Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-26 / 48. szám

2014. FEBRUÁR 26., SZERDA GAZDASAG 5 Demokratikus okostelefbnok Barcelona Az ázsiai cégek meghódították a mobil világkiállítást A barcelonai mobil világkiál­lításon egymást érték a nagy bejelentések, de a hangsúly már a tömegesítésen van. Az olcsó okostelefonok miatt már nem éri meg hagyomá­nyost venni. Vég Márton, Barcelona Az ázsiai gyártók már a tavalyi mobil világkiállításon is domi­náltak Barcelonában, az idein azonban átvették a hatalmat. A Samsung, a Sony, a Huawei, az LG és a Lenovo bejelentései uralták az iparági hangzavart, amibe leginkább csak a Nokia tudott beleszólni. Hétfőn es kedden ugyanis egymást érték a készülékgyártók bemutatói, amiből egyértelműen kiderült, a mobil iparág szereplői szá­mára még mindig kiemelten fontos a barcelonai jelenlét. A hét csarnok közül a harmadik­ban történtek a legfontosabb események, ezt a szakmai tö­meg áramlása is elárulta. A Samsung például itt mutatta be a Galaxy S5-öt. A szakmai közönség a reakciókból ítél­ve többet várt a készüléktől, a felhasználók azonban minden bizonnyal szeretni fogják. A cég főleg a szupergyors fény­képezést, a pulzusmérőt es a vizállóságot emelte ki a legfon­tosabb fejlesztésként az S4-hez képest. Szintén nagyot szóltak a Nokia androidos telefonjai. „Hamarosan Magyarországon is kapható lesz a Samsung S5, rendeléseket már felveszünk” - mondta tegnap újságíróknak Keszeg Attila, a Magyar Tele­kom vezérigazgató-helyettese egy barcelonai sajtóbeszélge­tésen. A telefont amúgy már hamisítják is Kínában. Keszeg Attila a barcelonai benyomá­sairól elmondta, szerinte a kulcsszó mára egyértelműen a tömegesítés lett, vagyis az a tendencia, ami demokratizálja az okostelefonokat. Ennek kö­szönhető, hogy néhány felső­kategóriás terméket leszámít­va a gyártók már a közép- és alsókategóriás készülékekre helyezik a hangsúlyt. Ebben a mezőnyben lehet erős a No­kia 220, ami szuperolcsón, 29 euróért kerül ki a piacra. Bu­tának ugyan buta, de azért zene, kamera és böngésző ezen is van, ami valószínűleg a kezdő felhasználók számára bőven elég lesz világszerte. A kínai piacon erős, de onnan kitörni vágyó Lenovo pedig rögtön három olcsó készüléket mutatott be Barcelonában 229 és 349 dollár között. „Az ügy­felek nem skype-olni akarnak, hanem minél egyszerűbben kommunikálni és megosztani élményeiket. Ehhez a legfonto­sabb, hogy a használat egysze­rű legyen a tömegek számára. Ezért a 100 euró alatti okos­telefonok piaca meg évekig fejlődni fog” - fogalmazott Ke­szeg Attila. Hamarosan tehát már nem éri meg hagyomá­nyos telefont vásárolni. A Magyar Telekom vezetői a kormánnyal aláírt stratégiai megállapodás után optimis­tán úgy fogalmaztak a háttér­beszélgetésen, bíznak abban, hogy az adózási és szabályozá­si feltételek javulni fognak. A vállalat 2016-ra tervezi teljes hálózatát átalakítani IP-alap- úra. Ez Macedóniában ugyan már 100 százalékban megva­Profi szervezés a holnap záródó világkiállítás­ra előzetes becslések szerint leg­alább 70 ezren érkeznek a világ minden pontjáról, ezért lénye­gesszempont, hogy Barcelona miként szervez meg egy ekkora eseményt. nos, már a reptéren hostessek irányítják a vendégeket és már szintén a reptéren letudható a regisztráció. Itt minden résztve­vő kap egy négy napos bérletet a helyi tömegközlekedési eszkö­zökre. a magyar vállalatok a hetedik csarnokban kaptak helyet, ahol remélhetőleg számos partneri megállapodást sikerült kötniük. lósult, de az ottani fejlesztések gyakorlatilag egy Budapest méretű várossal egyenlőek. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy már jelenleg is mintegy 50 százalékban modernizálták az országot lefedő rendszert. A magyar leányvállalat nem szo­rul a német anya adományai­ra, de a DT nem vesz ki oszta­lékot a cégből. Míg sokaknak még okostele­fonjuk sincs, addig egyre töb­ben új őrületnek hódolhatnak a jövőben. Ezek az okosórák es okoskarkötők, amelyek már Barcelonában is egyre na­gyobb helyet és figyelmet kö­veteltek maguknak. HÍRSÁV Eladta romániai üzletláncát a Praktiker a török tulajdonban levő Search Chemicals társaság­nak adta el romániai üzlet­láncát a német Praktiker tár­saság - közölte a Praktiker Románia. A tulajdonosváltás következtében a Praktiker márka arculata és a Prakti­ker Románia tevékenységi köre nem változik. A Search Chemicals társaságot 2003- ban jegyezték be Romániá­ban. A Mediafax hírügynök­ség közlése szerint a Prakti­ker 27 áruházzal rendelke­zik Romániában és 2012-ben 142 millió eurós forgalmat bonyolított le. A Praktiker németországi anyavállalata szeptemberben jelentett fize­tésképtelenséget. ■ MTI Állami segítséget kaphat a Qantas állami segítséget kaphat a nehéz anyagi helyzetben lé­vő ausztrál Qantas légitársa­ság - jelentette be az auszt­rál kormány azok után, hogy sajtóhírek szerint a légi cég 5 ezer dolgozót küldene el. A Qantas előrejelzése szerint 300 millió ausztrál dollárra rúghat első félévi vesztesé­gük, és „kemény döntéseket” kell meghozniuk ahhoz, hogy teljesítsék a kiadás- csökkentő programjukat. Ennek keretében a társaság 2 milliárd ausztrál dollárral csökkentené kiadásait há­rom év alatt. ■ MTI A nagy fordulat az év második felében következik előirányzatok Kétszer több pénz jut kutatás-fejlesztésre és innovációra 2014-20 között Kitörési pontok: gyógyszeripar es informatika Eddig meg volt kötve a kormány keze, a nagy fordulat majd most következik, amikor a 2014-20- as EU-források idén az év máso­dik felében megjelennek a ha­zai k+f+i körforgásban - ígéri Cséfalvay Zoltán államtitkár. A piac még kivár, de már telthá­zasak a pályázati lehetőségeket ismertető rendezvények. Az EU idén indult új hét­éves költségvetési időszakában Magyarországon 767 milliárd forintot irányoztak elő kuta­tás-fejlesztésre és innovációra az uniós nemzeti forrásból, ami mintegy duplája a 2007-2013. évi keretnek. Ehhez társulnak még a közösségi keretprogram, a Horizont 2020 büdzséjéből el­nyerhető támogatások, amelyek összegét az évtized végére 350 millió euróra szeretnénk felsró­folni. A kormány fontos célkitű­zése, hogy az évtized végére 1,8 százalékos legyen a GDP ará­nyos k+f+i-ráfordítás, és hogy ezek segítségével a nagyobb hozzáadott értéket előállító ipari termelés bővüljön Magyarorszá­gon. (Jelenleg exportunk 20 szá­zaléka magas hozzáadott érté­kű termék.) Alapvető törekvés, hogy e piac szereplői minden le­hetséges módon járuljanak hoz­zá a gazdaság fellendítéséhez, a jobb versenyképességhez, a fog­lalkoztatás növekedéséhez. A 767 milliárd forint uniós nemzeti keret nagy részével a Gazdaságfejlesztési és Innová­ciós Operatív Program (GINOP) gazdálkodik. Itt írják ki a k+f+i pályázatokat, amelyeken zömé­ben vissza nem térítendő, kisebb részben visszatérítendő támoga­Cséfalvay Zoltán államtitkár és Korányi László, a NIH elnökhelyettese a kkv-knak tartott információs napon tást lehet nyerni. Érdemes lesz jobban figyelni a mintegy 140 milliárd forintos visszatérítendő (pénzügyi eszköz, garancia, hi­tel) lehetőségekre, mert a 2021-től induló időszakban már arányuk még nagyobb lehet. A GINOP ke­retéből 145 müliárd forint jutna a kutató-fejlesztői kiválóságra és nemzetközi együttműködésekre. Kutatás-fejlesztési infrastruk­túrára 110 milliárd forint az elő­irányzat. Ebből a legnagyobb tétel 48 milliárd forint az infra­struktúra szélesebb fejlesztésé­re. Ugyanebből finanszírozzák a szegedi lézerközpont (ELI) áthú­zódó részét 29 milliárd forinttal. A nagy európai projektekhez tör­ténő kapcsolódás támogatására 15, a stratégiai kutatások infra­struktúrájára szintén 15 milliárd forintot szánnak. A fejlettsége miatt a korábban megszokott mértékű uniós támogatásoktól eleső Közép-Magyarország szá­mára jó hír, hogy a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban további 10 milli­árd forint áll majd rendelkezésre k+f+i-s projektekre. A kiírások konkrét feltételeinek megismer­tetésében a 2014-20-as időszak indulásakor a Nemzeti Innováci­ós Hivatalé a főszerep, informáci­ós napok szervezésével, netes tá­jékoztató felületek kialakításával Középtávú célok: befektetés a jövőbe* 30 nagyobb kutatási és tech­nológiai műhely lépjen be a világelitbe 30 új globális nagyvállalati kutatás-fejlesztési központ telepedjen le Magyarorszá­gon 30 hazai technológia-igé­nyes középvállalat jelenjen meg domináns pozícióval a kelet-közép-európai térség­ben 300 KUTATÁS-FEJLESZTÉSRE támaszkodó, gyors növekedés­re képes kisvállalat lépjen ki sikerrel a nemzetközi piacra 1000 INNOVATÍV kezdő vállal­kozásjusson a növekedéshez szükséges támogatáshoz 56 ooo főre emelkedjen a ku­tatók és fejlesztők tényleges száma * A középtávú innovációs stratégia célki­tűzései, 2014-2020 A H-2020 számokban A program 80 milliárd eurós kerettel rendelkezik a 2014- 2020-as időszakban. elsőként több mint száz pályá­zati lehetőségre lehet pályázni, és a jövő évben még további fel­hívások meghirdetése várható. 2014-ben a kiváló tudomány pillérre 1,7 milliárd euró jut. Az ipari vezető szerep pillér kere­tei, 8 milliárd euró. A társadal­mi kihívások megoldására pe­dig 2,8 milliárd euró jut. FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG és tanácsadással, egyelőre első­sorban a brüsszeli kiírású Hori­zont 2020 uniós pályázatoknál. De a pályázók a hivatal a tájékoz­tató pontjainál is informálódhat­nak. Az információs napok már most sok érdeklődőt vonzanak. Számukra jó hír, hogy az eljárá­sok további egyszerűsítését ígérik az illetékesek a hazai uniós kiírá­soknál és a közösségi kiírásoknál is. Fontos azonban azt is számí­tásba venni, hogy miközben egy­szerűsödnek a feltételek itthon és Brüsszelben, a támogatásokért folyó versenyben azok érhetnek célba, akiknek teljesítménye való­ban kiváló. Magyarországon és az EU-ban ebben az új költségvetési időszakban a kutatás-fejlesztés­ben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a kutatási eredmé­nyek hasznossága és piacra vitele, felértékelődött az innováció. Te­hát olyan projektekkel érdemes pályázni, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak. ■ VG-összeállítás „Egy vállalat stratégiájában el­engedhetetlenül fontos az inno­váció, nemcsak a termékek és a szolgáltatások szintjén, hanem az egész cég működésére kiter­jedően - mondja Bogsch Erik, a Richter Nyrt. vezérigazgatója. - A gyógyszeriparban köztudot­tan kiemelt figyelmet kell for­dítani a k+f tevékenységre, így egyedülállóan magas szellemi hozzáadott értéket teremthe­tünk az ország számára, ami a versenyképesség növelésének egyik meghatározó eleme. Úgy vélem, a sikerhez három do­logra van feltétlenül szükség: fókuszálásra, kitartásra és arra, hogy higgyünk abban, amit csinálunk. Nem elhanyagolható a pénzügyi és marketing in­nováció sem, igaz, többnyire ezek is valamilyen természet- tudományos eredmény piacra lépését segítik elő. Ma Magyar- országon a legnagyobb kihívást a cégek számára továbbra is a rendkívül erős árverseny je­lenti, miközben folyamatosan ; költségcsökkentési kényszerrel kénytelenek szembesülni. Egy­re több vállalkozás ismeri fel, hogy alapvető változtatásokat kell végrehajtani ahhoz, hogy életben tudjanak maradni a piacon. Bizakodásra adhat okot, hogy Magyarország is egyre több EU-s és hazai forrást biz­tosít a k+f számára. A követ­kező évek innovációs kitörési pontjai az informatika és a gyógyszerkutatás marad, mely­ben Magyarországon is jelentős kihasználható lehetőségek rejle­nek” - fogalmazott Bogsch Erik vezérigazgató. ■ * 1 * I

Next

/
Thumbnails
Contents