Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-20 / 43. szám
OLVASÓINK ÍRJAK 2014. FEBRUAR 20., CSÜTÖRTÖK Jogok és kötelezettségek szabály Mit tehet egy önkormányzati rendész (közterület-felügyelő)? Az állampolgároknak csak elenyésző hányada van tisztában az önkormányzati rendészek (korábban: közterület-felügyelők) jogállásával Egy felejthetetlen kórustalálkozó a lengyelországi Nowy Saczban Köszönet a lapnak a gyors, pontos, és igen sokoldalú tájékoztatásért Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék köszönetét mondani Önöknek az Eger-kártyáról írt cikkükért. Több okom is van erre. Köszönöm, hogy a kérés elhangzása után rögtön napirendre vették a témát, s hogy a cikk átfogóan körbejárta a területet. Több, számunkra nagyon fontos információt is tartalmazott, még időben, az önkormányzati döntés előtt! A cikkből kiderült, hogy a kártya bevezetése nemhogy előnyöket, hanem újabb - anyagilag hátrányos - megkülönböztetést hozott volna az egri időskorú uszodahasználóknak. (Vélelmeztük mi ezt, csak nem voltak róla előzetesen információink.) A cikk segítségével időben, a közgyűlési döntés előtt fel tudtunk készülni érveinkkel, amelyet talán méltányoltak is a képviselők, hiszen a döntést ez ügyben elhalasztották. Nagyon köszönöm a segítségüket, az ügyes összeállítást és a gyors közlést! Tisztelettel: Dávid Ilona, azE.K.F. nyugdíjas tagozatának képviseletében Megint elhúzták a mézesmadzagot az idősek előtt Lapjukban nemrégiben jelent meg a Magyar Üdülési Alapítvány tájékoztatója, ami nemcsak elszomorította, de fel is háborította a kisnyugdíjasokat. Szomorúan konstatáltuk, hogy az idén február 15-ig meghirdetett kedvezményes Erzsé- bet-utalványos fürdőbérletek már január közepén elfogytak. Többünknek is az a véleményünk, hogy az alapítványnak tisztában kellene lennie a kisnyugdíjasok számával, s azzal, hogy egy ilyen lehetőséget sokan szeretnének kihasználni. Én január közepén akartam az interneten jelentkezni, de hiába. Csalódottan nyugtáztuk, hogy megint elhúzták a mézesmadzagot előttünk. A kezdeményezés jó lenne, hiszen a mostani nyugdíjak csak a legfontosabb kiadásokat fedezik, ám ez a megoldás igazságtalan. Szabó Lászlóné, Ludas Tisztelt Szerkesztőség! Úgy gondolom, hogy az állampolgárokat szükséges lenne részletesen tájékoztatni a közterület-felügyelők jogállásáról, intézkedési lehetőségeiről, amelyek éppen a lakosság védelmét szolgálják. Javaslom, hogy néhány lényeges jogszabály kapjon nagyobb nyilvánosságot. A közelmúltban ugyanis számos olyan esemény történt, amikor közterület-felügyelők - új nevükön: önkormányzati rendészek - intézkedés alá vontak civil állampolgárokat a hatáskörükbe tartozó valamilyen jogsértés miatt, és abból nagy botrány lett. Utóbbinak az az oka rendszerint, hogy egyesek az utcán bámészkodó emberekről anélkül rögzítenek videó-, kép- és hangfelvételt, hogy az érintettek engedélyét kérték volna, ezt követően pedig felteszik az internetre úgy, hogy az arcukat se takarják ki. Talán kevesen tudják, de ez kimeríti a személyes adatokkal való visszaélés bűntettét (2012. évi C. tv. 219. § (1) bek.). Mivel ezzel sokan nincsenek tisztában, így ész nélkül videóznak és fotózgatnak a telefonjaikkal másokat, majd olyan cselekményt követnek el, amiről nem tudják, hogy adatvédelmi, illetve személyiségi jogsértés. Általában azt sem tudják, hogy a közterület-felügyelő hivatalos személy (éppen úgy, mint a rendőr), aki intézkedésre (pl. igazoltatásra) jogosult (1999. évi LXIII). Ez azt jelenti, hogy amennyiben kérésükre nem igazolják magukat az emberek, ezzel akár 50 000 forintos szabálysértést követnek el a 2012. évi II. tv. 207. § (1) bek. alapján. Ha megtagadják a személy- azonosító okmányok átadását az igazoltatásra jogosult személynek, és nem vonják alá magukat az intézkedésnek, majd el akarják hagyni a helyszínt, akkor a 2012. évi CXX. tv. 16. § (1) bek. értelmében akár ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZETI szervet - a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés - a polgármesteri hivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvény 17 § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezeti egytesti kényszerrel is visszatarthatják, amibe beletartozik a megfogás, lefogás, elvezetés, tolás, húzás, vagy falhoz szorítás. Ha valaki még rá is támad a közterület-felügyelőre vagy megfenyegeti, akkor a BTK. 310. § (1) bek. alapján bűncselekményt követ el, amiért akár 10 év börtönbüntetés is járhat. A fentiek ismeretében kérdezem: normális embernek megéri a mai világban belemenni egy olyan kellemetlen szituációba, mint ami Budapesten a Ferenciek terén, avagy az Oktogonnál történt nem is olyan régen? Nem egyszerűbb elismerni és kifizetni a szabálysértési helyszíni bírságot, mint egy büntető eljárás keretében kitenni magunkat nem kis stressznek? A minap is tanúja voltam annak, amikor egy fiatal, 16 éves ségként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozhat létre. Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr. lány magyarázta a fiú barátjának egy buszon, hogy a közterület-felügyelő nem hivatalos személy, és nem igazoltathat, csak kérhet. A jelenleg hatályos jogszabályokkal abszolút nem volt tisztában, és a tudatlanságának köszönhetően tévútra vezette a barátját. Nem valószínű, hogy kifizeti helyette az 50 000 forintos pénzbírságot, nem is beszélve a szabálysértési eljárással járó kellemetlenségekről. Tehát miközben mindenféle jogsértéssel vádolják a hivatalos személyeket az egyébként jogszerű intézkedésük miatt, előbb a hatályos jogszabályokkal kellene tisztában lennie minden állampolgárnak. Azt javaslom, hogy a saját érdekében mindenki olvassa el életében legalább egyszer a közterület-felügyelőkre vonatkozó hatályos jogszabályokat, hogy elkerülje a kellemetlenségeket, így mindkét fél jobban jár. Az intézkedés jogszerűségét illetően panasszal lehet fordulni a rendőrséghez, az ügyészséghez, illetve a bírósághoz, ami - véleményem szerint - lényegesen könnyebb megoldás, mint erőszakkal ellenállni az utcán, jelenetet rendezni, ezáltal pedig bohócot csinálni önmagunkból. Bognár Sára sara.bognar@citromail.hu Ez év elején Egert két kórus is képviselte a lengyelorszégi Nowy Saczban rendezett dalversenyen. Az Agria Vegyeskart és az Egri Fertálymesteri Testület Férfikarát Dudás Anna karnagy vezényelte a mintegy 500 fős templomi közönség előtt a X. alkalommal meghirdetett „Énekeljünk Jézusnak, énekeljünk a gyermeknek” elnevezésű énekkari találkozón. A magyar résztvevőknek nemcsak a két koncert bizonyult felejthetetlen élménynek, de a baráti fogadtatás is, még inkább pedig a közös templomi éneklés, amelynek során a négy lengyel kórus együtt zengte Isten dicséretét a közel 500 fős közönséggel derűsen, boldogan. Az Echo II. lengyel férfikar már tavaly is vendégül látta az egri fertálymestereket, amikor is szintén szép sikerrel szerepeltek. És miután egyik énekes társuk Nowy Sacz szülötte, így - egy újabb meghívásnak köszönhetően - az idén is tovább szőttük a baráti szálakat. Immár két kórus képviselte Eger városát és a magyarokat ezen a meghitt hangulatú eseményen, ahol a magyar kórusműveket és a karácsonyi dalokat nagy tapssal, szép diplomával és két faragott jászollal köszönték meg kedves vendéglátóink. A két kórus előadásában Bárdos, Koncz, Gárdonyi Zoltán, Mohay Miklós és Szokolay Sándor művei csendültek fel. Orgonánkísért Ferencz lózsef, szólót énekelt Faludiné Majoros Zsuzsanna. És hogy miért is olyan őszinte a baráti kézfogás és kézcsók a lengyelek és a magyarok között? Nos, a több évszázadra visszanyúló történelmi események Nowy Saczban is összekötik a két nép sorsát. Hogy mást ne is mondjunk, a Dunajec partján fekvő, XIII. században alapított városban 1320-ban Károly Róbert magyar király is vendégeskedett, s Szent Erzsébet tiszteletére ma is látható egy remek freskó az egyik templom falán. Az óvárosban lévő Szent Kinga kolostorában pedig magyar nyelvű felirat várja a látogatókat. Szó Istvánná és Fülöp Dalma, kórustagok Elménydús napok az oviban műsorok Emlékezetes perceket szereztek a szajlai kicsiknek A mai, kényes helyzetben minden szónak súlya van A Széchenyi Terv keretében óvodánk együttműködési megállapodást írt alá a Babszem Jankó Gyermekszínház Közhasznú Kulturális Egyesülettel. Ezzel megnyílt a lehetőség 23 hátrányos helyzetű óvodás számára, hogy a kultúra egyes területeit helyben, interaktív formában ismerhessék meg. Az évi 8 alkalom során az apróságok részt vehettek kézműves foglalkozásokon, ahol szebbnél szebb bábokat készítettek a további óvodai foglalkozások színesebbé tételéhez. Nagy örömmel vettek részt a Gajdos zenekar táncházában, ahol szakember által sajátították el a néptánc alapjait. Megismerkedtek Lázár Attila művész úr különleges hangszerei■ Élmény volt a kicsiknek a Tekergő zenekar zenei és mozgásfejlesztést szolgáló programja vei, azok használatával. Igazi élményt jelentett a gyermekeknek a Tekergő zenekar zenei és mozgásfejlesztést szolgáló programja. A Galagonya Bábszínház művészei ismert kedvenc mesét adtak elő az ovisok nagy örömére. Felejthetetlen perceket szereztek a Babszem Jankó Gyermekszínház kiváló színészei is az általuk bemutatott Micimackó című mesével. Külön említést érdelem, hogy a kulturális egyesület az óvónőkkel történt előzetes egyeztetés alapján igyekezett úgy ösz- szeállítani műsorait, hogy azok kapcsolódjanak az óvoda pedagógiai programjához. A projekt egyébként meglehetősen jó lehetőség az ingerszegény körülmények között nevelkedő, hátrányos helyzetű gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatásához. Hálásan köszönjük Baráth Zoltánnak, illetve az általa vezetett egyesületnek, hogy lehetőséget biztosítanak e projekt megvalósulásának. Bozóné Vincze Henriett, tagintézmény-vezető Kizárólag névvel és címmel érkező írásokat közlünk Örvendetes, hogy az utóbbi időben ismét gyakran kapunk észrevételeket, olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, maximum 1 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére (3300 Eger, Tri- nitárius út 1.), illetve a hmhir- lap@axels.hu e-mail címre. ■ A Heves Megyei Hírlapban a napokban „Ajándékként nem adják” címmel jelent meg jegyzet a rezsicsökkentés témájában Árpási Zoltán úr tollából. A cikk első bekezdésében dr. Eric Depluet-től, az E.ON Hungária vezérigazgatójától idéz, ugyanakkor nem derül ki egyértelműen, hogy ezek a gondolatok egy tavaly novemberi konferencián elhangzott felszólalásából származnak. A jelenlegi változékony energiapolitikai helyzetben ez kifejezetten kényes kérdés, hiszen olyan látszatot kelt, mintha aktuálisan üzent volna az önök lapján keresztül, a harmadik rezsicsökkentésre reagálva. A cikkből nem derül ki továbbá egyértelműen, hogy mely gondolatok származnak a vezér- igazgató úrtól, és honnan kezdődik a cikk szerzőjének saját véleménye. Kérem, nyomatékosítsák lapjukban, hogy a tavalyi konferencián elhangzottak és a jegyzetíró véleménye két külön dolog. így talán egyértelművé válik az olvasók számára a helyzet. Bizonyára önök előtt is ismert, hogy napjainkban a kormány és az energiacégek viszonyában egy-egy félreérthető üzenetnek milyen súlya lehet. Bízva megértésükben: juhász Péter, senior PR manager A I A i P I A mezőőr és a halászati őr is eljárhat
