen felléptek a káli, kompolti, a kápolnai és az aldebrői óvodások is. ■ G. R. AZ EGRI TÖRVÉNYSZÉK április 24-én tartotta a „Szervezetfej­lesztés az Egri Törvényszéken” elnevezésű projekt záróesemé­nyét. Azon a projektmenedzse­rek, a Teljesítménymenedzs­ment, a CAF és Változáskeze­lés, az Ügyfélelégedettség-mé- rés, a Tudásmenedzsment és a Folyamatoptimalizálás munka- csoportok vezetői ismertették az eredményeket, s intézkedési javaslatokat tettek dr. Nyiri Be­áta törvényszéki elnöknek. A Hoszné dr. Nagy Tímea bí­rósági titkár által vezetett Ügy- félelégedettség-mérés munka- csoport célul tűzte ki a bíróság és az ügyfelek kapcsolatának javítását, hatékonyabb szolgál­tatás nyújtását és az ügyfelek elégedettebbé tételét a panasz­napi ügyfélfogadás, a bírósági ügyintézés során. A projektben megfogalma­zott célok megvalósításáért a munkacsoport kidolgozott egy „ügyfélkartát”, melyet má­jus 1-jétől vezetnek be az Egri Törvényszéken, az Egri Járás- bíróságon, s az Egri Közigazga­tási és Munkaügyi Bíróságon. A kartában rögzítették a szá­mon kérhető minimumkövetel­ményeket, melyeket a bíróság biztosít az ügyfeleknek. Cél a bírósági ügyintézésben a minő­ségi munka elérése, szinten tar­tása, javítása, ezáltal a bíróság hatékonyságának növelése. ■ Két új tagot ütött lovaggá a Rácz Pál Debrői Borrend Képgaléria: heoi.hu

Next

/
Thumbnails
Contents