Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-20 / 66. szám
3 2014. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Amatőr művészek mutatkoznak be EGER Az elmúlt hét végén 54 autodidakta egri képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Szent Hedvig Kollégium kiállítótermében. A 6. Agria Aut Arton a 130 alkotás között festmények, grafikák, tűzzománc képek, faragványok, kisplasztikák láthatók. A sok tehetséges, korábban már kiállító alkotó mellett új színfoltot jelentenek dr. Tihanyi Ágnes, dr. Somogyi Éva képei, Kocsis Gyula vasplasztikái, Dobó István fa-tűzzománcai, valamint Missura Lajos hulladékból összeállított alkotásai. A sokszínű tárlat minden nap 10-18 óra között látogatható. ■ B. K. Fűszernövényeket is » termesztenek MÁTRADERECSKE A napokban induló tavaszi közmunkaprogramon belül idén 11 hektárnyi területen gazdálkodnak a helyi közmunkások. A konyhakerti zöldségek mellett fűszer- és gyógynövénytermesztést terveznek, s nagyobb meny- nyiségű gombát értékesítenének. Folytatódik a sertések nevelése. Most 50 kismalaccal gyarapodik az állomány - tájékoztatott Forgó Gábor polgármester. ■ B. K. Egy óra mozgás az egészségért RECSK A Parádfürdői Kórház Egészségfejlesztési Irodájának szervezében ma este hat órától a recski tornaterembe várják mindazokat, akik egy kis gyógytornával szeretnék javítani közérzetüket. A program ingyenes. ■ B. K. A mozgás igen sokat segíthet... MEGYEI KÖRKÉP Barátok a fal két oldalán egri múlt Testvéri szerétéiről, befogadásról vallanak a szemtanúk Hevesy Sándor kis kézi kamerájával 1939 szeptemberében megörökítette az eseményeket, fontos történelmi adatokhoz juttatva így az utókort Eger ad otthont a napokban a magyar-lengyel barátság hetének. A rangos esemény méltó helyszíne lehet a megyeszékhely, amely a történelemben is tanúbizonyságot tett testvéri szeretetről. Pécsik Attila Immár 8. alkalommal rendezik meg március 22-én'á magyarlengyel barátság napját, amelynek ezúttal - egy hétre bővülve - Eger ad otthont. Az ünnepi programon részt vesz Áder János, a Magyar Köztársasági Elnöke és Bronislaw Komorows- ki lengyel államelnök is, s az elkövetkező napokban számos különleges kulturális program helyszíne is lesz a megyeszékhely. A rangos eseményre hónapok óta készülnek a városban, így évtizedes kutatások eredményeivel is. Lapunk hasábjain is beszámoltunk már arról a dokumentumfilmről, amelynek alapját a Hevesy Sándor főmérnök készítette 1939- es felvételek jelentik.- A dokumentumfilm készítése során az egri vonatkozású történeti adatok nyomába eredtünk. Az országos helyzetnek megfelelően a katonai és civil menekültek sorsa másképp alakult, de akad egy közös vonás is. A testvéri szeretet, a befogadás, a segítő akarat tetten érhető azokban a történésekben, amelyeket a szemtanúk felidéztek - fogalamzott Kamrás Lajos rendező-operatőr. Rittenbacher Ödön, az Egri Polonia Klub, Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület elnöke, az Egri Lengyel Önkormányzat alelnöke emlékeztetett: Eger városába 1939 szeptemberében érkeztek meg az első, menekültekkel teli gépjárművek, de mindezek mellett vasúton is tömegeket evakuáltak.- A Dobó István Vármúzeum területén azokban az esztendőkben kaszárnya működött, és mint ilyen, alkalmas volt nagyobb tömeg fogadására. A civilek városi elosztó táborokba kerültek, ahol megkezdték A táborban ki és be szabad mozgást biztosított az illetékes magyar hatóság az itt tartózkodó menekülteknek, akik konspi- rálva szervezhették további sorsukat a városban. A Deák Ferenc úti 17-es szám alatt lévő ingatlan tulajdonosa pedig nemcsak egy lakrészt biztosított a lengyel katonák számára, haellátásuk és gondozásuk megszervezését. A várlaktanyán kívül számos helyen alakítottak ki körleteket, a lengyel tisztek és katonák befogadására. A Buttler-ház, a tűzoltólaktanya legénységi szállása vagy a tiszti klub, mind-mind bajtársi menedékkel szolgált. Sokan - köztük gyerekek - legyengülten, betegen, érkeztek meg a városba. Alina Wasi- lewska így emlékezik: „Miután édesanyámmal 1939 szeptemberében átléptük a magyar határt, mint lengyel katona hozzátartozói, az egri internáló táborba kerültünk... a város felől csak egy kis területen lehetett megközelíteni a várfalakat. Ott gyülekeztek az egri lakosok, akik a kapun keresztül élelmiszerekkel és ruhákkal teli csomagokat dobálnem egy világvevő rádiót is a rendelkezésükre bocsátott. Mint később kiderült, a BBC adásában kódolt üzenetekkel szervezték a katonák szövetségesekhez való eljutását. Három lengyel pilóta is így kapta az utasításokat. Egyikük évek múlva jelentkezett Angliából, hogy megköszönje az egri család segítségét. tak át nekünk. A fal miatt nem láthattuk jótevőinket, és nem is mondhattunk köszönetét szívből jövő önkéntes adományi- kért... a Magyarországra érkező lengyelek iránt megmutatkozó jóindulatot nehéz volna racionálisan megmagyarázni: minden lépésnél találkoztunk vele, és mély nyomokat hagyott az ösz- szes menekült tudatában...” A fal másik oldalán volt többek között Csank István ciszterci gimnazista és cserkész. Ő így idézi fel a történteket ...... Mi kor megtudtuk, hogy újabb lengyel menekültek érkeztek Egerbe, barátaimmal és osztálytársaimmal ételcsomagokat készítettünk, szendvicseket, süteményeket gyűjtöttünk, majd felkerekedtünk. A mai Sas út környékén és a várban lévő táborhoz is rendszeresen vittünk csomagokat. Szeptemberben került az osztályunkba egy lengyel fiú. Mivel számunkra kimondhatatlan neve volt, Wladyslawot egyszerűen csak Lengyel Lacinak hívtuk. Szegény sokat unatkozott, kivéve a német órát. Jól tudott németül, így aztán ezen a közös nyelven tudtuk megérteni egymást. Néhány hónap múlva elment, s azóta sem tudok felőle... Lengyelül csak annyit tudok, hogy bardzo dziíjkuje (köszönöm szépen)”. .m Sárga csekkes pénzkidobás víz, áram, gáz, internet, tévé és telefon egyben, közös költség - ennyi szolgáltatásról, fizetnivalóról érkezik számla minden hónapban. Ha azt veszem, hogy mindegyiket sárga csekken keresztül egyenlítem ki, és egy papírfecni legalább 150 forintba kerül, akkor kikövetkeztethető: mindez közel ezer forintba kerül havonta. Ami éves szinten minimum 12 ezer forint. Amit elvileg a szolgáltató fizet. De hiba lenne azt hinni, hogy valamilyen módon azt nem terhelik rá a fogyasztókra. ENNEK ELLENÉRE én ÍS még azon döntő többség képviselői közé tartozom, akik minden hónapban bekukucskálnak a postaládába, hogy érkezett-e csekk. Ha pedig igen, akkor mennek a postára, ott sorban állnak, időt fecsérelnek, hogy aztán készpénzzel befizessék a számlán szereplő összeget. Akinél pedig nincs elég, az bankkártyával is megteheti ezt. Igaz, utóbbi már készpénzfelvételnek minősül, és szintén nem olcsó mulatság. hogy miért nem váltok, és hagyom a bankra vagy a szolgáltatóra az egészet? Szeretek tisztában lenni azzal, mennyi volt »Fogyasztás, és kinyomtatott papíron nézegetni, elemezgetni azt akár percekig. Ezt megtehetném a számítógép előtt ülve is, majd egy-két kattintás után utalhatnám a kért összeget. Naivitás azonban azt gondolni, hogy erre olyan sokan képesek. Hiába van már sok helyen internet, kevesek értenek igazán az ilyen műveletekhez. Én sem. ráadásul lehet, hogy az egész a feledés homályába vész, aztán pedig már azon kapom magam, hogy nem kérik, hanem követelik a szolgáltatás árát, kamatostul. Pedig egy kis odafigyeléssel és tanulással sokat lehetne spórolni. Előbb a szolgáltatónak, és aztán a fogyasztóknak, tehát saját magunknak. Az lenne az igazi rezsicsökkentés. Világvevő rádió is segített a Deák Ferenc úton Újra a neumannosok tudták a legtöbbet vetélkedő Idén is számot adtak városismeretükről az iskolák 9. évfolyamos diákjai Egyetemközeli állapotban az Eszterházy főiskola * Ebben az esztendőben a Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház adott otthont a „Ki tud többet Egerről?” című vetélkedő döntőjének. A helyi középiskolák elsősei számára már több mint harminc éve rendezi meg a Dobó István Gimnázium a megméretést, amelynekk megszervezését immár a megyeszékhely polgármesteri hivatala és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete is támogatja. (A rendező iskola korábban esszépályázatot is hirdetett, amelyen Barta Enikő írása találtatott a legjobbnak.) Idén tizenkét iskolából érkeztek a csapatok, amelyek tagjai már a korábbi, házi fordulók alkalmával bizonyították rátermettségüket. A döntőben a diákoknak Eger történelméhez kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolniuk, ám nem ártott ismerni az előre kiadott irodalmat sem. Házi feladatként mindenki prezentációval készült arról városrészről, ahol az iskolája található. A verseny során a zsűri - akárcsak az elmúlt évben - a Neumann János Középiskola csapatának a teljesítményt értékelte a legjobbnak. Máso- | dik lett a Pásztorvölgyi gim- | názium, a harmadik helyet az | Andrássy György Katolikus 3 Közgazdasági Középiskola sze- s. rezte meg. ■ SZ. E. Ki tud többet Egerről? Versengtek a megyeszékhely iskoláinak csapatai. EGER Az Eszterházy Károly Főiskolára (EKF) látogatott a Magyar Akkreditációs Bizottság, hogy az intézmény akadémikus munkáját értékelje. Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona szerint a hattagú grémium nagyra értéklete az Egerben folyó munkát, s a delegáció elnöke úgy fogalmazott: egyetemközeli állapotban van a főiskola, bizonyos karok pedig már messze túlhaladnak az egyetemi szint feltételein. Az EKF oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese kiemelte: bíznak abban, hogy a Tanárképzési- és Tudástechnológiái, valamint a Bölcsészettudományi Kart egyetemi karként akkreditálja a bizottság, a Természettudományi Kar pedig egy doktori iskolai törzstag regisztrálásával szintén megfelelhet majd a kritériumoknak. A bizottság látogatását komoly munka, stratégialkaotás, intézményi és kari szintű önértékelés előzte meg, amely egyebek között az oktatás, a kutatás, a hallgatói szolgáltatások és a minőségbiztosítás területeire terjedt ki.- Az egri főiskola olyan, a régióra szellemileg is ható egyetem kíván lenni, amely minőségi oktatást folytat, s amely számára a hallgatói a legfontosabbak - mondta dr. Pajtókné dr. Tari Ilona. ■ P. A.
