Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-07 / 32. szám
2014. FEBRUÁR 7., PÉNTEK DIÁKVILÁG 5 A mindennapok monotonitása elfeledteti a fontos dolgokat Szorgalom nélkül nem megy vélemény A nyelvtanulásra rengeteg időt és energiát kell áldozni .Muszájból” nem lehet tanulni, idegen nyelvet főleg. Kell a motiváció, és nagyon-nagyon fontos a sikerélmény Képünk illusztráció fatális Negyvenéves korban az emlékezetünk kevésbé fogékony. A hosszú távú memória jócskán elapad, és már annak is örülünk, ha a bevásárlólistára emlékszünk papír nélkül. Egyszerű életet élek, mégsem unatkozom. Könyvelőként sokat kell gondolkodnom, rengeteg mindent kell a fejemben tartanom. Október 27-e is csak egy nap volt, mikor kómásan, épphogy felébredtem hat órakor, hogy időben elkészüljek. A lányomnak őszi szünete van, még aludt, mikor elindultam. A munka, mint mindig, most sem hagyott egy percnyi pihenést sem. Csupa számok, irattornyok, és a számítógép monoton zúgása, mintha csak a munkám monotonitására akarna emlékeztetni. Fél háromkor aztán beállított a férjem. Épp' a napi rutinlátogatásának tett eleget, s mivel látta, hogy egyedül gürizek ott, rám szólt, hogy akár haza is mehetnék. Tíz perccel később el is tudtam szabadulni. Siettem haza, boltba se mentem már, otthon még úgyis van túrós tészta. Mikor hazaértem, éppen filmet néztek. A lányom gyorsan odarohant hozzám, adott egy puszit, majd tovább fürkészte az arcomat, míg én igyekeztem kibújni a kabátomból.- Most nem hoztam csokit, nem mentem a boltba - találtam ki a gondolatát, mire a szája lekonyult.- Nem gond - s vállat vont, de ez most más volt. Sokkal inkább volt lehangolt, mint csalódott. Mindenesetre a sok mosatlan edény elvonta a figyelmemet... Este hét órára volt időm kicsit kikapcsolódni, s leültem mellé tévézni.- Tényleg, te nem mondtál nekem semmit... - mondta. Nem értettem mire gondol.- Mit? - kérdeztem értetlenül. És egyszerre beugrott. Hihetetlen nagy szégyen futott végig rajtam. Ma van Dia születésnapja! És én elfelejtettem... Mindenki felkö- szöntötte, csak a saját anyja nem... Szaniszló Zsófia, Szilágyi E. Gimnázium Mindenki tudja, hogy a nyelvtanulás hosszadalmas és nehéz folyamat, de ha folyton csak ellenérveket gyártunk, akkor csak a magunk dolgát nehezítjük meg. Silye Tibor „A diploma megszerzésében a sikeres nyelvvizsga az egyik legnehezebb feladat” - állítják azok, akik még nem kaphatták meg diplomájukat, bár a záróvizsgájukon már túl vannak. Évről évre egyre nagyobb gondot jelent az, hogy számos diploma porosodik a felsőoktatási intézményekben, mert a volt hallgatók még nem szerezték meg nyelvvizsgájukat. Országos átlagban a végzettek harminc százaléka nem jut oklevélhez időben, de van olyan intézmény, ahol ez az arány eléri az ötven százalékot is. A diploma feltételéül a nyelvvizsgát azért vezették be, mert a szakemberek szerint egy értelmiségi embernek igen is tudnia kell beszélni legalább egy idegen nyelven. A nyelvtanulás azonban nemcsak a diploma miatt fontos, hanem számos oka van: például egyre több pozícióban naponta szükséges használni egy adott idegen nyelvet, de sokszor külföldön is csak angolul értenek meg minket. Mégis azt látni manapság, hogy egyre többen támadják a nyelvvizsga szükségességét a diploma megszerzése esetén. Sokan azonban csak kifogásokat keresnek. Hivatkoznak arra, hogy nincsen nyelvérzékük, szókincsük vagy egyszerűen nem értik a nyelvtant. Ám ezek fejleszthetőek és ta- nulhatóak, de senki se higy- gye azt, hogy fel tud készülni a nyelvvizsgára néhány hónappal a diploma előtt, ha nem kezdte el idejében a tanulást. A nyelvtanulás időszaka pedig éveket is igénybe vehet... A nyelvérzékkel kapcsolatban fontosnak tartom megemlíteni azt, hogy nem azt jelenti, ki képes elsajátítani egy a nyelvtanulás másik nagy ellensége maga a diák, hiszen felkészülni már önmagunktól is tudunk, ha akarunk. Ha megvannak a megfelelő alapok, akkor már egyedül is tudjuk fejleszteni. Azt azonban senki se várja el, hogy egyik reggel felébred és anyanyelvi szinten beszél németül, oroszul vagy spanyolul. nyelvet, hanem hogy milyen ütemben képes ezt megtenni. Általánosságban elmondható róla, hogy önálló, kognitív képességek összese, az intelligenciától független, nem fejleszthető készség, illetve nincsen bizonyíték arra, hogy állandó lenne. így tehát hibás az az ellenérv, hogy valaki azért nem képes nyelvvel foglalkozni, mert nincsen nyelvérzéke, hiszen a tanulásra bárki képes, csak megfelelő munka és türelem kell hozzá. Én úgy tartom, hogy a nyelvtanulás esetén mindennél fontosabb az, hogy megszeressük az adott nyelvet. Ha valamit jól akarunk elsajátítani, nem A nyelvtanulás hosszú folyamat és nem várhatjuk, hogy egyszer csak „a sült galamb a szánkba repül". Hogyha valaki szorgalmas, ha nagyon akar, akkor bármit elérhet, de ha nem akár megtanulni egy nyelvet, csak túl lenni az órán, akkor mindegy, ki tanítja és milyen módszerrel, mert nem lesz eredményes. foghatjuk fel úgy, hogy „csak muszájból” csináljuk. Azonban a folyamat egyik igazi ellensége a monotonitás. Ha a tanulás során nincsen semmilyen motiváló tényező, ha folyton csak az unalmas órákon ülnek és írnak a hallgatók, akkor megunják az adott idegen nyelvet is. Nem fogják szeretni. Sokkal fontosabb a tanulásban a változatosság megteremtése és az, hogy valójában megismerjék a nyelvet, valamint annak kultúráját. Erre adnak tökéletes lehetőséget a külföldi tanulmányutak, de mivel nem mindenkinek van erre lehetősége, ezért jó ötletnek tartom az idegen nyelven való filmnézést és olvasást is. Az előbbit hasznosabbnak gondolom, mert egyszerre fejleszti a különböző készségeket: hallás, kiejtés, megértés és nyelvtan. Úgy hiszem, és a környezetemben észlelt dolgok is megerősítik, hogy a nyelvvizsgához nincsen szükség éveken át magántanárnál tanulni. Éppen elég az, hogyha valaki az iskolában, vagy egy tanfolyamon elsajátítja a nyelv alapjait. Ha a diák nem akar tanulni, nem lesz eredményes ■ Nyelvtanulás esetén fontos az is, hogy megszeressük az adott nyelvet. Kortárs Hangon, immár tizedszer egér Február 16-áig lehet jelentkezni a Kortárs Hangon nemzetközi irodalmi pályázatra. Nevezhetnek azok a Beregszász, Csíkszerda, Eger, Gyöngyös, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Miskolc, Nagyvárad, Nyitra, Nyíregyháza, és Sárospatak felsőfokú intézményeiben magyar nyelven tanuló hallgatók, akik megmutatnák irodalmi alkotóképességeiket. Továbbra is folytatódik az a hagyomány, hogy a legértékesebb pályaművekből a költészet napjára egy válogatott hallgatói kötet jelenik meg - a jubileumi kötetben visszaidézve a tíz év legsikeresebb szerzőit. A kötet kiegészül az Eszterházy Károly Főiskola vizuális művészeti szakos hallgatóinak képi pályaműveivel. ■ Helyből jók az EKF gyakorlósok Eger Nyolc csapatból a második helyezést érte el az Eszterházy Károly Gyakorlóiskola csapata a nemrégiben megrendezett Heves Megyei Kulturális Kaleidoszkóp megyetörténeti verseny városi fordulóján. A vetélkedőt a Szent Imre Katolikus Általános Iskolában rendezték. A Ma- ruzs Nikolett, Almási Anna, Pásztor Zsófia, Fügedi Gergely és Pogonyi Dávid által alkotott 7. e osztályos különítmény alig pár ponttal maradt le a dobogó legfelső fokáról. ■ „Diplomamentő” program indul HEVES MEGYE Nyelvvizsga megszerzésére indít programot a magyar kormány. A februárban induló felkészítőkre pályázhat bármely európai uniós állampolgár, aki magyarországi felsőoktatási intézményben tanult, az államvizsgát már letette, nincs hallgatói jogviszonya, ám diplomáját azért nem tudja átvenni, mert nincs nyelvvizsgája. A megyeszékhelyeken induló tanfolyam ingyenes, ám a végén nyelvvizsgát kell tenni, viszont ha ez nem sikerül, a képzési díj felét vissza kell fizetni. ■ Folyton változnak az évszakok: avagy hogyan lett zöld az erdő mese A negyedikes Krinszki Gréta Nelli Pillangó díjat nyert „A pinty, meg a ponty” elnevezésű irodalmi pályázaton Egyszer régen, nagyon régen volt egy hely a világ közepén. Egy erdő, ami még fekete-fehér volt. Olyan, mintha egy kifestőt lapozgatnál. A réten színtelen virágok nőttek, a Nap egy fekete karika volt az égen. Egyszer nagy szélvihar támadt, és a színek tündérét három pillangós hintóján a színtelen erdő fölé fújta. A három pillangó sárga, piros és kék színű volt. Amikor a tündér meglátta ezt a fekete-fehér életet, nagyon elcsodálkozott, hogy ilyen vüág még létezik. A pillangók azt mondták: - Bárcsak ez is olyan szép, színes táj lehetne, mint a miénk! A tündér gondolkodott egy kicsit, aztán kitalált valamit: - Figyeljetek csak! Ha behintelek benneteket varázsporral, akkor azt színeztek ki az erdőn, amit csak akartok! A három lepke boldogan kezdett el repkedni, és nagyon örültek, hogy amikor rászálltak egy virágra, az rögtön színes lett. A piros pillangó kiszínezte a rózsát, a csipkebogyót, a katica hátát. A sárga első dolga az volt, hogy a napot jó erősen besatírozza. Aztán persze kifestette a pitypangot és a sárgarigót is. A kék lepke repült gyorsan a másik után, hogy az eget kékre fesse, aztán a folyókat és a patakokat színezte ki. Egy idő után majdnem mindent kiszíneztek, csak a fák és a bokrok maradtak ki. A mesében a pillangók színezték ki a világot Képünk illusztráció Ekkor a színtelen tisztáson nagy veszekedésre lett figyelmes a tündér.- A kék pillangó azt hiszi, hogy ő a legszebb, és őt illeti a legtöbb szín az erdőből! - sírta el magát a sárga lepke.- A sárga pedig azt szeretné, hogy minden levél a fákon-bok- rokon csak az ő színéhez igazodjék - veszekedett a piros. Eközben a kék és sárga pillangó már hajba is kapott. Aztán csak arra lettek figyelmesek, hogy összekeveredett a varázsporuk, és a sárga és kék színtől a fűszálak zöldek lettek. - Nahát, de szép lett! - kiáltott fel egyszerre a sárga és a piros pillangó. Gyorsan elrepültek és a fák leveleit, a bokrokat, a fűszálakat, de még a virágok szárait is zöldre festették.- Várjunk csak! - mondta a piros pillangó. - Most csak ti ketten színeztétek az erdőt! Én is szeretnék fát színezni! Ekkor a tündér tett köztük igazságot: - Figyeljetek rám, pil- langócskáim! Ne veszekedjetek, egyezzünk meg abban, hogy az év egy szakaszában, nyáron zöldek lesznek a levelek, s ha majd jön az ősz, akkor pedig pirosra és sárgára festhetitek őket! Milyen szép is lesz! Örvendeztek a pillangók, s béke lett úrrá az erdő felett. Krinszki Gréta Nelli, Balassi Bálint Ált. Iskola, Eger
