Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-20 / 66. szám

3 2014. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Amatőr művészek mutatkoznak be EGER Az elmúlt hét végén 54 autodidakta egri képző­művész alkotásaiból nyílt kiállítás a Szent Hedvig Kollégium kiállítótermében. A 6. Agria Aut Arton a 130 alkotás között festmények, grafikák, tűzzománc képek, faragványok, kisplasztikák láthatók. A sok tehetséges, korábban már kiállító al­kotó mellett új színfoltot jelentenek dr. Tihanyi Ág­nes, dr. Somogyi Éva képei, Kocsis Gyula vasplasztikái, Dobó István fa-tűzzománcai, valamint Missura Lajos hulladékból összeállított al­kotásai. A sokszínű tárlat minden nap 10-18 óra között látogatható. ■ B. K. Fűszernövényeket is » termesztenek MÁTRADERECSKE A napok­ban induló tavaszi köz­munkaprogramon belül idén 11 hektárnyi területen gazdálkodnak a helyi köz­munkások. A konyhakerti zöldségek mellett fűszer- és gyógynövénytermesztést terveznek, s nagyobb meny- nyiségű gombát értékesíte­nének. Folytatódik a sertések nevelése. Most 50 kismalac­cal gyarapodik az állomány - tájékoztatott Forgó Gábor polgármester. ■ B. K. Egy óra mozgás az egészségért RECSK A Parádfürdői Kórház Egészségfejlesztési Irodájá­nak szervezében ma este hat órától a recski tornaterembe várják mindazokat, akik egy kis gyógytornával szeret­nék javítani közérzetüket. A program ingyenes. ■ B. K. A mozgás igen sokat segíthet... MEGYEI KÖRKÉP Barátok a fal két oldalán egri múlt Testvéri szerétéiről, befogadásról vallanak a szemtanúk Hevesy Sándor kis kézi kamerájával 1939 szeptemberében megörökítette az eseményeket, fontos történelmi adatokhoz juttatva így az utókort Eger ad otthont a napokban a magyar-lengyel barátság hetének. A rangos esemény méltó helyszíne lehet a me­gyeszékhely, amely a törté­nelemben is tanúbizonyságot tett testvéri szeretetről. Pécsik Attila Immár 8. alkalommal rendezik meg március 22-én'á magyar­lengyel barátság napját, amely­nek ezúttal - egy hétre bővül­ve - Eger ad otthont. Az ünnepi programon részt vesz Áder Já­nos, a Magyar Köztársasági El­nöke és Bronislaw Komorows- ki lengyel államelnök is, s az elkövetkező napokban számos különleges kulturális program helyszíne is lesz a megyeszék­hely. A rangos eseményre hó­napok óta készülnek a város­ban, így évtizedes kutatások eredményeivel is. Lapunk ha­sábjain is beszámoltunk már arról a dokumentumfilmről, amelynek alapját a Hevesy Sán­dor főmérnök készítette 1939- es felvételek jelentik.- A dokumentumfilm készí­tése során az egri vonatkozású történeti adatok nyomába ered­tünk. Az országos helyzetnek megfelelően a katonai és civil menekültek sorsa másképp ala­kult, de akad egy közös vonás is. A testvéri szeretet, a befoga­dás, a segítő akarat tetten ér­hető azokban a történésekben, amelyeket a szemtanúk felidéz­tek - fogalamzott Kamrás Lajos rendező-operatőr. Rittenbacher Ödön, az Egri Polonia Klub, Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület elnöke, az Egri Lengyel Önkormányzat alelnöke emlékeztetett: Eger városába 1939 szeptemberé­ben érkeztek meg az első, me­nekültekkel teli gépjárművek, de mindezek mellett vasúton is tömegeket evakuáltak.- A Dobó István Vármúzeum területén azokban az eszten­dőkben kaszárnya működött, és mint ilyen, alkalmas volt na­gyobb tömeg fogadására. A ci­vilek városi elosztó táborokba kerültek, ahol megkezdték A táborban ki és be szabad mozgást biztosított az illetékes magyar hatóság az itt tartózko­dó menekülteknek, akik konspi- rálva szervezhették további sor­sukat a városban. A Deák Fe­renc úti 17-es szám alatt lévő ingatlan tulajdonosa pedig nemcsak egy lakrészt biztosított a lengyel katonák számára, ha­ellátásuk és gondozásuk meg­szervezését. A várlaktanyán kívül számos helyen alakítot­tak ki körleteket, a lengyel tisz­tek és katonák befogadására. A Buttler-ház, a tűzoltólakta­nya legénységi szállása vagy a tiszti klub, mind-mind bajtársi menedékkel szolgált. Sokan - köztük gyerekek - legyengülten, betegen, érkez­tek meg a városba. Alina Wasi- lewska így emlékezik: „Miután édesanyámmal 1939 szeptemberében átléptük a magyar határt, mint lengyel katona hozzátartozói, az egri internáló táborba kerültünk... a város felől csak egy kis terü­leten lehetett megközelíteni a várfalakat. Ott gyülekeztek az egri lakosok, akik a kapun ke­resztül élelmiszerekkel és ru­hákkal teli csomagokat dobál­nem egy világvevő rádiót is a rendelkezésükre bocsátott. Mint később kiderült, a BBC adásá­ban kódolt üzenetekkel szervez­ték a katonák szövetségesekhez való eljutását. Három lengyel pilóta is így kapta az utasításo­kat. Egyikük évek múlva jelent­kezett Angliából, hogy megkö­szönje az egri család segítségét. tak át nekünk. A fal miatt nem láthattuk jótevőinket, és nem is mondhattunk köszönetét szív­ből jövő önkéntes adományi- kért... a Magyarországra érkező lengyelek iránt megmutatkozó jóindulatot nehéz volna racioná­lisan megmagyarázni: minden lépésnél találkoztunk vele, és mély nyomokat hagyott az ösz- szes menekült tudatában...” A fal másik oldalán volt töb­bek között Csank István cisz­terci gimnazista és cserkész. Ő így idézi fel a történteket ...... Mi kor megtudtuk, hogy újabb lengyel menekültek érkeztek Egerbe, barátaimmal és osz­tálytársaimmal ételcsomagokat készítettünk, szendvicseket, sü­teményeket gyűjtöttünk, majd felkerekedtünk. A mai Sas út környékén és a várban lévő tá­borhoz is rendszeresen vittünk csomagokat. Szeptemberben került az osztályunkba egy lengyel fiú. Mivel számunk­ra kimondhatatlan neve volt, Wladyslawot egyszerűen csak Lengyel Lacinak hívtuk. Sze­gény sokat unatkozott, kivéve a német órát. Jól tudott németül, így aztán ezen a közös nyelven tudtuk megérteni egymást. Né­hány hónap múlva elment, s az­óta sem tudok felőle... Lengyelül csak annyit tudok, hogy bardzo dziíjkuje (köszönöm szépen)”. .m Sárga csekkes pénzkidobás víz, áram, gáz, internet, tévé és telefon egyben, közös költ­ség - ennyi szolgáltatásról, fizetnivalóról érkezik számla minden hónapban. Ha azt veszem, hogy mindegyiket sárga csekken keresztül egyenlítem ki, és egy papír­fecni legalább 150 forintba ke­rül, akkor kikövetkeztethető: mindez közel ezer forintba ke­rül havonta. Ami éves szinten minimum 12 ezer forint. Amit elvileg a szolgáltató fizet. De hiba lenne azt hinni, hogy va­lamilyen módon azt nem ter­helik rá a fogyasztókra. ENNEK ELLENÉRE én ÍS még azon döntő többség kép­viselői közé tartozom, akik minden hónapban beku­kucskálnak a postaládába, hogy érkezett-e csekk. Ha pedig igen, akkor mennek a postára, ott sorban állnak, időt fecsérelnek, hogy aztán készpénzzel befizessék a számlán szereplő összeget. Akinél pedig nincs elég, az bankkártyával is megteheti ezt. Igaz, utóbbi már kész­pénzfelvételnek minősül, és szintén nem olcsó mulatság. hogy miért nem váltok, és hagyom a bankra vagy a szol­gáltatóra az egészet? Szeretek tisztában lenni azzal, mennyi volt »Fogyasztás, és kinyom­tatott papíron nézegetni, ele­mezgetni azt akár percekig. Ezt megtehetném a számító­gép előtt ülve is, majd egy-két kattintás után utalhatnám a kért összeget. Naivitás azon­ban azt gondolni, hogy erre olyan sokan képesek. Hiába van már sok helyen internet, kevesek értenek igazán az ilyen műveletekhez. Én sem. ráadásul lehet, hogy az egész a feledés homályába vész, aztán pedig már azon kapom magam, hogy nem kérik, hanem követelik a szol­gáltatás árát, kamatostul. Pe­dig egy kis odafigyeléssel és tanulással sokat lehetne spó­rolni. Előbb a szolgáltatónak, és aztán a fogyasztóknak, te­hát saját magunknak. Az len­ne az igazi rezsicsökkentés. Világvevő rádió is segített a Deák Ferenc úton Újra a neumannosok tudták a legtöbbet vetélkedő Idén is számot adtak városismeretükről az iskolák 9. évfolyamos diákjai Egyetemközeli állapotban az Eszterházy főiskola * Ebben az esztendőben a For­rás Gyermek és Ifjúsági Ház adott otthont a „Ki tud többet Egerről?” című vetélkedő dön­tőjének. A helyi középiskolák elsősei számára már több mint harminc éve rendezi meg a Do­bó István Gimnázium a meg­méretést, amelynekk megszer­vezését immár a megyeszék­hely polgármesteri hivatala és a Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ Egri Tankerülete is támogatja. (A rendező iskola korábban esszépályázatot is hirdetett, amelyen Barta Enikő írása találtatott a legjobbnak.) Idén tizenkét iskolából érkez­tek a csapatok, amelyek tagjai már a korábbi, házi fordulók alkalmával bizonyították rá­termettségüket. A döntőben a diákoknak Eger történelméhez kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolniuk, ám nem ártott ismerni az előre kiadott irodal­mat sem. Házi feladatként min­denki prezentációval készült arról városrészről, ahol az isko­lája található. A verseny során a zsűri - akárcsak az elmúlt évben - a Neumann János Középiskola csapatának a teljesítményt értékelte a legjobbnak. Máso- | dik lett a Pásztorvölgyi gim- | názium, a harmadik helyet az | Andrássy György Katolikus 3 Közgazdasági Középiskola sze- s. rezte meg. ■ SZ. E. Ki tud többet Egerről? Versengtek a megyeszékhely iskoláinak csapatai. EGER Az Eszterházy Károly Főiskolára (EKF) látogatott a Magyar Akkreditációs Bizott­ság, hogy az intézmény aka­démikus munkáját értékelje. Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona sze­rint a hattagú grémium nagyra értéklete az Egerben folyó mun­kát, s a delegáció elnöke úgy fo­galmazott: egyetemközeli álla­potban van a főiskola, bizonyos karok pedig már messze túl­haladnak az egyetemi szint fel­tételein. Az EKF oktatási és ta­nulmányi ügyekért felelős rek­torhelyettese kiemelte: bíznak abban, hogy a Tanárképzési- és Tudástechnológiái, valamint a Bölcsészettudományi Kart egyetemi karként akkreditálja a bizottság, a Természettudo­mányi Kar pedig egy doktori iskolai törzstag regisztrálásá­val szintén megfelelhet majd a kritériumoknak. A bizottság látogatását ko­moly munka, stratégialkaotás, intézményi és kari szintű ön­értékelés előzte meg, amely egyebek között az oktatás, a kutatás, a hallgatói szolgálta­tások és a minőségbiztosítás területeire terjedt ki.- Az egri főiskola olyan, a ré­gióra szellemileg is ható egye­tem kíván lenni, amely minő­ségi oktatást folytat, s amely számára a hallgatói a legfonto­sabbak - mondta dr. Pajtókné dr. Tari Ilona. ■ P. A.

Next

/
Thumbnails
Contents