Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-22 / 93. szám
2014. ÁPRILIS 22., KEDD OLVASÓINK ÍRJAK 5 Köszönjük Kati! Mi, egriek is szívből gratulálunk a Kossuth-díjhoz! évtizedekig nem kényeztette el kedves városa mindenki Katiját. Kovács Katalin néven nem is tudnánk, hogy az elmúlt 50 év legsokoldalúbb énekeséről beszélünk. Imádja Egert, rajong a városért, ám mi - sajnos - rosszul használtuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Teljes programokat lehetett volna köréje szervezni, hogy érezze: itthon van, „a régi ház körül...” Remélem, újra itthon érzi magát, hiszen ő a mi nagykövetünk: ebben az országban az emberek számára Kovács Kati és Eger neve elválaszthatatlan. Sajnos, nem lehet visszafordítani az időt, és a város nehezen pótolja a mulasztásait. Gondoljunk csak arra, hogy egy egész estés koncerttel is adósa neki. Azt is érdemes felidéznünk, hogy csak három éve jutott el a Dobó téri színpadra, ahol meghatottan mesélte, nem hitte, hogy megéri: „próféta” lehet itthon. (Bár az is tény, hogy a koncert végén egy szál rózsát sem kapott.) Es bár Budapest már négy éve a díszpolgárának választotta, Eger tavaly csak augusztus 20-án tartotta méltónak e címre. Nagyon-nagyon örülünk a Kossuth-díjának, s reméljük az idei nyár legnagyobb dobása az ő egri monstre koncertje lesz..., zenekarral, élőben. Nagyon megérdemelné városa részéről a meghívást. Hernádi Ferenc, Eger Kizárólag névvel és címmel érkező írásokat közlünk felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, maximum 1 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azok megőrzéséért felelősséget nem vállal. Ezúton közüljük, hogy csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére (3300 Eger, Trinitárius út 1.), illetve a hmhirlap@axels.hu e-mail címre. ■ Félnek a jövő nyugdíjasai vélemény A fiataloknak nagyobb szükségük van (lenne) a munkára Napjainkban gyakran lehet hallani a ma még aktív dolgozóktól, hogy mire ők elérik a nyugdíjkorhatárt, akkor már nem lesz nyugdíj. Talán okkal félnek mindettől manapság, hiszen meglehetősen bizonytalan időkben élünk. Olvastam arról, hogy a legmagasabb nyugdíj hazánkban csaknem kilencszázezer forint, s ugyanitt azt is leírták, hogy mindazoknak, akik 75 éves korukig dolgoznak, minden évben hat százalékkal emelik a folyósított nyugdíj összegét. Szerintem ez is közrejátszik abban, hogy a pályakezdő fiataloknak nincs állásuk, hiszen a kevésbé megterhelő munkakörökben dolgozók (itt elsősorban a szellemi munkáról beszélhetünk) a nyugdíjkorhatárt elérve sem mennek nyugdíjba, hanem továbbra is maradnak foglalkoztatotti jogviszonyban. Ez persze, már az én időmben, harminc-negyven éve is így működött, s akkor is főként a szellemi dolgozókra volt jellemző. Ők amúgy aligha döntöttek volna így, ha toll és ceruza helyett mondjuk csákányt vagy lapátot kellett volna forgatniuk hosszú-hosszú éveken át. E kérdésben hibát követtek el a mindenkori kormányok. Úgy vélem, ezeket az embereket is el kell küldeni nyugdíjba, ha elérik a korhatárt. Akkor talán több álláslehetőség jutna a tanult fiataloknak. Sokak számára felháborító a több száz ezres nyugdíjak kifizetése, hiszen a legtöbben Ö E- O Főként a szellemi munkát végzőkre igaz, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is maradnak a munkahelyükön... mindössze 60-70 ezer forintot vesznek fel. No, és mit szóljon az az aktív dolgozó, aki kemény munkával sem visz haza havonta több fizetést a családjának pár tízezer forintnál? Nincs mit csodálkozni azon, hogy sok fiatal külföldön próbál meg boldogulni. Valami nagyon nem működik ebben a rendszerben. Kéretik a döntéshozóktól átgondolni a vonatkozó jogszabályokat. Addig, amíg nem lesz túl késő... Ország János, Istenmezeje Eleteket és értékeket veszélyeztető fák kérés Nagyon úgy tűnik, hogy a matuzsálemekkel senki nem hajlandó törődni Igen jelentős veszélyt jelentenek közterületeinken a matuzsálemi korú és igen terebélyesre megnövő fák. Aldebrőn az egyik, az Árpád út 30-32. közötti, a járda mellett igen magasra növekedett szilfa is az említettek közé sorolható. A lakóházaktól pár méternyire található faóriás a járdán közlekedőkre, illetve a mellette lévő villanyvezetékre egyaránt veszélyes. Elég egy nagyobb vihar, aztán ott a katasztrófa. Az évenként lehulló rengeteg lombról már nem is beszélek, hiszen az csupán a környéken élőknek okoz igencsak spk bosszúságot. Az ön- kormányzat - az „ej, ráérünk arra még” szemlélet alapján - a közveszélyt elhárító munkatervében sem szerepelteti a fa eltávolítását. Ugyanebben az utcában található egy mára 30 méteressé cseperedett juharfa is. Kivágni senki sem meri, alpinista technikával és az ahhoz tartozó emelőkosaras berendezéssel pedig nem rendelkeznek a falusiak. „Az év fája” címre is esélyes juharfa bizonyára tűzifaként végzi majd, ha az önkormányzat egykor pénzt szavaz meg e nem mindennapi feladat elvégzéséhez. Amíg ez nem történik meg, tovább retteghetnek a famatuzsálemek mellett élők, hogy vajon melyik vihar töri derékba azokat, s mikor szakítja rájuk házuk tetejét a kidőlt fa. A hatalmas fák nemcsak Aldebrő lakóit, azok ingó és ingatlan vagyontárgyait veszélyeztetik, hanem az arra közlekedőket is, ezért az Árpád utca lakói nevében ezúton is kérjük az illetékeseket, hogy intézkedjenek végre. Szabó Vilmos, Aldebrő SNEKSZER KÁROLY: A KATYNI ERDŐBEN Az orosz síkságon nyírfa erdő zöldlik, Sudár nyírfatörzsek ága lengedezik Áfák ága között csendes szellő lebben, Csendes szellő lebben. Nyírfaerdő alját halottak lakják, Jeltelen sírjukat sokáig nem látták Nem temették őket, hanem oda ásták, Hanem oda ásták. Ellenük esküdtek a gyilkos hódítók, Elvenni a Hazát, főidet és életet! így irtottak már máshol is népeket. Máshol is népeket. Többször is támadtak már a lengyel népre, De mindig találtak vitéz ellenségre. Ketten is e nép vesztére rontottak. Vesztére rontottak. Keletről támadt az a gyilkos horda, Negyed millió lengyelt elhurcolta. Katonát, tudóst külön válogatta, Külön válogatta. A védtelen népet sorokba terelték, Kimunkált módszerrel mindüket megölték. Eszközük biztos volt! Fojtódrót és lövés! Fojtó drót és lövés. Csekély gödörbe őket eltemették, Dehogy is temették! Dehogy is temették! Temetni őket nem is akarták, Földdel letakarták, Földdel letakarták Föléjük a nyírfákat ültették. Sírjukra ültették, Azt hitték örökre tettüket rejtették. Örökre rejtették. A holtak erejéből sudár nyírfák nőttek, Fél évszázad óta takargatják őket. Hallgatott mindenki, bár a világ tudta, így az éhes Medvét békében tartotta. Békében tartotta. Ám a birodalom egyszer csak véget ért, Árvák és özvegyek mentek a holtakért. Mentek a holtakért. Elsiratni Őket, hitükben temetni, mert azt nem engedték! Imájuk elvenni! Jeltelen sírokból temető lett végül, Emlékmű áll ott a mártírok jeléül. Zarándokhely lett ott a lengyel nép számára, mint a magyar gondol az orosz gulágra. Nyirfa erdő rejti a mártírok testét, Az ég befogadta a mártírok lelkd. Isten a lengyelt is harcokban edzette, Sok-sok áldozattal vitézzé nevelte. Gondja volt rá mindig hogy erős legyen tőle, Hitét és imáját eine vegyék tőle. Minta tűzvész után újabb élet sarjad, Úgy nő az ereje lengyelnek, magyarnak. Ne feledkezzünk el azt megköszönni, Hogy az Isten dolgunk végül elrendezi. Talán ez hiányzott! Az alázat, a hála, Hogy a mártírokat népe megtalálta, Mondjon köszönetét a lengyelek népe, Mondjon köszöndet az Istenek érte. Katini erdőben nyugosznak a testek Isten országában befogadott lelkek. Száz zarándok teste lengyel földben nyugszik, Mártírok leikével leküktalákozik Köszönjük Istenem, fogadd be lékük! Szent Hedvig!Szent Kinga! Könyörögj érettük! Olykor bizony a bérbeadó is lehet rosszhiszemű... vélemény Vajon miért is nem engedik a határozatlan idejű ideiglenes bejelentkezést az albérlőnek? Mint a Heves Megyei Hírlap réges régi előfizetője, nagyon nagy érdeklődéssel olvastam az újság 2014. március 10-i számának „Szolgáltatás” rovatában megjelent, Rosszhiszemű lakó, bérlő című cikküket. A rosszhiszemű szóhasználattal kapcsolatban jutott eszembe, hogy a lakásingatlanok bérbeadásánál fordítva is létezik a dolog: van lakástulajdonnal rendelkező, rosszhiszemű bérbeadó is... Mindezt egy életszerű példával ismertetném... Nos, felnőttkorú leányom pedagógus egyetemi diplomával már évek óta Budapesten él és dolgozik, mivel Egerben nem kapott állást. Az albérletért fizetett összeg, plusz a rezsi a keresetéhez képest igen magas, így kevés marad az önfenntartásra. Örömmel fogadtuk, hogy tavaly született egy rendelet, ami az ilyen helyzetben lévő munkavállalók lakhatási támogatását teszi lehetővé. A lakhatási támogatás elnyeréséhez szükséges kérelem (ami egy formanyomtatvány) kitöltésénél, az 1. pontban kérik a lakcímkártyával igazolt tartózkodási helyet, a 6. pontban pedig a bérelni kívánt ingatlan bérbeadójának személyes adatait (név, cím, magánszemély vagy vállalkozó, adószám, adóazonsító jel, számlaszám, számlavezető pénzintézet neve, címe, telefon és/vagy e-mail elérhetősége). A probléma akkor keletkezett, amikor a leányom a kérdőívet megmutatta a bérbeadónak, aki szembesült azzal a ténynyel, hogy meg kellene adnia a személyes adatait, illetve engedélyeznie kell az aláírásával, hogy az albérlő leányom ideiglenes lakásbejelentéssel bejelentkezzen az önkormányzathoz, hogy megkaphassa az ideiglenes tartózkodási helyét igazoló lakcímkártyát. A bérbeadó azonnal tiltakozott, hogy ő nem adja meg semmilyen személyes adatát, az ideiglenes bejelentéshez sem járul hozzá, s nem ír alá semmit. Sőt, azt is mondta, ha tudta volna, hogy ilyen igénnyel lép fel, ki sem adta volna neki a lakást. Egyébként kötött egy egyszerű lakásbérleti szerződést a leányommal. A lányom elmesélte még több vidékről felkerült diplomás ismerősétől tudja - akik szintén albérletben laknak -, hogy nekik sem engedi a bérbeadó, hogy ideiglenes lakásbejelentést tegyenek az önkormányzathoz. Ez tehát nem egyedi eset, hanem gyakorlat. Jelen esetben a leányomat - ezt a rendelet alapján számoltuk ki - 120 000 forint anyagi hátrány éri a bérbeadó magatartása miatt, mivel így nincs igazolt tartózkodási helye. Miért nem engedi a bérbeadó a határozatlan idejű ideiglenes bejelentést az albérlő részére? Feltételezhetően azért, hogy a bérbeadásból származó adóköteles jövedelmét eltitkolja. Miatta azonban az albérlő a törvény által biztosított jogával nem képes élni, ezért anyagi kárt szenved. Mi ez, ha nem rosszhiszeműség...?! A kérdésem mindezek után tehát az, hogy a nem rokon lakástulajdonos bérbeadó vajon megtagadhatja-e az ideiglenes lakásbejelentő ív aláírását, amit normál esetben az albérlő tölt ki, illetve juttat el az illetékes önkormányzathoz.... Szendrey László, Eger Igazi, nagyon szép meglepetés várta a hölgytagokat az egri Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet a közelmúltban megtartotta éves közgyűlését, ahol megvitatták az elmúlt év gazdálkodását és tapasztalatait, valamint az idei terveket. A tisztújítást követően a férfiak hangulatos műsorral (vers, ének, zene) köszöntötték a szervezet nőtagjait, majd finomságokkal megrakott asztalokhoz invitáltak bennünket, végül pedig virággal búcsúztak tőlünk. A megható nőnapi ünnepség (a nőknek köszönhetően is) nagyon jól sikerült. Köszönet érte mindenkinek, s külön Lászlónak, aki mindezt összefogta és támogatta. Zelei Ferertcné, Eger I h »
