Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-07 / 32. szám
3 2014. FEBRUÁR 7., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP HIRSAV Téves adatot közöltünk, ezért elnézést kérünk tiszanána Tegnapi lapszámunk vagyonnyilatkozatokról szóló cikkében tévesen adtuk meg dr. Tóth Józsefnek az Autofun Bt.-ben lévő tulajdonrésze értékét. A helyes összeg 453,8 ezer forint. Dr. Tóth Józseftől ezúton is elnézést kérünk. ■ T. B. Közlekedési szakértők kaptak elismeréseket Budapest A Közlekedéstudományi Egyesület elnökségi ülésén hevesbeli közlekedési szakemberei is kitüntettek. Arany jelvényt kapott Szalai György, a Nemzeti Közlekedési Hatóság osztályvezetője, ezüstöt Botos Éva, a Magyar Közút NZrt. munkatársa, ifjúsági díjat lett Szűcs István, a Magyar Közút NZrt. munkatársa. A KTE-ért plakettet a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság érdemelte ki. Örökös tagsággal jutalmazták Fuglevich Rezsőt. ■ T. B. Halat és zöldséget nevelnének a faluban nagyréde Meghonosítanák a településen az akvapóniás élelmiszertermelési módszert. Ennek lényege, hogy egy kétszintes építmény alsó részén halakat nevelnek, s a vízzel különböző gyökérzöldségeket termesztenének. A nagyrédei INNOVA Térség- fejlesztő Szociális Szövetkezet egy pályázattal szeretné megvalósítani az ötletet, egy mozgóbolttal együtt. A szövetkezet 44 millió forintot fordíthat térségfejlesztő mintaprojektre Nagyrédén és a szomszéd településeken, s 13 embert alkalmaznak jövő nyárig. ■ T. B. :z Az akvapónia egy zárt rendszer Megtakarításra alig-alig jut kassza A hazai családok rezsire és élelmiszerre költik a legtöbb pénzt Nemrégiben az egyik országos felmérést készített, amelyből ismét kiderült: a családok a bevételeik legnagyobb százalékát a mindennapos kiadásokra költik, megtakarítani csak nagyon-nagyon keveset tudnak. Ha tudnak egyáltalán. Katus Eszter A megkérdezettek többsége átlagos, azaz nettó 100-200 ezer forintos havi jövedelemből gazdálkodik. (Ez egyébként összhangban áll a KSH adataival is, amelyek szerint az átlagos nettó jövedelem ma Magyarországon 150 400 forint.) A kutatásában résztvevők válaszaiból kiderült, hogy a legjobb anyagi helyzetben továbbra is a fővárosban élők vannak, akiknek 13 százaléka több mint nettó 350 ezer forintot keres. Természetesen az iskolázottság is jelentősen befolyásolja az anyagi lehetőségeket: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 29 százalékának magasabb a havi fizetése nettó 200 ezer forintnál. Ám a kutatás szerint csak a felnőttek harmada él olyan háztartásban, ahol a havi bevétel meghaladja a 200 ezer forintot. A háztartások nagy átlagban jövedelmük 19 százalékát tudják hosszú távú céljaikra fordítani. Ezek közül azonban kiemelkedik a hiteltörlesztés, ami 12 százalékot tesz ki. Összesen 4 százalék jut a megtakarításokra, és csak 3 százalékot fordítanak a megkérdezettek gyermekeik támogatására. Mindebből az is következik, hogy bevételeik 81 százalékát mindennapi kiadásokra költik, ezek közül a legtöbb pénzt rezsiköltségekre (a kiadások 32 százalék) és élelmiszerekre (31 százalék) kell kifizetniük. Vagyis félretenni, a nyugdíjas évekre spórolni, gyűjtögetni csak kevesen tudnak, ami azért is jelent komoly problémát, mert a hazai demográfiai számítások szerint 2050-re 4 aktív korúra már 6 eltartott jut, így ők vélhetően jóval alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak majd. Nem vitás, hogy a magyar családok költségvetéseiben az élelmiszerek jelentik az egyik legnagyobb tételt. Szűkebb hazánkban tavaly 141 ezer forint volt a nettó átlagkereset a KSH szerint tavaly Heves megyében 141 ezer forint volt a nettó átlagkereset. A szellemi és a fizikai foglalkozásúak fizetése közt átlagosan 50 ezer forint volt az eltérés. Míg a vállalkozások alkalmazottainak átlag nettója elérte a 150 ezer forintot, addig a költségvetési szerveknél dolgozóké csupán a 126 ezret. Az energiaiparban 333, a gépiparban 194 ezer forint volt az átlagnettó. Az energiaszektorszellemi dolgozói 469 ezer forintot, míg az egészségügy, szociális ellátás fizikai foglalkoztatottjai csak 62,7 ezret vihettek haza. JEGYZET BABOS ATTILA Biankó csekk Putyinnak Orbán Viktor rácáfolt azon várakozásokra, hogy az első parlamenti ülésen (hétfőn), ahol szóba kerül a paksi atomerőmű bővítése (benyújtották a javaslatot), megmagyarázza az oroszokkal kötendő alkut. nem tette, sőt. Magától egy mondatot szólt róla, hogy a kormány szerződést köt. Majd újabb egymondatos beszámoló következett arról, hogy döntöttek egy új kongresszusi központ felépítéséről, vagy hogy kiemelt üggyé nyilvánították az úszó-vb-t. hát, köszönjük! Később az ellenzék kihúzott a kormányfőből olyanokat, hogy az atomerőmű bővítése miatt nem lesz áremelkedés, sőt, a két új blokk beüzemelése után inkább csökken a villamos energia díja és gázfüggőségünk is. ámbátor tán tényleg az a legjobb, ha politikus nem beszél Paksról, ha még energetikai államtitkárunk is olyat bír mondani, hogy nem érti az atomenergia-ellenességet, mert a napelemek is a Napban zajló nukleáris folyamatok energiáját hasznosítják! FONTOSABB AZONBAN Paks Il.-vel kapcsolatban, hogy a vélhetően már kedden szavazásra bocsátandó egyezmény tervezete szerint lényegében egy biankó csekket töltenénk ki Putyinnak - vagy töltetne ki Putyin velünk. úgy írhatja alá a magyar kormány az erőműves és hiteles paktumot, hogy azon sem a beruházás ára, sem a hitel feltételei nem szerepelnek, ám az igen, hogy Oroszország beleszólhatna abba, mennyi legyen Magyarországon az áram ára. hol van ezekhez az a kívánság, hogy egyeztessenek a szakmával, bocsássák társadalmi vitára, pályáztassák meg a hitelt, a bővítést is! aztán ha tényleg kell nekünk az atom, és ha tényleg ők a legjobbak, akkor jöjjenek az oroszok. „Ertekteremto, demokratikus, igazi európai egyetem lesz...” online-interjú A heol.hu olvasói által feltett kérdésekre válaszolt dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora szerkesztőségünk vendége volt dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora, aki a heol.hu olvasóinak kérdéseire válaszolt. Az online-interjúból szerkesztett összeállításunkat olvashatják.- Mikor lesz a főiskola olyan, amilyennek Ön megálmodta, és az milyen lesz?- Úgy gondolom, és nagyon nem szeretném, ha nagyképűnek tartanának, hogy olyan 10-15 évre tervezek. Lényegtelen, hogy velem vagy nélkülem jut föl az Eszterházy Károly Főiskola az általam (is) megálmodott magasságokba. Úgy vélem, 10 év múlva lesz az intézmény minden tekintetben olyan, amilyennek én szeretném, de az egyetemi álmok ettől sokkal hamarabb kell, hogy teljesüljenek. Hogy milyen lesz? Fő vonalakban: az egyetem értékteremtő, demokratikus, igazi európai felsőoktatási intézmény lesz, amely ezer szállal kapcsolódik a városhoz, a régióhoz és azokhoz a világot érintő nagy problémákhoz, amelyek a következő években, évtizedekben ránk várnak.- Mit gondol a női kézilabdacsapatról? Megérte belevágni?- Egyik kedvenc mondásom: „Az út nehéz, útközben kidőlsz, de ne feküdj le az út Dr. Liptai Kálmán (jobbról) arról is beszélt, hogy milyen főiskoláról álmodik elején.” Ha valaki megnézte a szurkolótábort az elmúlt hetekben, erre a kérdésre optimista választ tud adni: igen, megérte.- Milyen fejlesztéseket, bővítéseket képzelnek el még a Leányka úti campussal kapcsolatban?- Már kész vannak a tervek a Vizuális-Művészeti Tanszék épületének átalakításáról, ami nemcsak küllemében, de energiafogyasztásában is XXI. századi lesz. Az Almagyar-dombi campus építészetileg meglehetősen eklektikus. Szeretnénk egy igazi álmodó tervezővel egységbe foglalni. Célunk, hogy hosszú távon tervezhetőek legyenek a lépéseink, s ne kelljen újra és újra egyedi megoldásokhoz folyamodnunk. Az elgondolásokból csak egy-kettőt említenék: megújuló energiaforrások használatát szorgalmazzuk, környezetbarát öntözőrendszer megépítését, a Hallgatói Klub elhelyezését, a „C” épület alagsorának újragondolását. Megjegyzem: a Leányka úti az ország egyik legmodernebb és legfigyelemreméltóbb campusa.- Mire számít, mennyien jelentkeznek idén az egri főiskolára?- Végtelenül optimista vagyok, s nagyon remélem, hogy mosolyogva nyilatkozhatok majd a létszámokról. ■ X *
