Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-18 / 91. szám

2014. ÁPRILIS 18., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Közmeghallgatáson tájékozódhattak istenmezeje A helyhatóság vezetése a napokban tartott közmeghallgatást, amelyen a lakosság a tavaly megvaló­sult fejlesztésekről, gazdál­kodásról, az ez évi tervekről tájékozódhatott. Kotroczó István polgármester külön kitért a faluban sikeresen zajló közmunkaprogramra, aminek köszönhetően jelen­tősen javultak a munkanél­küliségi mutatók. A prog­ramban idén két hektárt művelnek meg, s ültetik be zöldségfélékkel. Főként zöld­séget, burgonyát és hagymát termesztenek nagyobb meny- nyiségben. ■ B. K. Jól gazdálkodtak a pénzügyi tudásukkal recsk Dobogós helyen vég­zett a Jámbor Vilmos Általá­nos Iskola 4. osztályosokból álló 5 tagú csapata a K&H Vi­gyázz, Kész, Pénz! országos pénzügyi vetélkedőn, amit a minap rendeztek Miskolcon. A diákok a felkészítésnek köszönhetően a 3. helyet sze­rezték meg. ■ B. K. Falugyűlésre várják a helyi lakókat ANDORNAKTÁLYA Ma este 6 órától falugyűlést tarta­nak a Művelődési Házban. A meghívottak közt lesz az egri járás vezetője, az egri rendőrkapitány és a Város- gondozás Eger igazgatója. A tájékoztatók után Vámo­si László-polgármester a költségvetés helyzetéről, az önkormányzati beruházá­sokról, aktuális kérdésekről beszél hallgatóságának. A fó­rum végén a lakosság ötletei­re is számítanak. ■ B. K. Bognár József egri kapitány Erősebb lesz Dobó kardja restaurálás Precizitást és komoly szakértelmet igényel a munka A várkapitány mellett álló vitéz báróját is levették a szoborról. Schütz Zoltán éppen azt mutatja: ez is megerősített rögzítéssel kerül majd vissza. Gőzerővel dolgoznak a szakemberek a Dobó téri szobrok helyreállításán. Felkerestük a restaurátoro­kat, akik a nem mindenna­pi munkát végzik. Pócsik Attila Februárban emelték le helyük­ről az egri Dobó téri szobrokat. Előbb a lovasok, majd a vár­kapitány „szállt” le a talapzat­ról, hogy megújulva térhessen vissza a belvárosba. A Végvári vitézek a Szúnyog-közbe kerül­nek, ahol a róluk elnevezett, új­jáalakuló tér ékességei lesznek. Előbbi alkotás eredeti helyén áll majd kivont kardjával, aho­gyan 1907 óta teszi ezt a város­ban élők, s a turisták örömére. Az erdőkertesi műhelyben előbb a patinát távolították el: közel másfél tonna homok­ra volt szükség ehhez. Ezután váltak láthatóvá a hibák, ame­lyeket kijavítottak a szakem­berek. Schütz Zoltán okleveles restauráló-művész a Hírlapnak elárulta: nincs könnyű dolguk.- A Dobó-szobor volt rosz- szabb állapotban: a talapzat lapokból lett belülről összecsa­varozva, e csavarok közül több már korrodálódott, jó néhányat ki kellett cserélnünk - mondja.- Több helyen vékony a bronz falvastagsága, ezeken a része­ken nem is lehetett hegeszteni, csak a régi technológiát hasz­nálni, azaz ólommal kellett ki­töltenünk a lyukat. Számos nehéz feladat várt a szakemberekre, ottjártunkkor például Dobó István felemelt karral, de kard nélkül fogadott. Ez sem véletlen: a „fegyver” vékony volt, többször hegesz­tették már az évek során, s egy-egy viharosabb széllökés­nél olyannyira billegett, hogy félő volt, letörik, s esetleg rá­esik valakire. A munka során megerősítik a kardot és a rögzí­tést, így az bizonyosan ott ma­rad a várkapitány kezében. Fej­törést okozott a 107 éve készült alkotás egyik része, a kosár. Ez esőben jelentős mennyiségű vizet nyelt el, s ha az megfagy, a jég komoly károkat okozhat, szétfeszítheti a lemezeket. Ezt elkerülendő, a kosár legmé­lyebb pontján furatot készítet­tek, amin át egy rézcső vezeti majd el láthatatlanul a vizet. Schütz Zoltán hozzátette: fon­tos szólni kiegészítőkről, így a szobrot körülölelő láncról. Ennek több szemét vasra cse­rélték, ami nem a legoptimá­lisabb megoldás, ezeket újra kell bronzból önteni, ahogyan a négy gömböt és négy félholdat is. A fémrestaurátori feladatok­nak a végéhez érnek, de a mű­teremben restaurálják a felira­tot, s a koszorút, amelyről több levél már letört. Szintén sok munkát adott a szakembereknek a lovas szo­borcsoport, amelynek tagjai Az öntőmesterek üzenete a múltból NAGY MEGLEPETÉS érte a restau­rátorokat a munka kezdetén: a Dobó-szobor talapzatának a belsejében ugyanis az öntőmes­terek üzenetére bukkantak. A felirat így szólt: „Találkozunk mi majd egykor föld és göröngy koszt, por alakban. Gally Mi­hály, Hovanecz János 1907. aug. 8.”. Schütz Zoltán ennek kapcsán lapunknak úgy fogal­mazott, hogy az eset különle­ges, de nem példa nélküli. Épü­letek alapkövénél, vagy oltárok­nál elég gyakori az ilyesfajta üzenet, s ő maga is hagyott már így nyomot, a miskolci szentháromság ortodox temp­lom ikonosztázának felújítása­kor például két oszlopszékbe két palack 30 éves Tokaji aszút helyeztek el az utókornak. I Érdemes-e áldozni a múlt megmentésére? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. egyenként közel három tonná­sak, így a mozgatásuk is nagy precizitást igényel.- A támadó török e szem­pontból a legkellemetlenebb lo­vas, pontosan meg kell találni a súlypontját. Az itt keletkező nyíróerőt méretes vascsapok­kal oldották meg, amelyeket vissza kell hegeszteni a be­tonba rögzítés előtt - árulta el Böjté Horváth István okleveles szobrászművész. - Több zab­laszár is le volt törve, a lovak lábát is fényesre dörzsölték a talapzatra felmászó lurkók. Itt is komoly megerősítésre volt szükség, az új posztamens fele­akkora magas lesz, mint a régi. Az alkotásokat újrapatináz- zák, így a javítások nem látsza­nak. Ezt segítené a jobb idő, az új réteget ecsettel és drótkefé­vel kell felvinni a szobrokra, ám, hogy az könnyen reakci­óba lépjen a felülettel, hő kell. A bronz jó hővezető, így a nap­sütés meggyorsítaná a munkát. Receptre felírt jó szó TUDJA KEDVESKÉM. többféle betegségem is van, ezért akkor érzem magam biz­tonságban, ha a doktor úr legalább hetente-kéthetente megvizsgál - mesélte a múltkor egy idős néni, mi­közben az orvosnál vára­koztunk. - Itt, a rendelőben mindig akad egy-két isme­rős, akivel elbeszélgetünk várakozás közben, és a kis asszisztensnek is mindig van néhány jó szava hoz­zám. Egyébként nemigen lenne kivel beszélnem, hi­szen a gyerekeim messze laknak, egyedül vagyok. bizony sokan vannak, akik igazából nem is a betegsé­gük miatt, inkább a mellé kapott néhány jó szóért jár­nak a háziorvosukhoz. Való igaz, a kedvesség, türelem, empátia már önmagában gyógyító erejű lehet, vagy legalábbis minden gyógy­szernél erőteljesebben javítja a páciens kedélyét. Csakhogy az orvos dolga elsősorban a betegségek gyógyítása, a tünetek, pa­naszok kezelése. S ha na­ponta csak négy-öt magá­nyos páciensének túláradó panaszáradatát hallgatja végig, máris több órát ve­szített értékes, akár élet­mentő idejéből. NYILVÁNVALÓ, HOGY nem lehet patikamérlegen mé­ricskélni, melyik betegre mennyi időt fordítson a doktor. Nem szabad azon­ban elfelejteni, hogy ő is ember, akinek energiája ugyanúgy véges, mint bár­ki másé, s nem illő vissza­élni vele. Épp ideje tehát legalább nagyjából szabott mederbe terelni a betegek orvoslátogatási szokásait. Más kérdés, hogy milyen módon. Tanúi lehettünk, hogy számos elképzelés és kísérlet látott már napvi­lágot e tekintetben, igazán hatékony azonban talán az lehetne, ha maguk a pá­ciensek állítanának fel kor­látokat. Önmaguknak. Feldebrő lakói olvasnak a legtöbbet verseny Az észak-magyarországi régióban versenyeztek és nyertek A hideg miatt figyeljünk a csendes gyilkosra is Az észak-magyarországi régió­ban Feldebrő kapta meg A leg­többet olvasó település címet. Ez alkalomból a könyvtárban tartottak ünnepséget a helyiek.- Bár eddig is tudtam, hogy Feldebrőn szeretnek olvasni az emberek, ez „hivatalos” bizo­nyítékként is szolgál erre, ami­nek nagyon örülünk - mondta a Hírlapnak Vadásziné Varga Éva könyvtáros. - Mivel sok lel­kes olvasó segítette ezt a mun­kát, s mind nem lehettek ott a projektzárón, úgy gondoltam, legyen helyben is rendezvény. A könyvtárban ünnepi mű­sorral kezdődött a program, ahol helyi előadókat kértek fel szereplésre. Gál Bianka tolmá­csolta Babits Mihály Ritmus a könyvről című versét, majd Tenke Kristóf népviseletbe öl­tözve mondott népmesét. A Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt a közös produkcióban hallhatta a közönség: énekelt Kovás Lili, Veréb Ákos, Tóth Balázs, Zsemberi Ádám, gitá­ron Báder Krisztina, fuvolán Veréb Viktória játszott. Több mint egy esztendőn át a községben sok lelkes olvasó dolgozott azért, hogy e megtisz­telő címet elérjék, ők könyv- jutalmat kaptak az ünnepen. f A feldebrőiek büszkék Boár i Annára, aki A legtöbbet olvasó J cím tulajdonosa lett ugyanezen £ a vetélkedésen. ■ G. R. Tenke Kristóf mesét mondott a könyvtárban rendezett ünnepségen ► Folytatás az 1. oldalról időjárás A katasztrófavédelem felhívja a lakosság figyelmét a hirtelen megváltozott időjárás, s a fokozott lehűlés miatt in­tenzívebben használt fűtés ve­szélyeire is. Az erős szél miatt égéstermék áramolhat vissza a lakások belső terébe, ezért kérik, fokozottan figyeljenek minden jelre, ami szén-mon- oxid jelenlétére utalhat. Laká­saikat szellőztessék, s ha van szén-monoxid-érzékelő beren­dezés, azt tartsák bekapcsolva. Ha a riasztó jelez, akkor szel­lőztessék át a házat, zárják el a gázt és menjenek a szabad­ba. A szén-monoxid-mérgezés olyankor is okozhat halálese­tet, amikor a súlyos mérgezést hosszan tartó, jól észrevehető tünetek előzik meg. A mérge­zésnek három fázisa van: első, amikor a mérgezést szenvedett nyugtalan, zavart, kábult, a fe­je is fáj, szédül, hányhat, a bőre időnként cseresznyepiros lesz. Második, amikor izomgörcsök jelentkeznek a végtagokon, majd az egész testen, s eszméle­tét veszti. A harmadik szakasz­ban fordul elő az izomellazulás, légzésbénulás, halál. A fent említett jelek észlelé­sekor azonnal szellőztessék ki a lakást, és hívják a katasztró­favédelmet á 105-ös segélyhívó számon! ■ M. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents