Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-07 / 56. szám

2014. MÁRCIUS 7., PÉNTEK KEKLAMPASOK NYOMÁBAN 5 Ne valjanak áldozatta gyerekeink! konferencia Több szakma széles körű együttműködésére van szükség a megelőzéshez Az áldozatok világnap­ja alkalmából Sorsok és gyermekáldozatok címmel tartott konferenciát a Tutor Alapítvány az Együtt az áldozatvédelemben című projektje keretében. Sike Sándor Fazekas Mária projektvezető a megyeháza Barkóczy termé­ben köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd bemutatta a programot. Megfogalmazása szerint a konferencián meg­jelentek tábora is jelzi, hogy jó úton járnak, hiszen a szakma minél szélesebb köréhez szeret­nénk eljuttatni az ismereteket.- Mivel a szakmai fórum fő- ként a • gyermekáldozatokról szól, elsőként azt kell tisztázni, hogy mi minősül gyermekbán­talmazásnak - közölte a pro­jektvezető, aki az ENSZ meg­határozását idézte: igen széles a spektrum. A felszámoláshoz, de legalább a gyermekbántal­mazás csökkentéséhez a lehető legszélesebb körű párbeszédre van szükség. - Hazánkat gyak­ran nevezik hiányos társada­lomnak, amelyben elsősorban a szolidaritás erősítésére van szükség, a kiszolgáltatott em­berek bizalmának a megszer­zésére. Mindehhez a szakem­berek tudását, érzékenységét, illetve együttműködő képessé­gét, készségét kell növelni. A projekt céljai között szere­pel a jelzőrendszer hatékony működtetése, a bűncselekmé­nyeket előidéző okok mérsék­lése, az egész közösség bizton­ságának fokozása. Általános alapelv: nem függővé kell tenni az áldozatokat a segítő szerve­zetektől, hanem azt megmutat­ni, hogy miként tudják a saját életüket a kezükbe venni. Mások mellet előadást tar­tott a konferencián dr. Szacsva Ferenc, a Heves Megyei Kor­mányhivatal Igazságügyi Szol­gálata Áldozatsegítő és Jogi Se­gítségnyújtási Osztályának a vezetője. Az áldozatsegítés He­ves megyei helyzetét elemezte. Kifejtette: a 2006. janu­ár 1-jén alakult Igazságügyi Hivatal, ma a Heves Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Áldozatsegítő Szolgálatáról szóló törvény értelmében az állam az áldo­zatok számára teljes körű tá­jékoztatást nyújt, elősegíti az érdekeik érvényesítését. Része a szolgáltatásaiknak a szakjo­gászi segítségnyújtás, az azon­nali pénzügyi segély nyújtása, valamint támogatásként álla­mi kárenyhítés biztosítása. ■ A szándékos személy elleni erőszakos bűnté­nyek áldozatait állami kárenyhítés is megilleti.- Az áldozat az általános tá­jékoztatáson túl igényt tarthat a szolgálat segítségére érdekei­nek érvényesítése céljából is. Személyre szabott felvilágosí­tást kell kapnia az alapvető jo­gairól és az őt megillető egész­ségügyi, biztosítási és szociális ellátásokról. Szükség esetén a szolgálat közreműködik ab­ban, hogy ezen ellátásokhoz mielőbb hozzáférjen. Ha az ál­dozat ügyének további intézé­se szakjogászi közreműködést kíván, akkor az Áldozatsegítő Szolgálat a Jogi Segítségnyúj­tó Szolgálathoz irányítja. Az érdekérvényesítés elősegítése, a szakjogászi segítségnyújtás iránti kérelmet a bűncselek­mény elkövetése utáni 6 hóna­pon belül lehet benyújtani - tu­datta az osztályvezető. Elhang­zott, hogy az érdekérvényesítés elősegítése iránti kérelmek nyomán tavaly 204 esetben nyújtottak segítséget hatósá­gi bizonyítvány kiállításával, pszichológussal, más szervek­kel történt kapcsolatfelvétellel. A bűncselekmény áldozatá­nak szüksége lehet azonnali pénzügyi segélyre. Erről mél­tányossági döntést a területi áldozatsegítő szolgálat hoz, amely nem szociális rászorult­ságon, hanem a bűntény kö­vetkeztében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. Azonnali pénzügyi segélyért a jogelle­nes támadást követő 5 napon belül lehet folyamodni. Tavaly 377 ügyfél igényelt ilyen segít­séget, amelyeknek 51 százalé­ka azonnali pénzügyi segély, 44 százaléka érdekérvényesí­tés elősegítése szolgáltatás en­gedélyezését célozta. A szándékos személy elleni erőszakos bűntények áldozatait állami kárenyhítés is megilleti. Erre a jogtalan cselekedet köz­vetlen fizikai sértettjei - továb­bá a hozzátartozóik, eltartottja­ik - jogosultak, akiknek a testi épsége, egészsége a tett követ­keztében súlyosan károsodott. A szolgálatnak a kiskorúak veszélyeztetésének megaka­dályozása érdekében végzett munkájáról dr. Szacsva Ferenc elmondta: 2009. október 1-jén lépett hatályba a hozzátarto­zók közötti erőszak miatt al­kalmazható távoltartásról szó­ló törvény, amely megteremtet­te azt a lehetőséget is, hogy ezt a jogintézményt közigazgatás­ban is alkalmazhassák.- A törvény rendelkezései­nek megfelelően - amennyi­ben a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésének, veszé­lyének gyanúját észleljük - jel­zéssel élünk a családvédelmi koordinációért felelős szervnél - jelentette ki az előadó. Az áldozatsegítés legfőbb számai Heves megyében TAVALY ÖSSZESEN 472 Ügyfél részére adott tájékoztatást az áldozatsegítő szolgálat. A 2012- es esztendőhöz viszonyítva 29,7 százalékkal több ügyfelük volt. A társadalmi kohéziót erő­sítő bűnmegelőzési és reintegrá- ciós programok módszertani megalapozása című projekt ke­retében kialakították az önkén­tes hálózatot: a megyében 21 önkéntes segítő áll rendelke­zésre, akiket az ingyenesen hív­ható áldozatsegítő vonal diszpé­cserei, vagy az áldozatsegítő osztály közvetít ki, így a hely­színen tudnak tájékoztatást ad­ni az áldozatoknak a különféle támogatási formákról, segíthe­tik az áldozatok ügyintézését. Az előző évben 70 esetben vet­tek igénybe önkéntes segítőt. Kiskorú veszélyeztetésekor pszichológus is segít az ELMÚLT ÉVBEN tizenhárom jelzéssel élt a Heves Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Áldozatsegítő Szolgálata. Emellett két gyám- hatósági eljárást is kezdemé­nyezett. Pályázat keretében - előbb helyettesítőként, majd 2013. januárjától már megbízá­si jogviszonyban foglalkoztatva - külön pszichológus látta el a megyei feladatokat. Ő havonta meghatározott maximális óra­számban segítette az áldozato­kat. Tavaly szeptember l-jétől ismételten a Nógrád megyei pszichológus jár el helyettesítő­ként. A nem állandó jelenlét miatt a pszichológusi segítség- nyújtást igénybe vevő áldozatok száma bizony jelentősen csök­kent a 2012-es évhez képest. ELJÁRÁS KÖZBEN Lemészárolta a denevéreket az egri favágó vádindítvány Eljutott immár a vádemelési szakba az az ügy, amelynek vádlottja az egri Érsekkertben favágás közben a növény odvábán téli álmot alvó denevéreket pusztított el - adott tájékoz­tatást a Hírlap érdeklődésére dr. Konkoly-Thege László fő- ügyészségi ügyész, a Heves Megyei Főügyészség sajtó- szóvivője. A megyeszékhely lakossá­gát is élénken foglalkoztatta az eset, ami még 2011. de­cember 3-án történt. Azóta a bűnüldözők elvégezték a nyomozást, majd a minap az Egri Járási Ügyészség vádat is emelt B. László ellen. A vádiratban foglaltak sze­rint az említett napon dél­előtt a Városgondozás Eger Kft. egy speciális mentő és tűzoltó csoportot, valamint a kft. két munkatársát azzal bízta meg, hogy az Érsek­kertben egy odvas geszte­nyefát vágjanak ki. A felkért személyek meg is jelentek az Eger-patak partján végigfutó sétánynál, ahol a növény méretei miatt a speciális tűz­oltók a fa tetejéről kezdték el darabolni a törzset, utána a kidöntött fát kettévágták. Ezután a gazdasági társa­ság alkalmazottjai közül az egyik motoros láncfűrésszel esett neki a további aprítás­nak. A vádhatóság szerint az illető tudott arról, hogy az Érsekkert régi fáiban védett állatok élnek, s az épségük­re a munkavégzés közben fokozottan figyelni kell. A vádlott azonban szétron­csolta fahasításra szolgáló szerszámával a növény od­vábán alvó, emiatt hosszan és nehezen ébredő korai de­nevérek közül legalább tíz­nek a testét. Ezt akkor sem hagyta abba, amikor hallotta az állatok visítását, s látta a kiömlő vérüket, a földre zu­hanó tetemeiket. A megölt kistestű szár­nyas emlősök eszmei értéke egyedenként 10 ezer forint. % Az ügyészség B. Lászlót természetkárosítás bűntet­tével vádolja. E bűncselek­mény büntetési tétele akár három év szabadságvesztés is lehet. ■ SZ. Z. Különös kommumkacio bűnözök kozott vagyonvédelem Érdemes komolyan venni a rendőrség bűnmegelőzési tanácsait Szabadtéri tűz: a legjobb védekezés az odafigyelés Újra felbukkant az interneten a belga rendőrség különleges jelmagyarázata, amely a helyi bűnözői csoportok közti kom­munikációt segít megfejteni. A hírek szerint a betörők apró alakzatokkal jelölik meg „pré­dájukat” a kaputelefonokon, postaládákon, csengőkön, s hagynak hasznos üzeneteket más, őket követő vagy velük kooperáló betörőknek. Ha­zánkban is többen állítják, ta­lálkoztak ilyen firkákkal. Az Országos Rendőr-főkapitány­ság közleményt tett közzé, ami szerint a híresztelés alaptalan, régi városi legendáról van szó. Érdeklődésünkre Soltész Bálint, a Heves Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta: megyénk rendőrei ilyen jelekkel nem találkoz­tak. Ám azt hozzátette: azért, hogy elkerüljük az áldozattá válásunkat, érdemes komolyan venni a rendőrség bűnmegelő­zési tanácsait. A szóvivő példaként említet­te azt is, hogy a lakást, a kaput, azon nyílászárókat, amelyekre nincs rálátásunk, de könnyen behatolhatnak rajta, akkor is tartsuk zárva, ha otthon tar­tózkodunk. Fontos, hogy ide­geneket ne engedjünk be a la- | kásba. Ha hosszabb távollétre f készülünk, ne híreszteljük, | csak azoknak szóljunk, akik- § ben megbízunk. ■ M. Z. Az ajtót akkor is érdemes zárni, ha éppenséggel otthon vagyunk KATASZTRÓFAVÉDELEM Az igen enyhe, ráadásul elég csapadék­szegény tél után igen gyorsan megnövekedett megyénkben is a szabadtéri tüzek száma. A ka­tasztrófavédelem közölte: a tűz­gyújtásra az idén is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint tavaly, a tűzvédelmi hatóságok továbbra is ellenőrzik azok be­tartását. Akik az előírásokat megsértik, azokat szankcióval sújtják, ami helyszíni bírságot is jelenthet. A tüzek 99 százaléka embe­ri gondatlanság, rosszabb eset­ben szándékosság következmé­nye, ezért az erdő- és vegetáció­tűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés. A kialakított tűz­rakóhelyen egyébként a tűzvé­delmi rendelkezések betartásá­val bárki jogosult tüzet rakni. Ám a szakemberek felhív­ják a figyelmet arra is, hogy a kirándulóknak néhány fontos szabályt be kell tartaniuk: a tűz meggyújtása előtt a tűzra- kóhely környékét meg kell tisz­títani a levelektől, faágaktól, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre; a tüzet, de a még ki nem hűlt parazsat, hamut sem nem szabad felügyelet nélkül hagyni; az égetés befejezése után a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy tényleg elaludt. A hamu­ra távozás előtt lehetőleg földet kell szórni. ■ M. Z. í Számos módja van, hogy ha hozzátartozók közötti erőszak történik, azt a hatóságok tudomására hozzuk. Azok is többféleképpen segíthetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents