Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-08 / 33. szám
2014. FEBRUAR 8., SZOMBAT 3 MEGYEI KORKÉP HIBSAV Első körös tárgyalás az idei költségvetésről szilvásvárad Első körben tárgyalta az önkormányzat a település ez évi büdzséjét. A testület megállapította, hogy az alapfeladatok ellátása megfelelő színvonalon biztosított 2014-ben, az ez évi tervezett beruházások finanszírozhatóak. A parkok felújítására elnyert pályázati támogatás önrésze rendelkezésre áll. Ám elképzelhető, hogy a fejlesztésekhez (községháza építése, Jókai M. u. felújítása) szükséges lesz hitel felvétele. ■ S. B. S. Vízhiányra számíthatnak a Vallon utcában élők EGER Február 10-én, hétfőn délelőtt fél kilenc és délután három óra között hibaelhárítási munkálatokat végeznek a Vallon utcában. Emiatt vízhiány várható a páratlan oldalon az 1-29. számok között. A fogyasztók a Vallon utca 5., illetve a 21. szám előtt lajtos kocsikból vehetnek vizet. ■ T. B. A turizmust szolgálja a milliárdos program HATVAN ELKEZDŐDÖTT a munka a Szúnyog-szigeten és a Zagyva töltésén. A több mint egymilliárd forintból megvalósuló turisztikai fejlesztés négy fontos elemből áll. A projekt keretében - egyebek mellett - Hatvan és Boldog között 7,55 km kerékpárutat építenek ki, lesz lombkorona-kilátó, valamint egy gyalogos-kerékpáros híd is. A beruházás - amely a tervek szerint idén ősszel fejeződik be - meghatározó szerepet tölthet be a térségben élők életében. ■ S. B. S. Már dolgoznak a munkagépek Fafűtés, ám lángok nélkül fenntartható Környezetbarát megoldás az egerszalóki komposztkazán Tőgyi Balázs egerszalóki komposztkazánja 40 Celsius-fokos meleg víz előállítására képes, tehát tökéletesen alkalmas padló- és falfűtésre is... A kompsztkazánban nincs láng, s nem is füstöl, mégis fűt. A környezetbarát megoldás nem álom, erre bizonyíték az egerszalóki Tőgyi Balázs munkája. Pócsik Attila Láttak már olyan kazánt, amelyben nincs láng, azaz nincs égés, így nincs se füst, se károsanyag-kibocsátás, se hamu? Nos, bevallom, jómagam ahhoz a (valószínűleg) többséghez tartozom, aki még nem. Pontosabban csak néhány nappal ezelőttig, amíg el nem látogattam Egerszalókra, Tőgyi Balázshoz. A fiatal mérnök ugyanis épített egyet. Méghozzá egy működőképesét.- A történet még 2012 őszén kezdődött - mesél a gondolat megszületéséről. - Úgy döntöttem, otthagyom a „mókuskereket”, s fenntartható, környezet- barát megoldásokkal kezdtem foglalkozni. Akkor építettem az első komposztkazánt, amelynek lényege, hogy a szerves anyagok humusszá alakulásakor hő keletkezik. Ezt az eddig ki nem használt energiát igyekeztem hasznosítani. A sok munkával persze, kudarc is járt. A kazán sem úgy működött, ahogyan elképzeltem, s méréstechnikai nehézségekkel is küzdöttem. Végül tavaly decemberben megépítettem a másodikat, amely immár nemcsak egy nagy valami, ami áll a kertben, hanem hőt termel. A szerkezet egy hatalmas, három méteres átmérőjű, két méter magas henger, első ránézésre olyan, mintha valaki épített volna egy tárolót, hogy legyen hová tennie a levágott füvet, bozótot. Az igazságtól mindez nem is áll olyan távol, hiszen - mint Balázs elárulja - 12-13 köbméternyi komposz- tot, azaz nyers faaprítékot, leveleket, konyhai hulladékot és lótrágyát tett a kazánba. S persze, kábeleket és hőérzékelőket. A henger közepén egy spirál alakban elhelyezett, padlófütéscsőből készült hőcserélő található, aminek ki- és bemenete egy fűtési rendszerre csatlakozik, a szükséges vizet pedig egy szivattyú mozgatja. A teljesítményt egy kifejezetten e célra kifejlesztett számítógépes rendszerrel méri, ráadásul egy router révén gyakorlatilag bárhonnan nyomon követheti a folyamatot. A közel 50 Celsius-fokos maghőmérséklet 40 fokos melegvíz előállítására képes, tehát tökéletesen alkalmas padló- és falfűtésre, illetve használati melegvíz előállításra.- A rendszer napi 30-50 MJoule hőt termel, azaz egy nap alatt 300 liternyi 5 Celsius-fokos vizet 45 fokra tud melegíteni - árulja el. - Persze, mindez fejlesztéssel, a komposztkazán hatásfokának javításával fokozA végtermék humusz, amely aztán felhasználható tőgyi Balázs úgy fogalmazott: a komposztkazán a biomassza egyetlen valóban fenntartható, környezetbarát energetikai hasznosítása. Lévén, ha szétbontják, a végtermék humusz, amely kiválóan felhasználható a kertben, mezőgazdaságban. Elmondta: természetesen nem elég megépíteni a kazánt, gondozni is kell azt, mint a jó kertésznek, fenn kell tartani az életkörülményeket a baktériumok számára. Akik pedig esetleg attól félnek, hogy a trágyával locsolt komposzt bántaná az orrukat, azok számára igazán megnyugtató lehet, hogy ebben az esetben szó sincsen ilyenről. Sőt, leginkább az eső utáni erdőhöz hasonlítható az, amit érzünk. ható. Sokan feltették már a kérdést: mekkora teret lehet befűteni vele. Nos, erre akkor tudok válaszolni, ha megvizsgáljuk az adott tér hőigényét. Egyelőre kísérleti jelleggel működik a dolog, további méréseket végzek. Falun vagy egy tanyán kiválóan használható, de el tudok képzelni egy olyan - ennél jóval nagyobb - komposztkazánt, amellyel akár egy iskola fűtését is meg lehetne oldani. Felmerülhet az is, mi a fiatalember célja a komposztkazán- nal: „csak” fűteni akar vele, vagy pénzt is keresni.- Nem a meggazdagodás a célom. Nem szabadalmaztatom, lévén nem az én találmányomról van szó. Egy XX. század derekán élt francia erdész, Jean Pain az ötletgazda, igaz, ő aljnövényzetet használt fel. Található a Földön működő komposztkazán, Németországban vagy épp Szeged mellett. Nyílt és elérhető innovációban gondolkodom, ezért egy digitális tudástár létrehozásán dolgozom, az eddigi tapasztalatokat pedig közkincs- csé is tettem az interneten, a greenr.blog.hu oldalon. Többen ugyanis még jobb, hatékonyabb megoldást hozhatunk létre. A jövő minden bizonnyal arrafelé visz, hogy ilyen útra lépjünk. Pontosabban nincs is más út. JEGYZET POCSAJI RICHÁRD Délibábos nyugdíjasévek „a hó vége is messze van, nemhogy a nyugdíj” - válaszolta egy harmincas évei közepén járó irodai alkalmazott fiatalember arra a kérdésre, hogy tud-e idős korára félretenni. A többi nyilatkozó is - legyen akár huszonéves, akár negyvenes - hasonlóan fogalmazott. Előbbi még hozzátette: először szeretne házasságot kötni, saját lakást venni, gyereket nevelni, s ne adj' isten, jó lenne évente legalább egyszer egy hétre elutazni. „A nyaralásról persze lelkiekben már régen lemondtam” - tette hozzá fanyar mosollyal. AZ ELŐREJELZÉSEK szerint nyugdíjrendszerünk 2040-re gyakorlatilag fenntarthatatlanná válhat. Ekkor a nyugdíjra jogosultak száma meghaladja majd a munkaképes korúak 40 százalékát, így az állam nem lesz képes ellátni azokat, akik nem foglalkoznak az öngondoskodás kérdésével. Számítások szerint ahhoz, hogy normálisan tudjon majd élni, egy 20 éves embernek havi 7 ezer 500, egy negyvenévesnek 32 ezer 100, míg egy ötvenesztendősnek 88 ezer 500 forintot kellene öngondoskodásra fordítania, félretennie. Mindenki ismeri a saját pénztárcájának a tartalmát, a számok önmagukért beszélnek. na de persze, az sem mindegy, milyenek életünk utolsó esztendői, évtizedei. Hogy nap mint nap azt számolgatjuk, ki tudjuk-e fizetni a kenyér, a gyógyszer, a gáz árát vagy éppen szórakozásra is futja. Mint például annak az angol hölgynek, aki a századik születésnapját egy chippendale-bárban töltötte. Mondtam is a kedvesemnek, ha mi is megérjük ezt a kort, befizetem egy vetkőzős műsorra. Ha már ennek az árát sem tudjuk megspórolni az addigi több mint hat évtizedben, akkor tényleg nagy a baj. Sokkal biztonságosabbak lesznek az autópályáink program Jól haladnak a gyorsforgalmi hálózaton végzett, a balesetek megelőzését szolgáló munkálatok Tavaly év végén kezdődtek azok a forgalombiztonsági fejlesztések, amelyek az autópályákon előforduló leggyakoribb baleseti okokat csökkenthetik a jövőben. A program megvalósítását a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mintegy 13,5 milliárd forintos keretből valósítja meg. A statisztikák szerint a teljes hazai úthálózaton évente mintegy 600 ember szenved halálos balesetet, míg a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő gyorsforgalmi utakon évente 40-50 személy veszíti életét. Nos, e számot szeretnék csökkenteni. A projektgazda Magyar Közút Nonprofit Zrt. az Új Széchenyi Terv forrásaiból a hazai autópályákon olyan közlekedésbiztonsági fejlesztéseket valósít meg, amelyek révén megszüntethetőek a balesetekhez vezetők a körülmények, amelyek korábban az ütközések kialakulásához vezettek. A 2013 végén kezdődött kivitelezési munkálatok egy része már befejeződött. Az uniós forrásból megvalósuló projektek keretében az M3-as, M5-ös és M7-es autópályák legveszélyeztetettebb szakaszain korszerű elválasztó falat építenek majd ki a szakemberek, a megvalósítás 2015 júniusára várható. Időről időre problémát okoz a vadak autópályára jutása is, illetve az ebből következő vadAz M3-as autópálya mellett lévő vadkerítéseket is megerősítették.. elütések. Ennek orvoslására elkészült az M3-as autópályán 140 kilométer hosszon a vadvédő kerítések magasítása, illetve sűrű szövésű háló földbe süllyesztése. A szakemberek emellett 40 darab új vadkiugró rámpát és 80 új vadkibúvó kaput is kialakítanak. A balesetek megelőzésének fontos eleme az autópályát használók minél pontosabb tájékoztatása a várható időjárásról, balesetekről, torlódásokról. A közlekedésbiztonsági program keretében 29 darab, változtatható jelzésképű táblát és 30 darab térfigyelő kamerát telepítenek a szakemberek az autópályák legforgalmasabb szakaszaira. ■ Esszépályázat középiskolásoknak az önkéntességről írások A Heves Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház pályázatot hirdet középiskolás diákoknak „Jónak lenni jó...” címmel. A téma az önkéntes segítői tevékenység. Olyan írásokat várnak február 28-ig, amelyekből kiderül, hogy a szerző miként gondolkodik az önkéntes segítésről. Az 5-6 oldalnyi esszékben az önkéntesség értékeiről vallhatnak a pályázók. A munkákat szakértő zsűri bírálja el. Az esszéket elektronikus levél formájában az info@eh-eger. hu címre juttahatják el. Az első három helyezett 25,20, illetve 15 ezer forintos könyv- utalványban részesül. ■ B. K. á 1