Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-27 / 49. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2014. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK Akácos út, mi lesz veled? méhészet Megvédenék a magyar vidék „kenyéradó” fáját, az akácot A magyar akácméznek nincs párja. Éppen ezért nem véletlen, hogy egységesen és határozottan lépnek fel a védelméért a hazai méhészek is. Felmérték a siroki lakosok egészségét egészségmegőrzés Sírokban a közelmúltban fejeződött be az az egyéves programsorozat, amelynek keretében 10 millió forintos pályázati segítséggel számos egészségnevelő és szemléletformáló rendezvényen vehettek részt a helyi lakosok. Az elmúlt időszakban ugyanis szakemberek felmérték a lakosság egészségügyi állapotát, s ennek adatai alapján el is készült a település egészségterve. Rendeztek egészségnapot is, amelyen a helyes táplálkozás, a testmozgás és a stresszkezelés fontosságának megismerésén túl különféle szűrővizsgálatokon vehettek részt a jelentkezők, de elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítására is lehetőségük volt. Az ezt követő egészséghéten és az életmódtáborban is hasonló témákkal foglalkoztak. A szervezők igyekeztek minden korosztályt bevonni az említett programokba. Sokan kapcsolódtak be a különböző sportversenyekbe, valamint a biciklitúrába és a közös kirándulásokba. Az egészséggel kapcsolatos klubfoglalkozások, előadások is nagyon népszerűeknek bizonyultak, de a programsorozatnak köszönhették a helybeliek a folyamatos sportolási lehetőséget, illetve azt is, hogy új sporteszközöket vásárolhattak. A nyertes pályázat tette lehetővé még azt is, hogy a lakosság szűréséhez alkalmas orvos- technikai eszközök palettája is jelentősen bővült. ■ Oldalszerkesztő: Barta Katalin Telefon: 06-30/5564250 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 A pétervásárai kistérségi oldalunk legközelebb 2014. március 24-én jelenik meg. Több szakmai szervezet részvételével koalíció alakult az akác és az akácméz megóvására. Észak-Hevesben különösen indokolt a védelem. Barta Katalin Alaposan felkorbácsolták a hazai kedélyeket azok az év elején szárnyra kapott hírek, melyek szerint az Európai Unió az akácot is a veszélyt jelentő, terjeszkedő növényfajok közé akarja sorolni. Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő január 15-én az Európai Parlamentben felszólalt a magyarországi akácosok és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tevékenységekből élők védelmében, majd bejelentette, hogy több mező- gazdasági és erdészeti szakmai szervezet részvételével koalíció alakult az akác és az akácméz megóvására, elismertetésére. Köztudott, hogy a megyénk északi részében található ösz- szefüggő akácligetek kiváló méhlegelők. Istenmezején például akácvirágzáskor az ország minden részéről érkeznek vándorméhészek, mivel az itt gyűjtött méz kiváló minőségű. Nem ritka, hogy nyár elején 80-100 méhész is itt ver tanyát. Kotroczó István, a község polgármestere maga is méhész- kedik, határozott véleménye van az „akácháborúról”. Szerinte időről időre felmerül a kérdés, hasznos, vagy káros az akác terjedése. Az egyik oldal szerint meg kell védeni a hazai állományt, a másik szerint kártékony, idegen faj, a terjedésének gátat kell szabni. Kotroczó szerint a magyar akácméz komoly nemzetgazdasági tényező, rengeteg családnak biztosít megélhetést, vagy kiegészítő jövedelmet, a minősége páratlan egész Európában. Sokkal több a haszna, mint kára. Ott tartunk a küzdelemben, hogy több mezőgazdasági és erdészeti szakmai szervezet részvételével koalíció alakult az A NEMZETI AGRÁRKAMARA, a Magosz, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és még további 13 szakmai szervezet aláírásával megalakult az Akác Koalíció. A kezdeményezés elsődleges célja a magyar akácerdők, az erdőgazdálkodók, 20 ezer 410 hazai méhész és egymillió 66 ezer méhcsalád védelme az egyre szaporodó támadáakác és az akácméz megóvására, elismertetésére. A szervezője Glattfelder Béla, aki a kezdeményezés céljaként az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, a méhészet megóvását jelölte meg a korlátozási szándékok ellenében. „Célul tűztük ki, ■ Időről időre felmerül a kérdés arról, hogy hasznos vagy káros az akác terjedése. hogy fellépünk azon uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását, a támogatásból kizárását eredményezhetik. így kezdeményezzük az akác és az akácméz hungari- kummá minősítését, így megsokkal és korlátozási szándékokkal szemben. A kezdeményezés részeként februárban ünnepélyesen aláírták a „Magyar Akác" és a „Magyar Akácméz” elnevezés hungarikummá nyilvánítását célzó kérelmet. Ifj. Pályi Zoltán erdőmérnök a http://www.peticiok.com/akac_ hungarikum oldalon, elektronikus úton aláírást gyűjt. teremthetjük a termesztés és a hasznosítás hosszú távú biztonságát” - jelentette be. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének a közleményéből az derül ki, hogy ez a fafaj nem csupán gazdasági, környezetés természetvédelmi hasznai miatt fontos, de a magyar vidék .,kenyéradó fájaként" sok tízezer erdészettel, mezőgazdasággal foglalkozó család megélhetését is biztosítja, ezért a méhészekkel együtt tiltakoznak az ellen, hogy az akác termesztését uniós szinten korlátozzák, kizárják a támogatásokból. Gálhidy László, a WWF (World Wildlife Fund) Magyar- ország Erdővédelmi Programjának vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy „hazánk változatos, honfoglalás kori tájainak helyét ma ültetvényszerű, telepített akácosok foglalják el, melyekben nem képes megélni az őshonos növény- és állatvilág. Az akác jelenléte, spontán terjedése jelentős, egyúttal költséges probléma”. Ezt figyelembe véve nem szükséges változtatni a törvényben is rögzített alapelven, ami szerint védett területen új akácosok telepítése nem megengedett, de másutt mód van e fafaj termesztésére. Százmilliókat fordíthatnak fejlesztésekre a helyi pályázók pályázata pétervásárai és a bélapátfalvi kistérséget magában foglaló helyi akciócsoporthoz, az Észak Hevesi 33 Vidék- fejlesztési Egyesülethez tavaly 41 pályázatot nyújtottak be önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak, vállalkozások és magánszemélyek. Valameny- nyi, a pályázati feltételeknek ■ A harminc nyertes fejlesztési pályázaton végül is tizennégy település osztozik. eleget tevő pályázatot támogatta az egyesület elnöksége, s 30 kérelmet bíráltak el pozitívan. A szolgáltatásfejlesztésre 11, míg a gazdaságéra 19 pályázat kapott támogatást, összesen 544 millió forint értékben. Közel 800 milliós értékben valósulhatnak meg fejlesztések a két térségben. A harfminc nyertes pályázaton egyébként tizennégy település osztozik, nevezetesen: Balaton, Bélapátfalva, Bodony, Bükkszenterzsébet, Bükkszentmárton, Ivád, Mikó- falva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Parádsasvár, Pétervására, Sírok, Szilvásvárad és Tarna- lelesz. A legtöbb, hat pályázat Szilvásváradról érkezett, ám a legtöbb támogatást a pétervá- sáraiak hívhatják le. Az ottani beruházásokra közel 155 millió forintot hagyott jóvá a helyi akciócsoport. A legnépszerűbb intézkedés sa „vállalkozások innovatív fejlesztése" volt, a legtöbb nyertes pályázat is itt született: a 14 kérelem összesen 157,16 millió forint támogatást kapott. A második a „már meglévő és új turisztikai szálláshelyek fejlesztése, szolgáltatások bővítése” volt, a hat kérelemre együtt 145,18 millió forint támogatást hagytak jóvá. A támogató határozatokat kipostázták, a fejlesztéseket ez év végéig kell megvalósítani. A támogatott pályázatok kivétel nélkül az adott települések infrastrukturális korszerűsítését, új munkahelyek teremtését szolgálják. A péterkei kistérség települési szervezetei, önkormányzatai, vállalkozási csaknem félmilli- árdot fordíthatnak céljaik megvalósítására. ■ Húszezer hazai méhészt is védenének Népszerűek az ingyenes szűrőprogramok egészség Öt településen is tesztelhették az egészségüket a helyben élő emberek Magbörzével és zenével búcsúztak a rideg téltől A Parádfürdői Állami Kórház Egészségfejlesztési Irodájának (EFI) szervezésében az elmúlt hetekben és több településen is szerveztek ingyenes szűrőprogramokat a háziorvosokkal együtt. Koleszterin- és vércu- korszintet mértek, vérnyomást ellenőriztek, testösszetételt vizsgáltak. Recsken és Istenmezején nagyon jó tapasztalatokkal zárultak az akciók. A vizsgálatokon nagy számban vettek részt helybeliek minden korosztályból. Sírokban március 6-án a dr. Kristofóri György körzetébe, Bükkszenterzsébeten március 12-én a dr. Keresztes Andor körzetébe tartozók vehetik igénybe a megelőzést szolgáló vizsgálatokat. Az Egészség- fejlesztési Iroda munkatársai a helyszíneken nemcsak prevenciós szolgáltatásokat nyújtanak, hanem nagyon szívesen adnak tanácsot az egészséges életmóddal kapcsolatos egyéb tudnivalókról is. A tavaszi programok Váraszón folytatódnak, ahol március 20-án a művelődési házban a Civilizációs táplálkozás ártalmai címmel tartanak előadást az egészségfejlesztés jegyében. A szűréseken kívül minden jelentkezőnek módja lesz állapota, kockázatai becslésére, s még személyre szabott életmód tanácsadásra is. ■ esemény Sok kertészkedő család számára emlékezetes marad a közelmúltban Bátorban megrendezett magbörze. A Banya-tanya Alapítvány által szervezett programra a vártnál is több érdeklődő - kisgyermekes családok is - érkeztek nemcsak a megyéből, hanem távolabbi településekről is. A vendégeket forró tea várta a faluházban, ahol bárki kipakolhatta a saját termesztésű vetőmagokat. A csere-bere kiválóan sikerült, mindenki örömmel osztotta meg tapasztalatait az általa gyűjtött magfajták tulajdonságairól. Az alapítvány vezetője, Mát- hé Orsolya vetítéses előadáson mesélt saját vetőmag-fogási kísérletéről, a tájfajtákról, különböző próbálkozásairól. Az igazi meglepetés akkor érte a vendégeket, amikor megérkezett a Tekergő Zenekar és belehúztak a gyerektáncházba. A zene hallatán pillanatok alatt tele lett gyerekekkel és szüleikkel a falúház. A mulatságba bekapcsolódtak olyanok is, akiket nem foglalkoztatott a magbörze, de a gyerkőceik szívesen táncoltak. A zenekarnak köszönhetően fergeteges hangulat alakult ki, így a gyermekek végleg elűzték a telet, a felnőttek pedig több tasak izgalmas vetőmaggal a zsebükben mehettek haza. ■ A helyben szervezett szűrőakciók egyre népszerűbbek a térségben
