Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-01 / 27. szám

2014. FEBRUÁR 1., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 3 NÉZŐPONT HÍRSÁV BÉKÉSI BRIGITTA Sok múlik a szülőkön MINDEN BIZONNYAL sokan emlékeznek a pár éve ember­életeket is követelő, orszá­gos hírű diszkótragédiára. A szörnyű eset felrázta az egész országot, az illetéke­sek is kiemeltebb figyelmet szentelnek azóta a szórakozó­helyek biztonságára: több kamera, fokozottabb rendőri ellenőrzés, miegyéb. Akad­nak, akik emlegetnek más országokban jellemző gya­korlatot is, ahol a diszkókban rendkívül komoly biztonsági ellenőrzéseken esnek át a bu­lizni vágyó fiatalok. ám valószínűleg nem ér­demes abba a hiú ábrándba ringatni magát bárkinek is, hogy mindez önmagában elegendő a fiatalok teljes biztonságához. Annak érde­kében ugyanis, hogy fiaik, lányaik épségben hazatérje­nek, a szülőkre is hatalmas felelősség hárul. MINDEN BIZONNYAL SOkan vannak, akik, féltve gyer­meküket, a legszívesebben nem engednék őket sehová sem. Miközben tudják, hogy a tiltás nem kifejezetten a legjobb módszer. Természe­tes, hogy a fiatalok vágynak a bulizásra, a kortársaikkai töltött közösségi életre. Még akkor is, ha a szülők egy bi-j, zonyos életkor alatt korainak érzik ezt. Hiszen számos veszély leselkedik a gyere­kekre, gondoljunk csak a túlzott alkoholfogyasztásra, a drogokra. Szükséges egy bizonyos életkor és érettség ahhoz, hogy ezeknek felelős­ségteljesen nemet tudjanak mondani. A szülőknek az a feladata, hogy olyan embert nevel­jenek a gyermekeikből, akikben fiatalon kialakul a felelősségérzet. Nem tiltani kell őket a bulizástól, hanem józanságra, megfontoltságra nevelni őket. Hogy képesek legyenek felismerni és el­kerülni a rájuk leselkedő ve­szélyeket. És hogy egy dolgot mindig tartsanak szem előtt: mindannyiukat várják haza. Kalandozás a régi Egerben album Egykori képeslapok, fotók idézik a barokk város korabeli arcát Rongyosbált szerveznek a legkisebbeknek EGER Február 10-én a Bródy Sándor könyvtár gyermek- könyvtárában 17 órától ron­gyosbált tartanak. A részt­vevők vihetnek jelmezt, de beöltözhetnek a könyvtári maskarákba is. Lesz mese, zsákbamacska, sőt, megle­petés is. ■ SZ. E. A lakosság érdekében tartanak programokat kisköre Tegnap megkez­dődött az „Egészséges Kis­köréért” projekt. A fiatalok számára nyolc hónapon át minden héten pénteken foci­edzést tartanak, négy alka­lommal biciklitúrát és egész­ségügyi állapotfelmérést szerveznek, s további egész­ségügyi programokat is ter­veznek. Pénteken a művelő­dési házban dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos tartott előadást a drogprevenció és a túlzott alkoholfogyasztás témakörében. ■ SZ. E. Már a tavaszra hangolnak a faluházban bátor A Banya-tanya Ala­pítvány szervezésében ma 10-16 óráig a faluházban műhelymunkát szerveznek a kertbarátoknak. A szak­mai felvezetést Szabó Linda kertépítész tartja. Szó lesz a tervezés legfontosabb irány­elveiről, a hagyományos művelési típusoktól kezdve a régi parasztkerteken át a biokert-vegyeskultúráig, sőt, azon túl a permakultúráról is. A városban élők a kert­nélküli kertekről kaphatnak hasznos tanácsokat, azaz az erkélykertek, a függőleges kertek kialakításához kap­hatnak inspirációt. ■ B. K. Kertészkedni jó és hasznos... Sétáló hölgyek és urak az egykori Piac utcán, amely ma Bajcsy-Zsilinszky Endre nevét viseli... A kép valamit elárul a békebeli idők hangulatáról is. A képeslapgyűjtő Tóth László és a fotóművész Molnár István Géza által készített album elmúlt korokba röpíti vissza az érdeklődőket. Szilvás István Száztíz év egy bizonyos Kiin­ger lózsef és úrhölgye, Maris­ka pár soros képeslapot adott postára. Az 1904-ből származó küldemény címzettje az üdvöz­let elolvasása után talán ugyan,-, olyan kíváncsisággal nézegette a lapon látható új egri színház képét, mint amilyennel én is tettem most. Szinte hihetetlen, milyen volt egykor, Thália it­teni temploma. S vele együtt a szépségét, történelmi hozomá­nyát hűen őrző város. E megfakult példány egyike annak a közel kétezer képes­lapnak, amiket a tősgyökeres egri Tóth László gyűjtő, régi­ségkereskedő kutatott fel a városról. Ebből a kollekcióból válogatott be 150-et a „Képesla­pok és fotók a 20. századi Eger­ről” című, Molnár István Géza fotóművésszel közösen készí­tett albumba.- Egy ilyen várostörténeti értéket nem szabad rejtegetni, örömmel osztom meg hát az érdeklődőkkel azon jellegzetes lapokat, amelyek déd- és nagy- szüléik korába röpítik vissza őket - mondta a gyűjtő, aki amatőr helytörténészként bú­várkodva igyekezett hiteles út­mutatót is adni a képekhez. Alapos városismeret ide, év­százados családi háttér oda, né­mely képeslap ugyancsak pró­bára tette a kutatót, hiszen az 1900-as évek eleje és 1960 kö­zött városrészek, patinás házak tűntek el vagy épültek át. Egy 1907-es térkép révén sikerült azonosítania például az egykori Kánitz laktanyát, amely a mai Gólya utca és a Petőfi tér kör­nyékén állt. Egy másik lap fel­irata szabadtéri mosodára utalt, amiből több is volt a városban, a szóban forgó részt végül a Buttler-ház szomszédságában fedezte fel Tóth László, aki a vá­roskép gyökeres változására a Sertekapu-Vörösmarty utca sar­kánál 1905-ben készült felvételt hozta beszédes példaként: ma rá sem lehetne ismerni az egy­kori falusi környezetre. Ezt az időről időre változó ar­culatot idézik fel Molnár István Géza 1960 és 1989 között ké­szült, sokat mondó fekete-fehér felvételei is. A kötet előkészíté­sében résztvevő Kiss Péter érse­ki levéltáros javaslatára helyet kapott fotós blokk 180 képe ma már kordokumentumnak szá­mít. Vegyük csak a volt Gárdo­nyi téri Lenin-szobor felállítása és a rendszerváltást követő le­emelése között eltelt, fotósoro­zaton megörökített húsz évet. Vagy azt, hogy a „káposztás földeken” felépült a Csebokszári lakótelep. Időközben ipartörté­neti emlékké vált a volt lakatos- árugyár is, aminek a helyén ma a strand új medencéi, a Flóra és a Platán Hotel épületei találha­tók. De eltűnt az Agria Bútor­gyár Knézich.. Károly utcai te­lephelye is, ami a volt Káptalan kúria helyén állt. E patinás épü­letre ma csak a városvédők által megóvott díszkapu emlékeztet a megyei kórház előtt. Ami pedig a Dobó utcai sötét kapualj mö­götti látványt illeti: a deszkából összeeszkábált régi bódésor he­lyén ma a céhmesterek udvara csalogatja az arra járókat. Az üdvözlőlapok száma mára csaknem kétezer Magyarországon korábban, Egerben ugyanakkor csupán az 1890-es évek végén jelentek meg az első helyi képeslapok. Tóth László gyűjteményének el­ső példányai az 1910-1920-as időszakból valók voltak. A régi­ségkereskedésnek is köszönhe­tően később aztán sikerült meg­szereznie a korábbiakat is. Az ódon város napjainkra vég­leg eltűnt vagy teljesen átépített, megváltozott részeit, házsorait ábrázoló üdvözlőlapok száma napjainkra csaknem kétezerre rúg. A szülővárost bemutató, háromszáz egykori kiadású la­pot tartalmazó első album a 2005-ös esztendőben jelent meg „Eger régi képeslapokon” cím­mel, és ezt követte a most ki­adott új kötet. A több mint száz esztendővel ezelőtt, 1904-ben épült egri kőszínház... Helyreállíttatnák a Szent Bertalan-templom toronysisakjait gyöngyös A felújítás ügye most új lendületet kapott, így reális esély van az eredeti, díszes barokk változat visszaépítésére A mai generációk jobbára már csak a régi fotókról, képesla­pokról ismerhetik, milyenek is voltak a Szent Bertalan-temp­lom csúcsai az 1917-es tűz­vész előtti Gyöngyösön. Nos, a templom két sisakja hama­rosan megújulhat majd, pon­tosabban visszaépítenék az eredeti, díszes barokk változa­tot. A két, egyenként harminc méter magas, órapárkányos építményt már 1922 óta a ma is ismert szürkés sátortető fe­di a mátraaljai város főterén, amely praktikus, de koránt­sem esztétikus. A ma élő gyön­gyösiek ugyan már ilyennek szokhatták meg a templom ékeit, mégsem törődtek bele az állandósultnak tűnő állapot­ba. Évtizedekre visszamenő kezdeményezésnek tekinthe­tő a szándék, hogy újra a régi tornyokat láthassák a Szent Bertalan-templomon. A fel­újítás ügye most új lendületet kapott - közölte Balázs lózsef, a gyöngyösi térség országgyű­lési képviselője. Mint lapunk megtudta, az eredeti barokk toronysisakok hiteles mása ké­szülhet újra el a város egyik fő jelképének tetején. A szakmai előkészítés már folyik, s ké­szülnek az első vázlatok is. Az épület és az egyházi érté­kek megóvását Gyöngyösre ér- kezte óta folyamatosan próbál­ja előmozdítani luhász Ferenc Üdvözlet Gyöngyösről. I A régi képeslapon a templom eredeti barokk toronysisakjai láthatók... plébános-kanonok is, akinek tájékoztatása szerint a közel­jövőben megnyíló egyházi fej­lesztési pályázatokra készítik elő a projektet. Az egyházme­gye bírja a miniszterelnökség ígéretét, hogy lesznek erre a célra források, ezért indult el az anyaggyűjtés. A Gyöngyösi Városszépítők és Városvédők Egyesületé­nek is régóta az egyik fő célja a toronysisakok színvonalas helyreállíttatása. Báryné dr. Gál Edit helytörténész, a civil szervezet elnöke elmondta: az eredeti toronysisakok kapcsán levéltárakban végeznek ku­tatást hiteles dokumentumok után. Az eddig fellelt anyagok szerint eredetileg feltűnő színű vörösrézből készültek a csú­csok, a korabeli Fő tér szembe­tűnő látványosságaként, míg a jelenlegi palatető a tűzvész után csak ideiglenes jelleggel került fel a tornyok védelmére, csaknem száz évvel ezelőtt. A szakemberek becslése sze­rint a minden bizonnyal látvá­nyos munkálatok összköltsége megközelítheti majd a száz­millió forintot. 2017-re - vagy­is a már említett nagy tűzvész századik évfordulójára - jó esély mutatkozik arra, hogy elkészüljenek az eredeti álla­pot visszaállításával, ami által Gyöngyösön újabb egyházi in­gatlana szépül meg. ■ G. R. A * A if > i A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents