Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-16 / 89. szám
Az újjászületést szimbolizálja a tojásfestés húsvéti szokások A locsolással egykor a legény a lány tisztaságát, termékenységét kívánta biztosítani A legrégibb keresztény ünnep, a húsvét Jézus Krisztus halálára és feltámadására emlékezik. Ez az időszak zárja le a Krisztus meghurcolásá- ra, keresztre feszítésére böjttel, gyásszal és bűnbánattal emlékeztető passióidőszakot, melynek legáhítatosabb pillanata a feltámadás. Munkatársunktól A húsvét időpontját a tavaszi napéjegyenlőség, illetve az azt követő első holdtölte ideje határozza meg. Holdtölte után az első vasárnap húsvét- vasárnap, ami idén április 20- ra esik. Ezt megelőzi a nagyhét, amely a virágvasárnappal kezdődik. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére ezen a vasárnapon az emberek barkaággal mennek a templomba, ahol a szertartás keretében megszentelik azt. A BIBLIAI TÖRTÉNET Jézus szenvedésének kezdete nagycsütörtök. E napon elnémulnak a harangok, a hívők „Rómába mennek”, s céljuk, hogy lássák a pápát. Az utolsó vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe megy. Itt lel rá Júdás és csókjával elárulja az őt kísérő fegyvereseknek. Jézust elfogják és másnap reggel Júdea helytartója, Poncius Pilátus elé viszik. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja. Miután elítéltetett, bíborköpenybe öltöztették, fejét töviskoszorúval övezték, kezébe nádszálat adtak és gúnyolták. Nehéz kereszttel a vállán Jézus elindult a Via Dolorosán, a fájdalmak útján a Golgota-hegyre, ahol Piros tojás, fehér nyuszi, locsolásért jár egy puszi. A húsvéti nyúlnak nincs nyoma magyar hagyományok megfeszítették. Sírjához őröket állítottak a főpapok, hogy a testet el ne lopják, hiszen a jövendölés szerint a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. A mély gyász után nagyszombat a feltámadásé. „Visz- szajönnek” a harangok Rómából és az esti körmeneten zúgásukkal adják hírül, hogy Jézus feltámad, a megváltás közel van. A feltámadás napja hús- vétvasárnap. E napon az írás szerint három asszony, köztük Jézus anyja is a sírhoz mentek. Az feltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus már nincs ott: feltámadott! VIDÉKÜNK NÉPSZOKÁSAI Bár napjainkban egyre többen töltik kirándulással, programokkal az ünnepet, régebben a húsvéti hagyományok, szokások vidékünkön is meghatározóak voltak. Ilyen például a virágvasárnapi kiszehordás. Heves megyében Boldog volt a szokás elterjedésének legdélebbi területe. Annál a háznál, ahol eladólány volt, a lányok egy szalmával megvastagított bábut felöltöztettek kiszinek, amit a falu utcáin énekszóval kísértek: „Haj ki kiszi, haj ki! Gyüjj be Sódar Jancsi!” A szokás mozzanatai a betegség, a tél kiűzését segítették. Legutoljára levetkőztették a bábut és nagy rikoltozások kíséretével a folyóba dobták, vagy elégették. A nagyhét a megtisztulás időszaka is: ekkor kimeszelték, tapasztották, rendbe hozták a házat és a portát. A nagylányok takarítottak, ablakot mostak, szellőztették az ágyneműt. A nagycsütörtöki szokások közül legjelentősebb a keresztjárás. Nagypénteken az emberek ünneplőbe, a gyászt kifejező sötét ruhába öltöznek. Bo- donyban, Eger- bocson, Tamale- leszen a lányok hajában fekete szalag volt. Az idősebb, vallásosabb emberek teljes böjtöt tartottak, a flatalabAz idősebb, vallásosabb emberek teljes böjtöt tartottak, a fiatalabbak a nap során egyszer étkeztek. Újjászületik a természet A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, a megújulással, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. Valójában a húsvét két különböző eredetű ünnep: a tavasz, a termékenység pogány dicsőítése és Krisztus megfeszítésének és feltá- — madásának egybeesése. Az ünnep külsőségeiben ösz- szemosódnak a kétféle eredet jellegzetes motívumai. A virágvasárnapi barkaszentelés is a keresztény és a pogány szokások ötvözetét mutatja. A nyugati eredetű szertartás jézus Jeruzsálemben történt bevonulására emlékeztet. E napon pálmalevél-szen- teléssel, körmenettel idézik föl a múlt eseményeit. bak a nap során egyszer étkeztek. Bodonyban rántott levest, mákos csíkot főztek zsír nélkül. Nagyszombaton a katolikus liturgia szerint tüzet, tömjént, húsvéti gyertyát szenteltek, este pedig feltámadási körmenetet tartottak. A lányok ekkor festették a tojást, ami a magyar néphitben az újjászületést, a növekedést szimbolizálta. Húsvéthétfőn az öntöz- ködő legényeknek egy pár tojást adtak a lányok. A locsolással egykor a legény a leány tisztaságát, termékenységét kívánta biztosítani. á 4