Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-19 / 42. szám
2014. FEBRUÁR 19., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 JEGYZET A tavirózsa főként a poroszlói medencében volt domináns, ám ez a növény a Tisza-tó egészén megtalálható. A legelterjedtebb hínárféle pedig a súlyom. Még mindig nincs annyi növény a Tisza-tóban, mint a 2010-es árvíz előtt, bár az állatvilág változatosabb lett. Tóth Balázs A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tavaly is felmérte a Tisza-tó állapotát. A fizi- ko-kémiai adatok alapján az abádszalóki öböl, a sarudi, a poroszlói, valamint a tiszavalki medence jó minősítésű. A tározói Tisza-szakasz kiváló potenciálú, a veszélyes anyagok szerinti minősítése pedig jó. A fitoplankton-vizsgálatok alapján az utóbbi öt év legkedvezőbb eredményét kapták, az abádszalóki öböl, a sarudi és a poroszlói medence kiváló, a tiszavalki és a tározói Tisza-szakasz jó minősítésű. A tóban túlnyomórészt a kovamoszatok, illetve a zöld algák voltak jelen. A tavalyi nyár az 1901 óta tartó mérések óta a hatodik legszárazabb volt, a július pedig csapadék szempontjából a harmadik legszegényebb. Tavasszal viszont hosszú ideig harmadfokú árvízvédelmi készültséget kellett fönntartani. A négy medencében fellelt makrovegetáció mennyiségi és minőségi szempontból is kedvező volt. A növényzet közlekedési akadályt nem képezett, vízminőségi problémát nem okozott. A 2010-es árvíz kipucolta a sulymot és a hínárt, amelyek kezdtek visszatelepülni, ám a növényzettel fedett területek nagysága - az intenzív fejlődés ellenére - még mindig nem érte el a 2006-2009 közötti csúcsot. Gyérítésre azonban néhol szükség volt: tavaly például hat hektárt tisztítottak meg a hínártól. Az árvíz után visszatelepült növényzetben a fajkészlet és a fajok egymáshoz viszonyított mennyiségi aránya nagyjából megegyezett a korábbi évekével, új fajokat nem találtak. A tó állatvilág szempontjából kiváló ökológiai potenciálú. A gerintelen élőlények közül 48 fajt azonosítottak, amelyek átlagos összegyedsűrűsége négyzetméterenként 159,5 volt. Mind a változatosság, mind pedig az egyedszám visszaesett. Fajok számában a tiszavalki és a poroszlói medence volt a legösszetettebb, majd lefelé haladva fokozatosan csökkent. A leggyakoribb állat az árvaszúnyog volt. Bár az utóbbi évekhez képest csökkent, de jelentős volt a szitakötők száma, az abádszalóki öbölben pedig találtak ehető kínai kagylót is. A legkevesebb állatfajt egyébként a tiszavalki öbölben találták. A Tisza tározói szakaszában a tóhoz képest kisebb volt az állatvilág változatossága, s az előző esztendőhöz viszonyítva harmadannyi gerinctelen állat élt. Sokkal kevesebb gyűrűsféreg és felemáslábú rák volt, mint az előző évben. Mindez köszönhető a 2010-es árvíznek, amelynek következményeként átrendeződött a fauna, s több fajt is fölfedeztek. A végrehajtott halászatok és értékelések alapján egyértelműen igazolódott, hogy a tározó medencéi az abádszalóki öblözettől felfelé haladva egyre változatosabb képet mutatnak halbiológiai szempontból. A gémfélék a tározó minden medencéjében kimutathatóak voltak, bár jelentősen kisebb egyedszámban, mint 2012-ben. Több fordult elő régi csíkból és compóból is. A vízterek minősítése faj-, valamint egyedszám tekintetében is gyenge az abádszalóki medencére, illetve közepes a tiszavalki medence és a tározói Tisza esetében. Míg a sarudi medence fajban szegény, ám egyedszám alapján közepes minősítésű, a poroszlói medencében fordított a helyzet. A halászatokat novemberben végezték, amikor a felnőtt halak a mélyebb részekre húzódtak. Rengeteg volt küszből, keszeg- félékből, csapósügérből, s nagy számban találkoztak csukával is. A horgászok beszámolói alapján pontyban és süllőben sem volt hiány. A törpeharcsa a tiszavalki medencében fordult elő legnagyobb számban. A mélyebb részekre húzódtak a halivadékok A kötivizig értékelése szerint halgazdálkodási, telelési szempontból rendkívül szerencsésnek bizonyult a „lépcsőzetes vízszint” beállítás. Az egyébként 20-30 centiméteres vízzel és növényzettel sűrűn borított területek szárazra kerültek. Az itt felnőtt, megbújó, majd vermelésre készülő óriási tömegű ivadék így a mélyebb vízterekre kényszerült. A néhány héttel később végrehajtott víz- szintemelés megfelelő telelési körülményeket biztosított a mélyebb területekre húzódó állománynak. Mérséklődött az ivadékok madarak általi károsítása, a szárazra került növényi szerves anyag egy része pedig a levegő oxigénjének a felhasználásával bomlott le. MÁTÉ BALÁZS Magyarország: menny vagy pokol? nézem a tévében az évértékelőket, s úgy tűnik, nem egy, hanem legalább két Magyar- ország van. De az is lehet, hogy még több. jó, tudom, kampány van, és ilyenkor aztán tényleg kibújik a szög a zsákból, de a tények tények maradnak, akárhogy is magyarázzák. Vagy mégsem? Most akkor mondja meg valaki, de a frankón ám, hogy csökkent-e a munka- nélküliség vagy sem, nőtt-e a GDP vagy nem, jó vagy rossz, hogy nullaszázalékos az infláció, meg egyáltalán tényleg nulla-e a nulla. Meg végre azt is, üldözik-e vagy sem a cigányokat, a zsidókat, a homoszexuálisokat. Meg hogy jobban vagy rosszabbul élünk, mint X éve. az egyik oldalnak menny,' a másiknak pokol Magyar- ország. s közöttük állunk mi, sok-sok millióan, akik nem értékelik teátrálisan, akár le is gazemberezve a másikat, csak megélik az éveket, a mindennapokat. És persze végiggürizik. Most meg csak kapkodjuk a fejünket - ilyen országban élünk? Akik rólunk, a mi teljesítményünkről - mert hát arról van szó - beszélnek, úgy teszik, mintha egy másik bolygóról jöttek volna. Fogalmuk sincs a valóságról, arról, hogy élnek az úgynevezett kisemberek, akik nem ébrednek egyszer sem arra, hogy egy bécsi bankban van néhány százmilliójuk, sem arra, hogy minden létező földpályázatot megnyertek, talán azokat is, amiket még ki sem írtak. így megy ez minálunk, kérem. Megint elbeszélünk egymás mellett, a kérdések továbbra is kérdések maradnak, az évértékelők többsége pedig rágja tovább a gumicsontokat. Mellesleg, ők biztosan jobban élnek, mint X éve, tehát nekik tulajdonképpen „gáncegál”. Árvaszúnyogból nincs hiány tisza-tó Kiváló, illetve jó a vízminőség, a hínár fokozatosan tért hódít Együtt lesz a falunap és a bányásznap EGERCSEHi Az egeresein ön- kormányzat legutóbbi ülésén támogatta a Heves Megyei Vízmű pályázatát, amellyel az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentését célozzák. Döntöttek egy önkormányzati külterületi földdarab eladásáról, s arról is, hogy a falunapot augusztus 30-án a bányásznappal együtt tartsák meg. A Hevesaranyos-Bátor-Eger- bakta-Egerbocs-Egercse- hi-Szúcs Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központtól kapott költségvetést vissz- küldték átdolgozásra. ■ T. B. Várják a véleményeket a rendezési tervről szilvásvárad Az önkormányzat elhatározta a településrendezési terv módosítását a Fedeles Lovarda és környezetének területén. Az érintett terület határát és a változtatási szándék leírását kifüggesztették a polgármesteri hivatalban. Az észrevételeket a jegyző írásban várja február 20-ig. A Szalajka utca sétálóutcává alakításáról fórumot is tartanak február 26-án az iskolában. ■ T. B. Székelykáposztával kínáltak a résztvevőket EGER A Felnémeti Gondozási Központban tegnap mutatkozott be Vallus István, újonnan megválasztott fertálymester. Ez alkalomból a Civil Házban közel száz adag székelykáposztával vendégelték meg a résztvevőket. Az ételből - amit Dósa Tibor királyi mesterszakács készített el - a Lajosvárosi Gondozási Központba is jutott. ■ B. K. Dósa Tibor készítette az ételt... Bálint-napozás, egy kicsikét másképpen egri vár Múzeumpedagógiai foglalkozásokra, fegyverbemutatóra várták a diákokat r Megyei polgárőrszövetség: jeles jubileumra készülnek Sokan nem tudják, hogy Balassi Bálint ezer szállal kötődött Egerhez... Nos, többek között ezért szerveztek tematikus foglalkozásokat Bálint és Valentin napja alkalmából a Dobó István Vármúzeumban - mondta Sz. Király Júlia irodalomtörténész-muzeológus, hozzátáve: múzeumpedagógiai foglalkozásokra és fegyverbemutatóra várták a kisdiákokat, akik Az egri vár története című kiállításon keresztül megismerkedhettek azzal a korral, amelyben Balassi élt és alkotott. A látogatók kipróbálhatták a korabeli játékokat, így többek között kártyázhattak, malmozhattak, sőt, virtuskodhattak is egy keveset. Ide tartozó hír, hogy e hét elejétől Gárdonyi Gézáról szóló tematikus hetek kezdődtek a várban. Március 9-ig várják az érdeklődő osztályokat a Dobó-bástyába, ahol megtekinthetik a „láthatatlan ember” különböző arcait. A Gárdonyi-kuckóban különleges, interaktív elemek segítségével mutatják be az író sajátos világát. Az Egri csillagok című regényt a fegyver- és öltözetrekonstrukciók elevenítik meg, amelyeket a látogatók magukra is ölthetnek. Az interaktív játékok az egyes művek köny- nyebb feldolgozását, az ismeretek mélyebb rögzítését teszik lehetővé. ■ SZ. E. A korhű öltözetek felvétele főként a kisebbek számára jelentett örömöt.. évforduló Az egyes településeken tevékenykedő egyesületek két évtizede fogtak össze, s tömörültek a megyei szövetség égisze alatt. A jeles évforduló alkalmából korabeli fényképeket, személyes visszaemlékezéseket tartalmazó kiadvány megjelentetését tervezi a Heves Megyei Polgárőr Szövetség elnöksége, amelynek tagjai elhatározták, a jubileumi eseményre meghívják majd azokat a polgárőröket, akik annak idején részt vettek a szövetség alapításában. Egyben köszöntik azokat is, akik annak elnökeként dolgoztak az érintett időszakban. Az önkéntes civil bűnmegelőzők elmúlt esztendőben végzett munkájának az értékelése mellett - többek között - erről is szót ejtenek majd a március 29-én sorra kerülő évzáró közgyűlésen. A legutóbbi elnökségi ülés résztvevői arról is döntöttek, hogy - elfogadva a helyi egyesület jelentkezését - az idén augusztus 9-én Abasáron tartják a megyei polgárőrnapot. A hagyományos találkozó kapcsán dr. Lénártné Benei Anikó polgármester elmondta, az önkormányzat térítés nélkül biztosítja a helyszínt, a színpadot és a hangosítást. Ám a szervezésben és a lebonyolításban számítanak a környékbeli egyesületek közreműködésére is. ■ SZ. I.
