Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-10 / 34. szám
4 2014. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI BlillWIÍMWII|llllIllllllilliMlllllllllllIllil|iilliílillliiril)llMllll|i||i>lillHill|llliMIMIMIIMWIWIIIIIPIIIIIIIIIIIili|i II i 'i1 i III i II N mmmmmmm ,\„vV rI'rfT^ilHf|iiiBiaMBMinMBBWFll>lliaBmBaiBlilMqilg»^aam8m^aá^gsmaaiBi^ffttaB^a^gaji8^^ Élhetőbb Felsőváros a cél liszi Egyre népszerűbb az új egri szolgáltató és információs iroda Faültetés a Felsővárosban a környezetvédelmi világnapon. Az itt élők tiszta, szép, rendezett környezetet (is) szeretnének, s szívesen tesznek ezért. Reneszánsz kaland és egy igazán önzetlen ajánlat kultúra Különleges kalandban volt része Lázár Attila bábszínész-zenésznek nemrég: reneszánsz kori vacsorán lépett fel a műsorával. Tinódiként szórakoztatta a 150 tagú vendégsereget leginkább bor- és pásztordalokkal, virágénekekkel. Néhány napja pedig gyermekeknek szerzett vidám pillanatokat.- A magyar kultúra napja alkalmából felajánlottam egy produkciómat a Bródy Sándor Könyvtárnak. Úgy gondoltam, fontos, hogy én is hozzájáruljak az ünnephez - meséli érdeklődésünkre. A felnémeti bibliotékában a Zenés állatvilág című előadását tekinthették meg a gyermekek, akik be is kapcsolódtak az előadásba. A sikert mi sem jelzi jobban, mint a honlapján ( www.lociszinpad.hu ) található vendégkönyvbe írt sorok: „A legszebb csoda az életünkben, ha mosolygó gyerekarcokat, csillogó szemeket látunk. Ez a csoda most itt, a Felnémeti Könyvtárban megvalósult!” ■ Lázár Attila szívesen játszik Oldalszerkesztő: Pécsik Attila Telefon: 06-30/2024733 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Egri kistérségi oldalunk legközelebb március 10-én jelenik meg. Tisztább környezet, igazán jó közbiztonság, továbbá rendszeres, színvonalas kulturális programok és egy fedett közösségi tér - ezeket hiányolják leginkább az egri Felsővárosban élők. Pócsik Attila A múlt év végén nyitotta meg kapuit az egri Felsővárosban a Liszi, azaz a Lakossági Szolgáltató és Információs Iroda a Kallómalom úton, az egykori szolgáltató házban. A Forrás Alapítvány Eger - az önkormányzattal, több civil szervezettel és a Felsőváros két nagy társasházával együttműködve - ugyanis sikerrel szerepelt egy pályázaton, melynek célja az, hogy a városrészben élők közösségi aktivitását fokozza, segítse önszervező, helyi szükségletekre épülő akciótervek kidolgozását, megvalósítását. Az elmúlt hetekben már számos program színhelye volt a Liszi, az adventi időszakban játszóházakat szerveztek, s a környék iskolásaival betle- hemes műsorral ünnepelték a karácsonyt. Az idén több klubfoglalkozás is elindult, illetve indulás előtt áll. Rendkívül népszerűnek bizonyult az egészségmegőrző meridián torna, amelyre közel 40-en járnak már, hamarosan Felsővárosi színjátszó kör és baba-mama, varró- és nyugdíjasklub is lesz, de többen jelezték, hogy a japán kultúrával szeretnének megismerkedni. A napokban tervezőmunka kezdődött: egy beszélgetésen a helyiek együtt fogalmazták meg a problémákat, illetve, hogy azokra milyen lehetséges válaszokat adhatnának. A résztvevők elsőként említették a közösségi élet hiányát, hangot adtak abbéli félelmüknek, hogy a Felsőváros „alvó” településrész hatását kelti. Többen felvetették: fontos lenne fedett közösségi tér, ahol minden korosztály számára ideális programkínálat van, nagyobb közösségek tudnak egyszerre rendezvényeken részt venni. Többször is elhangzott: sokan sajnos nem mozdulnak ki otthonukból, aki pedig szeretne, annak nincs hová mennie a Felsővárosban. Többen hiányolták a kulturális programokat. Mint mondták, noha Eger lakosságának egyharmada a Felsővárosban él, a lakók sokszor mellőzve érzik magukat, hiszen a rendezvények nagy része a lakóterületüktől távol szerveződik. A problémák között előkelő helyet foglalt el a felelőtlen állattartás, a kutyatulajdonosok érdektelensége. A közösségi térként kiválóan hasznosítható parkban a résztvevők szerint gond a kutyapiszok és a szemetelés. A tanácskozáson jelenlévők szerint igencsak erős szemléletformálásra volna most szükség, ezért a hamarosan kezdődő tematikus lakossági fórumok egyik első témája a környezet lesz. Többször szóba került a köz- biztonság kérdése is. A felsővárosiak azt kifogásolták, nehezen jut el hozzájuk az információ, felvetették, fontos lenne az itt élők tájékoztatása. ló lenne, ha a városrész körzeti megbízottjának lehetősége lenne bemutatkozni az itt élőknek, s érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a megyeszékhely két polgárőr szervezetével, hogy járőrszolgálataikat ide is kiterjesszék. Felmerült az is, ha az önkormányzat a térfigyelő-kamerarendszer fejlesztésében gondolkodik, hasznos lenne lobbizni azért, hogy a Felsővárosba is helyezzenek el néhány szerkezetet. Egyelőre ez még csak a tervezési folyamat eleje, amelyben meghatározzák a legfőbb gondokat és szükségleteket. A hetente megtartandó tanácskozás - amelyre mind több és több résztvevőt várnak - célja, hogy végül konkrét megoldási javaslatokkal felvértezett akciótervet dolgozzanak ki arról, milyennek is szeretnék látni a Felsővárost az itt élők. Konkrét javaslatok: sámlimozi és szabadpolc a beszélgetésen konkrét javaslatok is elhangzottak, amelyek programlehetőséget nyújtanának a felsővárosiaknak. Ötletként merült fel a „sámlimozi” hagyományának felújítása, hogy ezáltal is egy mindenki számára elérhető közösségi programot valósítsanak meg. A szabadidő hasznos eltöltésének különböző módjait említették a fórumon a jelenlévők, ezek között is kiemelkedő szerepet kapott az olvasási szokások fejlesztése, közösségi tevékenységgé tétele (akár klubformában is), vagy éppen az intézményi keretekből való kiemelése (például mozgó könyvtár kialakításával), hogy az emberek otthonaiba vigyék el az olvasás nagyszerű élményét. Farsangi mulatság biztosan lesz, a szabadidőpark még terv Baktán közösség Egy éve működik már az Egerbaktai Kaptár Egyesület. Az alapítás gondolata másfél éve a civil kerekasztal ülésén vetődött föl, azóta számos sikeres rendezvényt tudhat a háta mögött a szervezet. Angyal Katalin elnök a Hírlapnak elárulta: céljuk, hogy maradandó dolgokat alkossanak, elősegítsék, hogy jobban összetartson a falu lakossága.- Terveink között szerepel szabadidőpark kialakítása a település központjában - közölte. - Fontos lenne olyan közösségi tér, ahol lenne nyársalásra, bográcsozásra alkalmas rész, a gyermekeknek köztéri játékok. Mindez egyelőre terv, de figyeljük a pályázati lehetőségeket, hogy ha lehetőség adódik, megragadhassuk. A Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa a kezdetektől segíti az egyesület munkáját. Ismert: a szervezet és a Kárpátok Alapítvány közösen dolgozik a június végéig tartó ■ „Folyamatosan figyeljük a pályázati kiírásokat, hogy megragadhassuk a lehetőségeket.” Hét falu - egy hálózat programon, amely során Bükkszent- márton, Hevesaranyos, Sírok, Szajla, Szúcs, Terpes és Eger- bakta lakosainak társadalmi integrációját segítik elő. A cél, hogy javítsák a településeken élők munkavállalási esélyeit, a szociális és egészségügyi szolgáltatások színvonalát, erősítsék a civil együttműködést és az önkormányzatok forrás- szerző képességét. E projekt keretében számos közösségi programon vehettek már részt a baktaiak is, ilyen volt tavaly ősszel a Kaptár egyesülettel szervezett Falusi Termék Mustra és Vásár. Legközelebb február 21-én, pénteken farsangi zenés estre várják a helyieket a közösségi házba. Az eseményen muzsikál majd Berki Péter és Balázs Richárd, de lesz tombola, tánc és - a szervezők ígérete szerint - jókedv is. Ide kapcsolódó hír, hogy e hónaptól újra rendszeres foglalkozásokra várják a helyieket: a gyermekeknek kézműves-foglalkozásokat, a nőknek praktikaklubot szerveznek. ■ Színpad. Majd’ másfél évtized után újra próbál az Egri Színműhely. Több országos arany fokozatot nyert és 1993-ban megkapta Eger város nívódíját is. A napokban Edward Albee Nem félünk a farkastól című drámáját próbálják. Képünkön: Bódi Zsolt, Czövek Zsuzsanna és Siska Roland. Hétköznapok, ünnepek elevenednek meg tárlat Egerszalók múltja látható a faluházban most berendezett kiállításon Egerszalók anno címmel nyílt kiállítás a napokban a faluházban. A fotókon a település története látható. A képek gyűjtése közel egy éve kezdődött, igaz, már volt egy kézzelfogható archívum: 12 esztendeje jelent meg Kosa Kinga Egerszalók története című kötete. A munkához a szerző levéltári kutatásokat végzett, az összegyűjtött anyagot kiegészítette a közelmúlt történéseivel. A könyv igen jó alappal szolgált a munkához, ami nem volt kis feladat: házról házra járva kerül- ő tek elő a kordokumentumok. “ A digitalizálás után jelenleg J több mint 100 fotó látható a £ paravánokon. Megtekintésük izgalmas időutazásra csábít, hiszen láthatók régi épületek, amelyek azóta már eltűntek, vagy át lettek építve, de hétköznapok, ünnepek is visszaköszönnek, a szüret és az aratás időszaka is. A tárlat gyakorlatilag két fő részből áll, a könyvtárban ugyanis az elmúlt 20-30 év legjelentősebb momentumai láthatók. A faluház dolgozói külön is nagy figyelmet szenteltek a fürdő indulásának, korabeli újságcikkek idézik fel a kezdeteket, s a munka előrehaladását. A tárlat - amely nem csak az egerszalókiaknak jelent különleges élményt - a hónap végéig látogatható. ■ t ♦ * A fotókon a falu története, az egykori egerszalóki emberek élete látható
