Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-12 / 60. szám
Drágább az egyfordulós nvi A három választás költségének közel fele hiányzik a büdzséből Az utolsó simítások a Kossuth téren. Március 15-én már itt lesz az ünnepi zászlófelvonás. Olcsóbb választást ígértek, mégis többe kerül Szankcionálná az El) a tagállami jogsértéseket előterjesztette az Európai Bizottság az uniós tagországok jogállamiságát fenyegető rendszerszintű veszélyek kezelésére szolgáló jogszabály- csomagját. A kezdeményezés lényege, hogy az uniós jog megsértésére vonatkozó kö- telezettségszegési eljárásokat, illetve a tagország szavazati jogának felfüggesztését lehetővé tevő 7. cikkely alkalmazását egészítheti ki abban az esetben, ha az ország „súlyosan és tartósan megsérti” az uniós értékeket. A rendszer kidolgozását a Magyarország ellen tavaly elfogadott Tavares-jelentés nyomán kezdeményezte a bizottság. ■ VG Illetménykiegészítés a katonáknak a honvédségi dolgozók ez évi, egyes, illetményen kívüli juttatásairól született megállapodást kedden aláírtak a Honvédelmi Minisztériumban. A kormány döntése alapján, amíg a közszolgálati életpályamodellt - azon belül is a katonait - teljes körűen be nem vezetik, a honvédségi altiszti és szerződéses legénységi állomány januárig visszamenőlegesen havi 10 ezer forintos kiegészítést kap. ■ MTI Nagyköveti jelölések ellen tiltakoznak A szenátus utasítsa el Barack Obama elnök három kampánytámogatójának nagyköveti kinevezését - ezt kérte az Amerikai Külszol- gálati Egyesület 15 volt elnöke. Szerintük az oslói képviselet irányítására készülő George Tsunis, a budapesti nagykövetség élére szánt Colleen Bell és a Buenos Aires-i diplomáciai misszió vezetésére kiszemelt Noah Bryson Mamet „nevetség tárgyává vált, amikor meghallgatásukon korlátozott tudásról tettek tanúbizonyságot. ■ MTI Az idei évre 10 milliárdot tervezett a költségvetés az idei évi három választásra, a költségek azonban közel a duplájukra is emelkedhetnek például a magasabb nyomdai költségek miatt. Éber Sándor Idén várhatóan 6-6,5 milliárd forintba fog kerülni egy-egy választás, így az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati voksolás is - közölte lapunkkal a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Az összesen várható mintegy 18-19,5 milliárd forintos költség így jóval túllépi az idén 11,47 milliárdból gazdálkodó NVI idei költségvetésében lévő 10 milliárdos keretet, amit az idei évi választások előkészítésére, lebonyolítására állítottak fel. A tavalyi büdzsében még egy 2,3 milliárdos keret volt az idei voksolások előkészítésére. Az NVI közölte: a választások előkészítésére biztosított források szükség esetén kipótolhatóak a központi büdzséből. Korábban felmerült, hogy a parlamenti és az EP-választásokat olcsóbb lenne egy időpontban rendezni, de az áhamfő az április 6-i és a május 25-i időpontokra helyezte a két voksolást. Idén már egyfordulós lesz a parlamenti választás. Korábban az is elhangzott érvként a kisebb létszámú parlamenthez hasonlóan, hogy így a költség is kisebb lesz. Ez azonban nem így lesz. A 2010-es országgyűlési, még kétfordulós választás költségére eredetileg 7,12 milli- .árdot terveztek, és. 5,59 milliárdot költöttek el. Négy éve az ön- kormányzati választásokra 5,5 milliárdot kalkuláltak, 4,91 milliárdot használtak fel. Az elmúlt bő évtizedben minden választás olcsóbb volt az idén tervezettnél, az előzetesen kalkuláltnál mindig kevesebbet költöttek. A nemzeti Választási Bizottság tegnapi döntése alapján a 18 pártlistát állító jelölőszervezet pártlistánként 26 perc 7 másodperc időtartamban teheti közzé politikai reklámját a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Rádió Zrt. médiaszolgáltatásában miután egyenlő arányban felosztották az együttesen rájuk jutó Pálffy Ilona, az NVI elnöke lapunknak elmondta: az idén a költségeket növelik az átjelentkezések, a határon túli magyarok szavazása, ami gyakorlatilag olyan, mintha lenne egy második forduló. Növelheti a nyomdaköltségeket a szavazólapok mérete, de a többletköltséget az NVI egyelőre nem tudta kikalkulálni. Tegnap közölték, végül nem lesznek kígyóméretű szavazólapok, a pártlistán két sorban szerepel majd a 18 jelölőszervezet, az a A3-as nagyságú lapon. Minden listának öt centis helyen kell elférnie, a jelölőszervezetek 20x40 milliméteres helyen tüntethetik fel lógójukat. A tegnapi állás szerinti 1572 egyéni képviselőre is majd való470 percet. Egy médiaszolgáltatónál egy jelölőszervezetre 8 perc 42 másodperc jut. Tegnap arról is döntöttek, hogy a listát állító nemzetiségi önkormányzatok együttesen 298,5 millió forintot kapnak kampánycélokra. A legtöbbet a roma, 101 milliót, míg a legkevesebbet a bolgár önkormányzat kapja, 8,4 milliót. színűleg egy A3-as lapon lehet voksolni. Van ahol 29 jelölt lesz, míg a legkevesebb, várhatóan 4 lesz az egyik szavazókörben. Pálffy lapunknak elmondta: a sok jelölt és lista miatt a szavazólapok feldolgozása és kezelése nehézkes lesz, ezért várható a szavazás elhúzódása, és későbbre várható majd az ered- mény is. .■ ..... >, > Az NVI lapunkkal közölte: az ANY Biztonsági Nyomda NYRT-vel 1,1 milliárd forint értékben (2010-ben is nagyjából ennyi volt a nyomdai költség) kötöttek szerződést a választási kiadványok, nyomtatványok, plakátok, szavazólapok, értesítők előállítására, csomagolására és szállítására. A postai szolgáltatások igénybe vételére az országgyűlési választásra mintegy 800 milliós kiadást terveznek. A szavazatszámláló bizottsági tagok (54 ezer fő) az országgyűlési és az EP-válasz- tások idejére 1,6 milliárd forint díjazást kapnak. Még nem lehet tudni a külképviseleti szavazások költségét, mivel az attól is függ, hogy hányán kérik névjegyzékbe vételüket március 29-ig. Ugyanez vonatkozik a határon túliak levélszavazással kapcsolatos költségekre. Ivó Sanadert nem jogerősen most kilenc év börtönre ítélték FEKETEKASSZA A Zágráb megyei bíróság kilenc év börtön- büntetésre ítélte Ivó Sanader volt horvát kormányfőt egy újabb korrupciós ügyben kedden. Az ítélet nem jogerős. A két éve kezdődött, Fimi Media néven elhíresült ügyben azzal vádolták a volt kormányfőt és tettestársait, hogy a közbeszerzési törvényeket megsértve, valós és fiktív megrendeléseken keresztül állami cégektől szereztek pénzt, amely Sana- dernél vagy az akkor általa vezetett Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nevű jobbközép párt „feketekasszájában” kötött ki, és a párt választási kampányainak finanszírozását szolgálta. Az elsőfokú ítélet szerint Sanader és négy tettestársa összesen 70 millió kuna (2,8 milliárd forint) közpénzt sikkasztott el. A volt kormányfőt 15 millió, az ügyben elmarasztalt HDZ-t pedig 24 millió kuna visszafizetésére, valamint 5 millió kunás pénzbírság megfizetésére kötelezték. Horvátország történetének egyik legjelentősebb korrupciós ügyében a hivatali hatalommal való visszaélésben és bűnszervezet kiépítésében bűnösnek talált Sanader mellett első fokon letöltendő börtön- büntetést kapott a HDZ korábbi pénztárosa, főkönyvelője és a Fimi Media cég tulajdonosa is, míg egy volt kormányszóvivőre felfüggesztett szabadság- vesztést szabtak ki. Sanader és Ratko Macek volt kormány- szóvivő kivételével a vádlottak bűnösnek vallották magukat a perben. Sanadert egy másik, összevont korrupciós ügyben korábban - szintén nem jogerősen - tízéves börtönbüntetésre ítélték. Az ügy egyik vádpontja szerint a volt kormányfő a Mól olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mól irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari társaság felett. A Mól tagadja, hogy megvesztegette volna Sanadert. ■ MTI Mennyi reklámidő jut egy pártra? Egyre több gyermektartásdíjat előlegez meg az állam vizsgálat Tíz-tizenegyezer jogosult ellátásába kénytelenek besegíteni - A meg nem térült összeget behajthatják Évről-évre nő az állam által megelőlegezett gyermektartásdíj összege, annak ellenére, hogy 2012 óta azt gyermekenként havi 14 250 forintban maximálták. A Magyar Államkincstár adatai szerint a 2012-ben e célra előirányzott 1,5 milliárd forint helyett 1,932 milliárdot, 2013-ban a tervezett 1,7 milliárd forint helyett pedig már 2,245 milliárd forintot fizetett ki az elvált szülők gyermekei számára az állam. A szakállamtitkár egy, a témában indított vizsgálat kapcsán arról tájékoztatta az állampolgári jogok biztosát, hogy mindez annak a következménye, hogy folyamatosan emelkedik, napjainkban már eléri a 10-11 ezret a jogosultak száma. Mivel a bíróságok által megállapított gyermektartásdíj összegek is egyre nagyobbak, „indokolttá vált az igényeknek és az állam teherviselő képességének összhangba hozatala”. Ezért nem lehetséges az, hogy a gyermeküket egyedül nevelő, elvált szülők - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - teljes egészében megkapják az államtól a gyerektartás összegét. Ez egyébként 2012-ig is csak 3+3 évig volt lehetséges, és kizárólag abban az esetben, ha a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő már legalább hat hónapja nem fizetett, a tartásdíj végreA gyereket egyedül nevelő nem kapja meg a teljes összeget hajtása eredménytelen volt, és a gyermekkel élő apa vagy anya pedig az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresénél (ez 2014-ben 57 ezer forint) kevesebb jövedelemmel rendelkezett havonta. A megelőlegezett tartásdíjat, nevéből adódóan, elvileg visz- sza kell fizetni, mégpedig kamatostul. A meg nem térült összeget pedig, szintén elvileg, adók módjára be lehet hajtani. Az államtitkár azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy e „második körös” behajtás alacsony hatékonyságú, amit alapvetően a tartásdíjra kötelezettek jövedelmi, vagyoni helyzete magyaráz, nem a hajlandóság csökkenése, illetve nem a szabályozás hiányossága. Az állampolgári jogok biztosa szerint ez azt mutatja, hogy az államra továbbra is fontos szerep hárul a tartásdíjak megelőlegezésében. Székely László a jelentésében felhívta a figyelmet, hogy a magyar állam által vállalt tartásdíj-összeg nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony: a nagyjából 47 euró a nyugat-európai összeg mintegy negyede, ami veszélyezteti a rászoruló gyermek ellátását. Az ombudsman ezért szükségesnek tartja áttekinteni az új szabály hatálybalépése óta eltelt csaknem két év tapasztalatait. ■ Haiman Éva I 4 1
