Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-06 / 31. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2014. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Több mint száz cég jelentkezett a márciusi, ötödik Junior Expóra Rekordévet zárhat a VAMAV Kft. kötöttpálya A gyöngyösi cég berendezéseit használják a vasútvonalak felújításánál egér Eddig közel száz vállal­kozás jelentkezését regisztrál­ták az idei Junior Expo szerve­zői. A legtöbben Budapestről, Pest megyéből, Hevesből és Csongrádból szeretnének ki­állítani, de vannak érdeklődők Tolnából, Fejérből, Borsodból is. Idén már a határon túlról is várták a 35 év alatti vállal­kozókat, a Kárpát Régió Üzleti Hálózathoz még most is ér­keznek a jelentkezések. Hogy melyek azok a cégek, amelyek bemutathatják tevékenységü­ket, e héten kiderül, hiszen a zsűrizés folyamatosan zajlik. A legtöbb jelentkező szol­gáltatást kínál ügyfeleinek, a terméket értékesítő vállalko­zások többsége egyedi, saját fejlesztésű termékkel érkezik. Erős lesz a webes szolgáltatá­sokkal foglalkozók versenye. A bemutatkozók között sok a visszatérő vendég. ■ Az ötödik Junior Expót március hetedikén és nyolcadikén tartják az Agria Parkban. Három zsűritag kilétét már nyilvánosságra hozták a szer­vezők, ám a többiek titokban maradnak, hogy „civilként” tájékozódhassanak a kiállítók teljesítményéről. Az már biz­tosan tudható, hogy Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kárpát-me­dencei kapcsolatokért felelős alelnöke, Tóth Tamás Antal, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kossuth Rádió csatornakoor­dinátora és Fejérdy Zsófia, a PromoBox Kft. tulajdonos-ügy­vezetője, a IV. Junior Expo győztese is részt vesz a díja­zottak kiválasztásában. Nem csupán a standot, a PR-anyagokat, az eredetisé­get és a személyes kommu­nikációt értékelik, de nagy hangsúlyt kap a vállalkozás jövőorientáltsága, a tevékeny­ség kidolgozottsága, fenntart­hatósága is. A maximális hat pontot az kapja meg, akinek a vállalkozása rentábilis, továb­bá üzleti tervvel és piacelem­zéssel, megfogható fejlesztési elképzelésekkel, bemutatható innovációval is rendelkezik, és vannak forrásai, amire bővü­lését alapozhatja. ■ T. B. A Heves megyei építőipar még nem tért teljesen ma­gához, de az építkezések legnagyobb nyertese Heves megyében kétségtelenül egy fémipari vállalkozás. Tóth Balázs A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) szerint a hazai épí­tőipar termelése a tavalyi első tizenegy hónapban 9,5 száza­lékkal haladta meg az előző év január-novemberi időszakét. A növekedés az ország több te­rületén folyó vasút- és útépítési munkákból, illetve kisebb mér­tékben különféle közműfejlesz­tésekből adódott. Heves megyében az elmúlt esztendei első tizenegy havi 20,77 milliárd forintos teljesít­mény harmadával haladta meg 2012 azonos időszakáét. Ez azonban még mindig jelentősen elmarad a korábbi, a gazdasági válság előtti eredményektől. Ha a Heves megyei építőipar igazán nem is profitál a hazai út- és vasúti beruházásokból, az ipar annál inkább. A gyön­gyösi VAMAV Kft. például - a szegmensben működő egyetlen hazai cégként - uralja a vasúti berendezések piacát. Nem meg­lepő éppen ezért, hogy a felfutó vasúti fejlesztéseknek köszön­hetően az osztrák-magyar tu­lajdonban lévő cég árbevétele és nyeresége is eléggé növeke­dett. Míg a 2012/2013-as üzleti évben a nettó árbevételük meg­közelítette a 7,8 milliárd forin­tot, addig idén ezt kétmilliárd­dal is megfejelhetik.- A 2013/2014-es üzleti évünkben rekordot érhetünk el, hiszen legalább tízmilli- árd forint körüli árbevételre, s 900 millió forint feletti nyere­ségre számítunk, szemben a A hazai vasúti építkezéseken túlnyomórészt a VAMAV Kft. berendezéseit használják, de exportra is szállítanak gyöngyösi gyártmányokat korábbi évek hat-hét milliárd forint körüli árbevételével. Az európai uniós pénzbó'l megvaló­suló kötöttpályás beruházások a következő években is folyta­tódnak, így a következő egy-két esztendőben is hasonló számo­kat produkálhatunk - mondta el lapunknak Sándor Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója. Az igazgató hozzátette azt is, hogy az ország - a környe­ző államokhoz képest - igazán jó arányban hívja le az európai uniós kohéziós alapból a vasút­fejlesztésre szánt pénzeket. Az Európai Unió 85 százalékban állja a vasútépítési költségeket, amelyekhez az állam 15 száza­léknyi saját erőt tesz hozzá. Az unió viszont csak azokat a fej­lesztéseket támogatja, amelyek a páneurópai közlekedési folyo­sók (TEN-T) részeit képezik. Hazánkban tudvalévőén je­lenleg vasúti fejlesztések foly­nak a Gyomaendrőd-Békés- csaba-Lökösháza-országhatár vonalon, a Budapest-Kelen- föld-Székesfehérvár vonalon, továbbá Szolnok és Szajol, il­letve Vác és Szob között, vala­mint a Balaton déli partján, a Lepsény-Szántód-Kőröshegy szakaszon, de elkezdődik a Bu- dapest-Hatvan-Miskolc vasút­vonal korszerűsítése is. A gyöngyösi gazdasági tár­saság megrendelés-állománya ezeknek a kötöttpályás fejlesz­téseknek köszönhetően futott föl. Mivel hazai konkurenci­ájuk nincs, ennek köszönhe­tően a vállalat szinte lefedi a teljes hazai piacot, hiszen a magyarországi megrendelések 95 százaléka hozzájuk fut be. A maradék öt százalékot pe­dig az import adja. A külföldi vállalkozások alacsony ará­nyú jelenléte abból következik, hogy a nagy tömegű berende­zések szállítása meglehetősen bonyolult és költséges. Ennek ellenére a VAMAV is jelen van a nemzetközi piacon, amit mu­tat az is, hogy tavaly például törökországi megrendelést is teljesített a vállalkozás. Sándor Ferenc érdeklődé­sünkre kifejtette azt is, hogy a termékeik iránt megugró igény megkövetelte tőlük az intenzív fejlesztéseket. Ennek jegyében az előző esztendőben 180 millió forintot költöttek gé­pekre, ebben az évben viszont 260 millió forintot fordítanak technológiai korszerűsítésre. Az igények kielégítéséhez ter­mészetesen igencsak szüksé­gük van megfelelően képzett szakemberekre is. Az átlagos dolgozói létszámuk napjaink­ban eléri a kétszázat, de szük­ség esetén kölcsönzött munka­erőt is szívesen alkalmaznak. Ezekben a periódusokban álta­lában 230-240-en dolgoznak a vállalatnál. A cég alkalmazottainak az ötödé egyébként mérnök, akiknek a fő feladatai közé tartoznak a technológiai fej­lesztések, továbbá a kitérők tervezése, valamint a beren­dezések vasúti pályákba való beépítésének a koordinálása. A gazdasági társaság a 2012-es adatokat tekintve hoz­záadott értékben a nyolcadik, árbevételben a tizedik leg­nagyobb vállalkozás, a foglal- koztatotti létszámot tekintve pedig a huszonnegyedikek He­ves megyében. Kivették részüket a villamosvonalak felújításából a vamav termékei megtalálha­tók Miskolc, Debrecen, Szeged, és Budapest villamosvonalain is. A vidéki városokban jelen­tős rekonstrukció folyt az el­múlt időszakban. A miskolci villamos kitérőit és forgalom- irányító rendszerét ők szállítot­ták, de a debreceni új 2-eshez is ők gyártották e fontos eleme­ket. Folyamatban van Buda­pesten az 1-es és a 3-as pályák felújítása, és nemsokára elkez­dődhető budai fonódó szakasz kivitelezése is. A VAMAV gyárt­mányait építették be a 4-es metró teljes hosszán és remízé­ben is, de a Millenniumi Föld­alatti Vasút közelgő felújításá­ból is kiveszik részüket. Sándor Ferenc ügyvezető Hatvanéves múltra tekintenek vissza a vamav kft. elődjét 1952-ben alapították, s a cég 1992 óta a MÁVZrt., illetve az osztrák VAE GmbH tulajdonában van. Termékkínálatuk a kötöttpá­lyás közlekedés minden szeg­mensére kiterjed, gyártanak berendezéseket az országos közforgalmú és a városi vasúti közlekedés, az ipari és a külön­leges vasutak számára is. A szabványosított, s a hazai pi­acon járatos geometriai kiala­kításokon túl egyedi terméke­ket is terveznek, gyártanak. Vil- lamosrendszerek váltóvezérlé­sének, forgalomirányító rend­szerének kialakításával is fog­lalkoznak, de vasúti karbantar­tási szolgáltatást is végeznek. Beruházásokkal felel meg az új kihívásoknak a Delta Kft. nyílászárók A passzívházak követelményeinek megfelelő ajtókat, ablakokat gyártana a Tenken és Tarnamérán is jelen lévő cég Több mint 167 millió forint ér­tékű beruházást hajt végre a Delta Kft. A nyílászárók gyár­tásával és forgalmazásával fog­lalkozó cég uniós támogatás­ként 83,6 millió forintot hívhat le a tenki, kecskeméti és nyár­lőrinci üzemek korszerűsítésé­hez. A telephelyeken új gépso­rok állnak üzembe. A beruhá­zással 212 dolgozó munkahelye válik stabilabbá. Tenken megújul a régi gyár­tócsarnok - az építkezés tavaly ősszel kezdődött - és lehetővé válik a műanyag bejáratiaj- 1 tó-panelek sorozatgyártása a | cég diverzifikációs fejlesztése- f ként. A Heves megyei üzemben s. a műanyag nyílászárók gyártá­Tenken eddig a régi építésű csarnokban is folyt a gyártás sának minőségi fejlesztését is megcélozta a vállalkozás. Egy korszerű ROTOX ablakgyár­tógépsor megvásárlásával és üzembe helyezésével szeretnék kielégíteni a megnőtt vásár­lói igényeket. Az előkészítés és a gyártás, s a megrendelők és a gyártó közötti kapcsolatot termelésirányítási szoftvercso­mag megvétele teszi lehetővé. Kecskeméten nagy teljesít­ményű és pontosságú szeletelő szalagfűrészt vásárolnak, míg Nyárlőrincre speciális fóliázó­gépet vettek. A kecskeméti székhelyű Del­ta Kft. egyaránt előállít mű­anyag, illetve fa, kültéri és beltéri nyílászárókat. A gyár­tási palettán az egyedi- és soro­zatgyártás termékei egyaránt megtalálhatóak. A termékek festett és natúr kivitelben ké­szülnek, megfelelnek a pasz­■ A Delta Kft. negyedik telephelye szintén Heves megyében, Tarnamérán működik. szívházak nyílászáróival szem­ben támasztott követelmények­nek. A cég 80-90 százalékban szériatermékeket készít, de fog­lalkozik egyedi nyílászárókkal és projektekkel is. A vállalatot a meglévő termé­kek minőségi fejlesztésén túl a gyártási hatékonyság növelése sarkallta a fejlesztésre. A 2015- ös esztendőtől kezdve az unió előírásainak megfelelően csak passzívházas nyílászárókat le­het majd beépíteni. Olyan ter­mékeket szeretnének gyártani, amelyek ezeknek a kívánal­maknak megfelelnek. A vállalkozás szeretné bőví­teni exportját. Olaszországon kívül Szlovákiába és Ausztri­ába szállítanak, ennek is kö­szönhető a termékfejlesztés és gépberuházás. A tervek szerint a 68-as ablakokon túl 88-ast, a tiszta fa mellett alumínium és fa kombinációban tudnak gyár­tani. A fa felületkezelését káro­sítja az UV-sugárzás, amit az alumínium kiszűr. ■ í * i f\ I i

Next

/
Thumbnails
Contents