Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-24 / 69. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2014. MÁRCIUS 24., HÉTFŐ Barbarák, lengyel-magyar Diplomáciai, bikavérek és jé barátságok turisztikai és kulturális események sorának volt házigazdája Eger városa Eger adott otthont a napokban a magyar-lengyel barátság hetének. Az eseményen a két ország államfője megerősítette: a történelmi kapcsolat kiváló, s van jövője. Pócsik Attila Eger adott otthont a napokban a magyar-lengyel barátság hetének, amelyet immár 8. alkalommal rendeztek meg. Az eseménysorozat idén először bővült többnapossá, s a diplomáciai találkozót számos kulturális és turisztikai program színesítette. Lapunk hasábjain is több- 1 szőr beszámoltunk arról, hogy a “ két nép közötti barátság számos | történelmi eseményben tetten £ érhető. Nos, az elmúlt napokban kiderült: ezek nem pusztán szavak. Kiváló példa erre Lajos bácsi, aki szerkesztőségünkbe látogatva mesélt az 1939-es eseményekről, amelyet tinédzserként élt át, a lengyel fiatalokról, akikkel jó barátságot kötött, s a lányról, akinek udvarolt... A mögöttünk álló héten is sok hasonló, szép történetet hallhattunk, hiszen az ünnepség már szerdán megkezdődött, a könyvtár homlokzatán található, Dembinski Henriknek emléket állító tábla megkoszorúzásával, de fontos szólni, Ducki Krzysztof hazánkban élő lengyel plakátművész kiállításáról, vagy éppen a pénteki napról, amikor a Kisasszony temetőben található katonasíroknál emlékeztek együtt az,egriek lengyel vendégeikkel. A várban aznap avatták fel Adam Czah- rowski, 1558 és 1596 között az egri várban hadnagyként szolgáló lengyel katonaköltő emlékünnepi pillanat. Bronistaw Komorowski lengyel államelnök és Áder János köztársasági elnök közösen avatta fel a várban található emléktáblát. tábláját, s a sor még hosszan folytatható. Szombaton a Bazilikában tartott istentisztelettel kezdődött az ünnepi program. Palánki Ferenc püspök celebrálta szentmisét követően a megjelentek a várba vonultak, ahol felavatták azt a táblát, amely az 1939-es eseményeknek állít emléket. Abban az esztendőben több ezer lengyel katonának és civilnek kellett elhagynia hazáját, s közülük sokan Egerben, a vár udvarán álló kaszárnyában leltek menedékre. Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója az eseményen úgy fogalmazott: az egri vár Magyarországon a hősiesség és a hazaszeretet jelképe, olyan értékeké, amely mindkét nép számára kiemelt jelentőséggel bírnak. Bronislaw Komorowski lengyel államelnök kiemelte: sokan ismerik a mondást, „bajban ismerszik meg, ki az igaz barát”, s e tábla nehéz időszakra emlékeztet a dicsőségek színhelyén. Az ünnepség a Gárdonyi Géza Színházban folytatódott, ahol Habis László, a hevesi megye- székhely polgármestere úgy fogalmazott: Eger minden magyar ember városa, ugyanakkor fontos a lengyelek számára is. Beszédében felidézte: már az 1552- es ostrom idején is harcoltak itt lengyelek, ahogy a II. Rákóczi Ferenc-szabadságharcban is, de a két nemzet sorsa összefonódott az I. és a II. világháború idején is.- Városunk ma is erősen kötődik Lengyelországhoz, Przemysl önkormányzatával tavaly ünnepeltük testvérvárosi kapcsolatunk 10 éves évfordulóját, s minden harmadik vendég Lengyel- országból érkezik Egerbe. .Szavait követően Áder János köszöntötte a megjelenteket. Magyarország köztársasági elnöke szólt arról: a lengyelek és a magyarok szabadságszeretete nagyban járult hozzá Európa újraegyesítéséhez és megújulásához. Kiemelte: a történelem során sok tragikus, s dicső esemény mentén fonódik össze a két nemzet története: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc minden 20. tisztje lengyel volt, s a lengyelek voltak azok, akik 1956-ban vért és gyógyszert küldtek Budapestre.- Sokan próbálták már megfejteni a két nép közötti lelki rokonság kódját, de van, amit csak a szívével lát igazán az ember - fogalmazott, majd idézte Stanislaw Worcell gondolatait: „Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak, és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.” Bronislaw Komorowski lengyel államfő kiemelte: természetes, hogy rengeteg példát mondhatunk a lengyel és magyar nép jó kapcsolatára, de a nehéz és a hősies pillanatok mellett érdemes a mai momentumokról, s a személyes kapcsolatokról is szólni.- Igazi öröm Egerben ünnepelni a barátságunkat, fiatalkori utazásaim első célpontja is ez a város volt. Mi több, egy alkalommal Magyarországon járva, amikor a buszon az ellenőr megtudta, hogy honnan jöttünk, lengyelül szólt hozzánk. Megkérdeztük: honnan ismeri a nyelvet, mire sóhajtott, s csak annyit felelt: Barbara. Az államelnök szerint egy-egy korty egri bikavér, akár egy-egy Barbara társaságában lehet a garancia arra, hogy tovább él a lengyel-magyar barátság. Hozzátette: az, hogy napsütéses időben A két nép barátságának állít emléket a lépcső JÓL ismert probléma volt az egriek előtt a Domas áruház melletti lépcsősor, amelynek történetét Sós István alpolgármester a mindig leomló Déva váráéhoz hasonlította. A feljáró nem is olyan régen megújult, immáron Lengyel- országi gránitból készült, magyar és lengyel nyelven is hirdeti rajta a felirat „Lengyel-magyar két jó barát, Együtt harcol s issza borát. Vitéz s bátor mindkettője, Áldás szálljon mindkettőre.”Az elmúlt hét végén táblát is avattak a lépcső mellett, s elhangzott: a jövőben ez lesz a lengyel-magyar barátság tere. Az eseményen Andrzej Kalinowski, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének konzulja kiemelte: öröm, hogy a lengyelek körében talán legismertebb magyar város szívében maradandó emlék őrzi a két nép barátságát. ünnepelnek talán azt is jelenti, eljött a jó idő a lengyel-magyar barátság történetében. Az ünnepnek minden esztendőben más-más város ad otthont. Habis László, Eger polgármestere Piotr Úszóknak, Katowice első emberének adta át a barátság folytonosságát jelképező vándorzászlót, jövőre ugyanis ők rendezik meg a programot. Nyüvánvalóan sokan kíváncsiak, mi lett az udvarlás vége. Nos, lajos bácsi elmosolyodva mesélte, bár nem azt a bizonyos lengyel lányt vette feleségül, nagyobbik lánya egy gyermekkori jó barátjának fiához ment hozzá, Krakkóban... Przemysl első embere is fejet hajtott a lengyel katonasíroknál Piotr Úszók, Katowice polgármestere vette át Habis Lászlótól a vándorzászlót A Bartakovics közösségi házban folklórtalálkozót és táncházat szerveztek i t Sorsfordító napok Liliké leveleiben felolvasószínház Érzelmes utazás az ötvenes évek Marosvásárhelyére Az ’50-es évek Marosvásárhelyét idézte meg a minap a Forrásban rendezett akusztikus felolvasószínházi est. Kenéz Ferenc Liliké medika leveleiből című verses művét Sata-Bánfi Ágota előadásában, Sata Árpád rendezésében láthatta-hallhat- ta a publikum. A sok (olykor bizony keserű) humorral bemutatott produkció egy copfos, bakancsos kislány élményeiből állt össze, kórbonctanprofesz- szorokkal, aktivistákkal, anyi- kákkal és szállásadó nénikkel. Az előadás - amelynek nézői is § a színpadon foglaltak helyet - | végén a József Attila-díjas szer- | ző is mesélt a mű megszületésé- £ nek körülményeiről, Lilikéről, „Azon a nyáron, tizenhat évesen, Liliké medika lett Marosvásárhelyen.” az eredeti levelekről, s szóba került két Szatmárra küldött sebész is... Sata Árpád elárulta: sokan, sokféleképpen értelmezik a felolvasószínházat. Egyesek félkész, de színházi élményt nyújtó produkciónak, mások hangjátéknak írják le. A lényeg azonban talán nem is a definíció, hanem az, élményt ad-e a publikumnak, olyat, ami további gondolkodásra készteti a közönséget. A mostani esetben e tényezők megvoltak, izgalmas élményt adott az este. Az is biztos, nem egy előadásról van szó, hanem „csak” az elsőről, szeretnék, ha a jövőben sorozattá nőné ki magát a kezdeményezés. ■ P. A. Ismét szökőkút csobog a hatvani Kossuth téren ► Folytatás az 1. oldalról avatás - Szeretnénk, ha mindenki örömmel nyugtázná, hogy miénk ez a város, ahol jól érezzük magunkat - jelentette ki Szabó Zsolt, miután Horváth Richárd alpolgármesterrel átadta a helyieknek a közterületet. A város- központ a Hatvan barokk belvárosa (Kossuth tér) turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak fejlesztése elnevezésű projekt keretében újult meg. A kivitelezésnél fontos szempont volt, hogy a növényállományt megfelelően hasznosítva, a kornak megfelelő zöldterületet hozzanak létre. A volt szovjet emlékművet a temetőbe telepítették át, helyén pedig - igazodva a világháborút megelőző időszak településképéhez - szökőkút épült, amelynek lefedésével alkalmi jellegű szabadtéri színpad felállítására is lehetőség nyílik. A beruházás teljes költsége megközelíti az 500 millió forintot, amelyet száz százalékban az Európai Unió és a Magyar Állam biztosított az Új Széchenyi Terv keretében. Emellett az önkormányzat önerőből újította fel a Szentháromság-szobrot, valamint a régi autóbusz-pályaudvart. Utóbbiban galéria-kávézó nyílik a Hatvány Lajos gyűjtemény időszakos kiállításaival, de teret kívánnak adni a fiatal < képzőművészeknek is. ■ T. 0. I *
