Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-08 / 33. szám

2014. FEBRUAR 8., SZOMBAT 3 MEGYEI KORKÉP HIBSAV Első körös tárgyalás az idei költségvetésről szilvásvárad Első körben tárgyalta az önkormányzat a település ez évi büdzséjét. A testület megállapította, hogy az alapfeladatok ellá­tása megfelelő színvonalon biztosított 2014-ben, az ez évi tervezett beruházások finanszírozhatóak. A parkok felújítására elnyert pályázati támogatás önrésze rendelke­zésre áll. Ám elképzelhető, hogy a fejlesztésekhez (köz­ségháza építése, Jókai M. u. felújítása) szükséges lesz hi­tel felvétele. ■ S. B. S. Vízhiányra számíthatnak a Vallon utcában élők EGER Február 10-én, hétfőn délelőtt fél kilenc és délután három óra között hibaelhárí­tási munkálatokat végeznek a Vallon utcában. Emiatt vízhiány várható a páratlan oldalon az 1-29. számok kö­zött. A fogyasztók a Vallon utca 5., illetve a 21. szám előtt lajtos kocsikból vehet­nek vizet. ■ T. B. A turizmust szolgálja a milliárdos program HATVAN ELKEZDŐDÖTT a mun­ka a Szúnyog-szigeten és a Zagyva töltésén. A több mint egymilliárd forintból megvalósuló turisztikai fejlesztés négy fontos elem­ből áll. A projekt keretében - egyebek mellett - Hatvan és Boldog között 7,55 km ke­rékpárutat építenek ki, lesz lombkorona-kilátó, valamint egy gyalogos-kerékpáros híd is. A beruházás - amely a tervek szerint idén ősszel fejeződik be - meghatározó szerepet tölthet be a térség­ben élők életében. ■ S. B. S. Már dolgoznak a munkagépek Fafűtés, ám lángok nélkül fenntartható Környezetbarát megoldás az egerszalóki komposztkazán Tőgyi Balázs egerszalóki komposztkazánja 40 Celsius-fokos meleg víz előállítására képes, tehát tökéletesen alkalmas padló- és falfűtésre is... A kompsztkazánban nincs láng, s nem is füstöl, mégis fűt. A környezetbarát meg­oldás nem álom, erre bizo­nyíték az egerszalóki Tőgyi Balázs munkája. Pócsik Attila Láttak már olyan kazánt, amelyben nincs láng, azaz nincs égés, így nincs se füst, se károsanyag-kibocsátás, se hamu? Nos, bevallom, jóma­gam ahhoz a (valószínűleg) többséghez tartozom, aki még nem. Pontosabban csak néhány nappal ezelőttig, amíg el nem látogattam Egerszalókra, Tő­gyi Balázshoz. A fiatal mérnök ugyanis épített egyet. Méghoz­zá egy működőképesét.- A történet még 2012 őszén kezdődött - mesél a gondolat megszületéséről. - Úgy döntöt­tem, otthagyom a „mókuskere­ket”, s fenntartható, környezet- barát megoldásokkal kezdtem foglalkozni. Akkor építettem az első komposztkazánt, amely­nek lényege, hogy a szerves anyagok humusszá alakulása­kor hő keletkezik. Ezt az ed­dig ki nem használt energiát igyekeztem hasznosítani. A sok munkával persze, kudarc is járt. A kazán sem úgy mű­ködött, ahogyan elképzeltem, s méréstechnikai nehézségek­kel is küzdöttem. Végül tavaly decemberben megépítettem a másodikat, amely immár nem­csak egy nagy valami, ami áll a kertben, hanem hőt termel. A szerkezet egy hatalmas, három méteres átmérőjű, két méter magas henger, első rá­nézésre olyan, mintha valaki épített volna egy tárolót, hogy legyen hová tennie a levágott füvet, bozótot. Az igazságtól mindez nem is áll olyan távol, hiszen - mint Balázs elárulja - 12-13 köbméternyi komposz- tot, azaz nyers faaprítékot, le­veleket, konyhai hulladékot és lótrágyát tett a kazánba. S persze, kábeleket és hőérzéke­lőket. A henger közepén egy spirál alakban elhelyezett, padlófütéscsőből készült hő­cserélő található, aminek ki- és bemenete egy fűtési rendszerre csatlakozik, a szükséges vizet pedig egy szivattyú mozgatja. A teljesítményt egy kifejezetten e célra kifejlesztett számítógépes rendszerrel méri, ráadásul egy router révén gyakorlatilag bár­honnan nyomon követheti a fo­lyamatot. A közel 50 Celsius-fo­kos maghőmérséklet 40 fokos melegvíz előállítására képes, tehát tökéletesen alkalmas pad­ló- és falfűtésre, illetve haszná­lati melegvíz előállításra.- A rendszer napi 30-50 MJoule hőt termel, azaz egy nap alatt 300 liternyi 5 Celsius-fo­kos vizet 45 fokra tud melegíte­ni - árulja el. - Persze, mindez fejlesztéssel, a komposztkazán hatásfokának javításával fokoz­A végtermék humusz, amely aztán felhasználható tőgyi Balázs úgy fogalmazott: a komposztkazán a biomassza egyetlen valóban fenntartható, környezetbarát energetikai hasznosítása. Lévén, ha szét­bontják, a végtermék humusz, amely kiválóan felhasználható a kertben, mezőgazdaságban. Elmondta: természetesen nem elég megépíteni a kazánt, gon­dozni is kell azt, mint a jó ker­tésznek, fenn kell tartani az életkörülményeket a baktériu­mok számára. Akik pedig eset­leg attól félnek, hogy a trágyá­val locsolt komposzt bántaná az orrukat, azok számára iga­zán megnyugtató lehet, hogy ebben az esetben szó sincsen ilyenről. Sőt, leginkább az eső utáni erdőhöz hasonlítható az, amit érzünk. ható. Sokan feltették már a kér­dést: mekkora teret lehet befű­teni vele. Nos, erre akkor tudok válaszolni, ha megvizsgáljuk az adott tér hőigényét. Egyelő­re kísérleti jelleggel működik a dolog, további méréseket vég­zek. Falun vagy egy tanyán ki­válóan használható, de el tudok képzelni egy olyan - ennél jóval nagyobb - komposztkazánt, amellyel akár egy iskola fűtését is meg lehetne oldani. Felmerülhet az is, mi a fiatal­ember célja a komposztkazán- nal: „csak” fűteni akar vele, vagy pénzt is keresni.- Nem a meggazdagodás a cé­lom. Nem szabadalmaztatom, lévén nem az én találmányom­ról van szó. Egy XX. század de­rekán élt francia erdész, Jean Pain az ötletgazda, igaz, ő aljnö­vényzetet használt fel. Található a Földön működő komposztka­zán, Németországban vagy épp Szeged mellett. Nyílt és elérhető innovációban gondolkodom, ezért egy digitális tudástár lét­rehozásán dolgozom, az eddigi tapasztalatokat pedig közkincs- csé is tettem az interneten, a greenr.blog.hu oldalon. Többen ugyanis még jobb, hatékonyabb megoldást hozhatunk létre. A jövő minden bizonnyal arrafe­lé visz, hogy ilyen útra lépjünk. Pontosabban nincs is más út. JEGYZET POCSAJI RICHÁRD Délibábos nyugdíjasévek „a hó vége is messze van, nemhogy a nyugdíj” - vála­szolta egy harmincas évei közepén járó irodai alkal­mazott fiatalember arra a kérdésre, hogy tud-e idős korára félretenni. A többi nyilatkozó is - legyen akár huszonéves, akár negyve­nes - hasonlóan fogalma­zott. Előbbi még hozzátette: először szeretne házasságot kötni, saját lakást venni, gyereket nevelni, s ne adj' is­ten, jó lenne évente legalább egyszer egy hétre elutazni. „A nyaralásról persze lel­kiekben már régen lemond­tam” - tette hozzá fanyar mosollyal. AZ ELŐREJELZÉSEK szerint nyugdíjrendszerünk 2040-re gyakorlatilag fenntarthatat­lanná válhat. Ekkor a nyug­díjra jogosultak száma meg­haladja majd a munkaképes korúak 40 százalékát, így az állam nem lesz képes ellátni azokat, akik nem foglalkoz­nak az öngondoskodás kérdé­sével. Számítások szerint ah­hoz, hogy normálisan tudjon majd élni, egy 20 éves em­bernek havi 7 ezer 500, egy negyvenévesnek 32 ezer 100, míg egy ötvenesztendősnek 88 ezer 500 forintot kellene öngondoskodásra fordítania, félretennie. Mindenki isme­ri a saját pénztárcájának a tartalmát, a számok önmagu­kért beszélnek. na de persze, az sem mind­egy, milyenek életünk utolsó esztendői, évtizedei. Hogy nap mint nap azt számolgat­juk, ki tudjuk-e fizetni a ke­nyér, a gyógyszer, a gáz árát vagy éppen szórakozásra is futja. Mint például annak az angol hölgynek, aki a századik születésnapját egy chippendale-bárban töltötte. Mondtam is a kedvesemnek, ha mi is megérjük ezt a kort, befizetem egy vetkőzős mű­sorra. Ha már ennek az árát sem tudjuk megspórolni az addigi több mint hat év­tizedben, akkor tényleg nagy a baj. Sokkal biztonságosabbak lesznek az autópályáink program Jól haladnak a gyorsforgalmi hálózaton végzett, a balesetek megelőzését szolgáló munkálatok Tavaly év végén kezdődtek azok a forgalombiztonsági fejleszté­sek, amelyek az autópályákon előforduló leggyakoribb balese­ti okokat csökkenthetik a jövő­ben. A program megvalósítását a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mintegy 13,5 milliárd forintos keretből valósítja meg. A statisztikák szerint a teljes hazai úthálózaton évente mint­egy 600 ember szenved halálos balesetet, míg a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő gyorsforgalmi utakon évente 40-50 személy veszíti életét. Nos, e számot szeretnék csök­kenteni. A projektgazda Ma­gyar Közút Nonprofit Zrt. az Új Széchenyi Terv forrásaiból a hazai autópályákon olyan köz­lekedésbiztonsági fejlesztése­ket valósít meg, amelyek révén megszüntethetőek a balesetek­hez vezetők a körülmények, amelyek korábban az ütközé­sek kialakulásához vezettek. A 2013 végén kezdődött kivi­telezési munkálatok egy része már befejeződött. Az uniós for­rásból megvalósuló projektek keretében az M3-as, M5-ös és M7-es autópályák legveszélyez­tetettebb szakaszain korszerű elválasztó falat építenek majd ki a szakemberek, a megvalósí­tás 2015 júniusára várható. Időről időre problémát okoz a vadak autópályára jutása is, illetve az ebből következő vad­Az M3-as autópálya mellett lévő vadkerítéseket is megerősítették.. elütések. Ennek orvoslására elkészült az M3-as autópályán 140 kilométer hosszon a vad­védő kerítések magasítása, il­letve sűrű szövésű háló földbe süllyesztése. A szakemberek emellett 40 darab új vadkiugró rámpát és 80 új vadkibúvó ka­put is kialakítanak. A balesetek megelőzésének fontos eleme az autópályát hasz­nálók minél pontosabb tájékoz­tatása a várható időjárásról, bal­esetekről, torlódásokról. A köz­lekedésbiztonsági program ke­retében 29 darab, változtatható jelzésképű táblát és 30 darab térfigyelő kamerát telepítenek a szakemberek az autópályák leg­forgalmasabb szakaszaira. ■ Esszépályázat középiskolásoknak az önkéntességről írások A Heves Megyei Csa­lád, Esélyteremtési és Önkén­tes Ház pályázatot hirdet kö­zépiskolás diákoknak „Jónak lenni jó...” címmel. A téma az önkéntes segítői tevékenység. Olyan írásokat várnak febru­ár 28-ig, amelyekből kiderül, hogy a szerző miként gondol­kodik az önkéntes segítésről. Az 5-6 oldalnyi esszékben az önkéntesség értékeiről vall­hatnak a pályázók. A munká­kat szakértő zsűri bírálja el. Az esszéket elektronikus levél formájában az info@eh-eger. hu címre juttahatják el. Az első három helyezett 25,20, illetve 15 ezer forintos könyv- utalványban részesül. ■ B. K. á 1

Next

/
Thumbnails
Contents