Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-03 / 28. szám
4 2014. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI BÉLAPÁTFALVI KISTÉRSÉG Közösen tervezik a közmunkaprogramot Balaton Három település fog össze a Start közmunkaprogramban. A balatoni önkormányzat ugyanis együttműködik a mátraderecskeiekkel és a váraszóiakkal is, hogy jobban haladjanak, segítsék egymást, mindezen túl kölcsönös előnyöket biztosítsanak egymásnak. Udzeliné Murányi Enikő balatoni polgármestertől megtudtuk, a kibővített területen tervezett mezőgazdasági közmunkában megtermelt terményekkel, lucernával, héj nélküli tökkel, burgonyával szeretnék segíteni az állattartásra még nagyobb hangsúlyt fektető mátrade- recskeieket, cserébe pedig húst kapnának, amelyet a konyhán használnának föl. A három helyhatóság közös pályázatot adott be olajsajtoló gép beszerzésére. ■ T. B. Még két előadást tart Dinnyés József nagyvisnyó Folytatódik a településen Dinnyés József előadóművésznek a már eddig is nagy sikert aratott előadás-sorozata, amelynek újabb részei következnek hamarosan. Február 7-én, pénteken 18 órakor Nagy- majténytól a reformkorig, március 7-én, pénteken a Mi történt velünk a XX. században címmel tart gitáros-énekes ismertetőt a közművelődési és iskolai könyvárban. Az eseményre a belépés ingyenes. ■ T. B. Oldalszerkesztő: Tóth Balázs Telefon: 06-30/387-3204 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Bélapátfalvi kistérségi oldalunk legközelebb február 27-én jelenik meg. Az Istállós-kő csak a harmadik bükk Egy új mérés szerint a Kettős-bérc északi és déli csúcsa a két legmagasabb pont Régóta gyanús volt a szakembereknek, hogy nem az Istálló-kő erőse a Bükk legmagasabb pontja. Most be is bizonyították. Tóth Balázs Valamivel több mint nyolcvan esztendeje szerepel a térképeken és a tankönyvekben az Istállós-kő a Bükk-hegység legmagasabb csúcsaként. A nagy pontosságú katonai térképeken azonban már a rendszerváltozás előtt is tudták, hogy ez az információ nem helytálló, bár nem tulajdonítottak ennek nagy jelentőséget. A kutatások csak a térképek titkosításának feloldása után jutottak el a civil szakemberekhez, akik ennek nyomán kutatásba is fogtak. A műszerek pontosabbá válásával idén januárban egy csapat be is bizonyította: a Kettős-bérc ormai a Bükk legmagasabb pontjai. Az erről szóló dolgozatot Szilvásvárad honlapján közzé is tette Regős József, a Barlang Bt. igazgatója.- Régen kezdődött már a kétkedés az Istállós-kő legmagasabb mivoltában, apránként haladtunk, s most végre bizonyítékot is szereztünk. Míg az Istállós-kő erőse 958,1 méter, addig a Kettős-bérc északi kiemelkedése ezt tíz centiméterrel meghaladja, a déli pedig 960,715 méter magas a legfrissebb mérés szerint - tudtuk meg Regős József barlangi kutatásvezetőtől, akit régóta foglalkoztatott már a probléma, hiszen egy 1995-ös térképen az Istállós-kő 958,1 méter, a Kettős-bérc (névtelenül) északi csúcsa 958,2 méter és a Kettős-bérc déli csúcsa 961 méter magasnak van feltüntetve. Regős József a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából csapatával barlangkatasz- terezést végezett Szilvásvárad térségében éppen egy évtizede, 1994-ben, amikor először találkozott a problémával. A Kartográfiai Vállalat által 1964-66- ban készített és az MN Térképészeti Intézete által 1967-ben (titkos felirattal) sokszorosított térképeket használták, amelyeket a Barlangtani Intézet bocsátott a rendelkezésükre. Ezen a térképen az Istállós-kő magassága 958,4 méter volt. Felfedeztek viszont két, alig látható szintvonal töredéket. A térképen névtelen, de a ka- taszterezésben Kettős-bércnek nevezett kiemelkedés északi csúcsa az Istállós-kőtől 55 fok irányban, 500 méter légvonalbeli távolságban látható. A feltüntetett magassága 958,2 méter volt, s ennek megfelelőek voltak a szintvonalak. A déli csúcs azonban a terepen is láthatóan magasabb valamivel a 150 méterre lévő északi csúcsnál. A térképen a 950 méteres vastag vonal felett egy kis szakaszon feltüntetett segédvonalból és két körbezárt vékony (öt méteres szintet jelölő) vonalból állnak. A megkapott térképA sziLVASi-KO mérését január 8-án a Földméter Kft. dolgozói, Haffner Gábor és Kesztler Ádám végezték el egy 0,05 méterpontosságú GPS-szel. Szilvásváradról Poczik Viktor és Regős József volt jelen a mérésnél. A végén a kijelzett magasság 960,715 méter lett. A koordináták az x = 753 399,142 és az másolaton a margóra ráírták: 960 méter. A kétkedést tehát a szintvonalak elhelyezkedése és a Barlangtani Intézet dolgozója által felírt szám indította el. Éppen ezért 2000-ben optikai szintező műszerrel végeztek mérést, amely a Kettős-bércet 1,8 méterrel mutatta magasabbnak. Két évvel később Salétli György végzett próbát egy pontatlan magasságmérő műszerrel, ennek nyomán jutottak arra a következtetésre: „Szükséges lenne egy pontosabb mérést, esetleg GPS-szel is elvégezni. Azért az eddigi eredményeink is elegek az érdeklődés felkeltésére, így mi már, ha még nem is teljesen, de kezdjük meggyőzve érezni magunkat." y = 303 970,859. Ám amíg térképeken is láthatjuk majd a Szilvási-kőt, mint legmagasabb csúcsot, addig el kell telnie 15- 20 évnek, majd ugyanennyi időre lesz szükség, hogy az iskolai tankönyvekbe, s a köztudatba is bekerüljön, melyik a Bükk legmagasabb pontja. Pár térképkészítő már érdeklődött.- Az Istállós-kő tulajdonképpen 1928 óta a Bükk legmagasabb csúcsa, korábban a Bálványt tartották annak, de egy 1925-ben kiadott útikönyvben egy bizonyos Magas-tetőt emlegettek. Ilyen elnevezésű csúcs nincs, a Kerekrét-fővel azonosítható, de jóval alacsonyabb a véltnél. Az Istállós-kő tényleg jó nagy kiemelkedés, a Kettős-bérc pedig mindössze két méterrel magasabb nála, kilátni róla pedig csak a hegység belseje felé lehetne, ha történetesen nem erdő, bozót venné körül. A hegyoldalból az 1940- es években a Hungária-vágás- sal termelték ki a fát, de a visz- szapótlással problémák voltak, az erdő csenevész, a hegyoldal REGŐS JÓZSEF fölelevenítette azt is, hogy a kataszterezés 6-7 éve alatt 350 új barlangot találtak. Ezeket igyekeztek úgy elnevezni, hogy utaljanak a földrajzi névre és a formára. Sok nevet kellett keresni, ehhez kérték öreg erdőjárók segítségét is, akik ismerték a környék elnevezéseit. Szembesültek névtorzubozótos. A Kettős-bércen a két kiemelkedő pont között van egy mély bevágás. S míg északon van egy betonozott mérési pont, délen ilyen nincs, mi választottunk ki egyet. Ez pedig a már említett 960,7 méter magas csúcs, amelyet Szilvá- si-kőnek szeretnénk elnevezni - mondta el Regős József. Az igazgató hozzátette, hogy az elnevezésnek van hagyománya, hiszen a második katonai felmérésről készült térképen az egész vonulatot Szilvási-kőnek nevezték. A dokumentációt elküldték a nemzeti parknak, az eredményt azonnal megkapták az illetékes hivatalok is. A nevet a Földrajzinév Bizottságnak kell majd jóváhagynia. lásokkal: a bélapátfalvi Őzlövő helyi eredetije az Ösztörű (ágaskaró, ösztövér) lehetett, amely Őztörővé alakult. Ezt alakíthatta át valaki Őzlövővé. Regős József elmondta, most régészeti topográfián dolgozik a cég, ebbe építik be a nevek etimológiáját. Szeretnének egy szilvásvá- radi monográfiát is elkészíteni. Évtizedek kellenek, hogy a köztudatba bekerüljön Folyton változtak a környék földrajzi nevei Szép programoka kultúranapon mónosbél A helybeliek adtak műsort a közösségi házban Félmilliárd az északi térségnek leader Tizennégy településen harminc beruházás kezdődik Mónosbélben is megemlékeztek a magyar kultúra napjáról. A kulturális estet január 25-én a közösségi házban tartották, s a helyiek ismét szép számban vettek részt rajta, nemcsak nézőként, hanem fellépőként is. A programban az óvodásoktól a nyugdíjasokig minden korosztály képviseltette magát, dallal, verssel, prózával, mesével is szórakoztatták a nagyérdeműt. A fellépők után Luzsi Margó meseterapeuta, az egri Bródy Sándor Könyvtár gyér- | mekkönyvtárának vezetője | mondott mesét. A fellépők ok- | levelet, könyvjutalmat kaptak J Varga Sándornétől, a község 1 polgármesterétől. ■ T. B. Lezárultak a 2013-as LEADER pályázatok. A bélapátfalvai és a pétervásárai kistérséget magába foglaló helyi akciócsoporthoz, az Észak Hevesi 33 Vidékfejlesztési Egyesülethez ösz- szesen 41 pályázatot nyújtottak be önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak, vállalkozások és természetes személyek. Valamennyi, a pályázati feltételeknek maradéktalanul eleget tevő pályázatot támogatta az egyesület elnöksége, ennek megfelelően 30 kérelmet bíráltak el pozitívan. A szolgáltatásfejlesztés terén 11, míg a gazdaságfejlesztés területén 19 pályázat kapott támogatást, összesen 544 millió forint értékben. Ennek köszönhetően közel 800 millió forint értékben valósulhatnak meg fejlesztések a két térségben. A harminc nyertes pályázaton végül is tizennégy település osztozik, ezek: Balaton, Bélapátfalva, Bodony, Bükk- szenterzsébet, Bükkszentmár- ton, Ivád, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Parádsasvár, Pé- tervására, Sírok, Szilvásvárad, valamint Tarnalelesz. Az egyesület tájékoztatója szerint a legtöbb pályázat, szám szerint hat Szilvásváradról érkezett, a legtöbb támogatást azonban nem ők hívhatják le, hanem a pétervásáraiak. Az ottani beruházásokra közel 155 millió forintot hagyott jóvá a helyi akciócsoport. A legnépszerűbb intézkedés a „vállalkozások innovatív fejlesztése” volt, hiszen a legtöbb nyertes pályázat is itt született: a tizennégy kérelem összesen 157,16 millió forint támogatásban részesült. A második legnépszerűbb intézkedés a „már meglévő és új turisztikai szálláshelyek fejlesztése, szolgáltatások bővítése” volt, a hat kérelemre összesen 145,18 millió forint támogatást hagyott jóvá az elnökség. A támogató határozatokat kipostázták, a fejlesztéseket legkésőbb ez év végéig kell megvalósítani. ■ T. B. 4 1 A < fi k i Január nyolcadikén végezték a nagy pontosságú mérést, amely szerint az eddig névtelen Szllvás-kő lett végül a Bükk legmagasabb pontja Több korosztály is színpadra lépett Mónosbélben
