Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-30 / 25. szám
3 2014. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Remekül pingpongoztak a „Kéri” diákjai EGER Szép eredményeket értek el Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium tanulói a megyei asztalitenisz diákolimpián, aminek a karácsondi Gönczy Pál Általános Iskola adott otthont. A V-VI. korcsoportban Csíki Ákos első, Váradi Zoltán második lett. Felkészítő tanáruk Fajcsák Hédi szabadidő-szervező, asztaliteniszező. ■ P. A. Még kamat nélkül rendezhető a tartozás felsőtárkány Február közepéig fizethetik meg késedelmi kamat nélkül a január elsejét megelőző hulladékszállítási díjtartozásokat a helyiek. A határnapot követően fennálló tartozásokat a NAV illetékes igazgatóságának behajtásra átadják. Ismert: az idei évtől megszűnt a matricás rendszer, és a külső helyszíneken történő árusítás is. A jövőben a számlát (tájékoztatással és fehér csekkel együtt) postai úton kapja meg mindenki az adott negyedév második hónapjában. ■ P. A. Kollár Lajos előadása a könyvtarban Füzesabony A „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíciósorozat vezetője, Kollár Lajos tart előadást pénteken 18 órától a városi könyvtárban. A rendezvényen levetítik a 10 esztendős expedíciósorozat egészét átfogó filmösszeállítást, s az érdeklődők is választ kaphatnak a témával kapcsolatos kérdéseikre. ■ P. A. Kollár Lajos expedícióvezető Télűzéstol a faborotválásig farsang Megyénkben is régi hagyományai vannak a bolondozásnak Heves megyében egyedülálló szokás volt a parádsasvári faborotválás, amikor Is a falusiak fából készített borotvával „csinosították" a kiszemelteket A farsang a tavaszvárás ősi ünnepe, amelyben a rémiszt- getés, a hangoskodás a tél elijesztésére szolgál. Mivel a mulatozások időszaka vízkeresztkor kezdődik, így már jócskán benne vagyunk a báli szezonban. Szomszéd Eszter A farsang a tavaszvárás po- gánykori, igencsak változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, a bolondozás, az e'szem-iszom, no meg a párkeresés, udvarlás időszaka - többek között ez olvasható a Magyar Néprajzi Lexikonban. A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik, vízkereszttől hamvazószerdáig (ez utóbbi most március 5-ére esik), a nagyböjt kezdetéig tart. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem mindenhol előfordul, és leggyakrabban adomány- gyűjtő szokással kapcsolódik. Jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A világ számos városában ekkor rendezik meg a híres karneválokat, Magyarországon pedig a mohácsi busójárást. A busók ilyenkor - fűzfából faragott, rikító színűre festett félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva - hagyományosan vidám forgataggá varázsolják Mohácsot. Idén február 27-től tartják a világraszóló télűző mulatozását, ahol évről évre ünneplő tízezrek tanítják móresre a cidrit, a havat. A busójárás a település eredeti lakóinak, a sokacoknak a népszokása volt, amire két magyarázat is akad: az egyik a tél kiadós berezeltetése és elűzése - ezért az ijesztő maskarák -, míg a másik a török időkre emlékezik. Akkoriban a mohácsiak csak a megszállók február 20-ÁN (csütörtökön) 15 órakor rendezik meg a harmadik farsangi mókát az egri IFI-Pontban. Ebben az esztendőben sem marad el a jelmez- verseny, vagyis beöltözős bulit terveznek. Tóth-Vági Eszter irodavezető a Hírlapnak elmondta: egy fiúk a lányok ellen játékos vetélkedőt is szerveznek, de lesz kiszebábkészítés is, és által igen félt mocsárban tudtak menedéket lelni, ahonnét a hagyomány szerint egy idős sokac parancsára ijesztő maszkokban, fa fegyverekkel törtek elő éjjel, megfagyasztva eízel a ■ A kisnánai várban ez évben március 2-án tartják a mátrai assszonyfarsangot. vért a felriadó törökökben, akik ezek után fejvesztve menekültek a településről. Heves megyében.. egyedülálló szokás volt a parádsasvári faborotválás, amikor is a falusiak fából készítettek egy nagy borotvát, amihez pengét illesztettek, majd egy nagy üstben - legtöbbször tejfölből - habot vertek, s azt az emberek arcára persze, elűzik a telet. A rendezvény egyébként az elmúlt esztendőben is nagyon jól sikerült, olyannyira, hogy az iroda területe sem volt elég a fiataloknak: több tucat középiskolás vonult ki a Dobó térre, hogy felhívják a figyelmet az eseményre. A jelmezek közül akkor az Anime Klubét találták a legjobbnak. kenték. A maskarába öltözött asszonyok sokszor még a gyárba is bementek, ahol a munkásokat vették kezelésbe, akik elé aztán egy tükröt tettek, hogy lám, lám, nézzék meg, milyen szépek lettek. A borotválásért mindig járt egy jelképes összeg is, és abból, amit így összegyűjtöttek, háromnapos asszonyfarsangot csináltak, ahová férfiak csupán az utolsó napon, hamvazószerda előtt tehették be a lábukat. Idén is sor kerül a jeles női mulatságra, amit március 2-án tartanak majd meg a kisnánai várban. Párádon az a szokás élt, hogy farsangkor a fiatalok kifogták az állatokat a szekér elől, s utóbbit így tolták végig a faluban. A szekéren volt egy nagy demizson, amelybe bort, egy zsák, amelybe lisztet, valamint egy jókora kosár, amelybe tojást gyűjtöttek. Elmentek házakhoz, a módosabb gazdákhoz, és megkérdezték, „szabad-e tisztességes házaknál farsangolni”, majd miután behívták őket, táncoltak, énekeltek. De előfordult olyan is, hogy nem noha voltak szívesen látott vendégek, mégis beszöktek az udvarba, hogy elszégyellje magát a gazda, aki aztán kénytelen volt kimenni a „vendégekhez.” Ebben az évben sem marad el az IFI Pont farsangja JEGYZET Ük Az ördög a részletekben a nyolcadikos gyerekek életük első meghatározó döntése előtt állnak: pályát kell választaniuk. Arról kell határozniuk, vajon „mik is szeretnének lenni, ha nagyok lesznek”? Az egyik kérdés, hogy - azért még mindig gyerekfejjel - tud-e helyesen választani a lehetőségek között a tizenéves. Képes-e felmérni például, mit jelent élete további menetére, ha péknek tanul, netán esztergályosnak megy? A kevésbé jó tanulóknak ugyanis ilyen típusú döntést kell meghozniuk: azt eltalálni, hogy három-négy év múlva melyik szakmában lesz majd pénz- kereseti lehetőség. Számukra a döntés erről szól. más a képlet azoknál, akik eddigi tanulmányaik során jó sok jelessel örvendeztették meg a szüleiket. Esetükben nagyobb szerepet kaphatnak a valamivé válás iránti vágyak, a pálya iránti vonzódás. A tehetségük kibontakoztatásához természetesen itt már inkább az szükséges, hogy helyesen válasszák meg azt a középiskolát, amelyikben a leendő hivatásukhoz a tudást megalapozzák. Önmagában kevés az, hogy valamelyik tanintézményt jónak tartja a közvélekedés, szükség van annak ismeretére is, hogy egy iskola miben és miért jobb, mint a másik. vannak az országban - nem is kevesen - szegény családban felnövekvő gyerekek. Az ő pályaválasztásuk többszörösen nehéz ügy. Náluk többnyire szóba se jöhet más városban lévő iskola, netán olyan alapítványi intézmény, ahol a képzés plussz pénzekbe kerül. Gyakori, hogy a döntés azon az alapon születik, hogy minél előbb pénzkeresővé váljék a gyerek. az ördög pedig a kombinációban rejlik: a kevésbé tehetséges, ráadásul szegény gyermeknek nem nagyon van válogatni valója. Mi is lesz a pétervásáraiak kastélyával? csend Többeket kérdeztünk, ám senki nem tudja, mikor is kezdődhet a felújítás Hevesben is múzeumtúrára indulhatnak majd a diákok Lapunkban többször is beszámoltunk arról, hogy újjáéledhet Pétervásárán a Keg- levich-kastély. Közösségi és szolgáltatóközpont létesülhet a műemléki épületben, amelyre több mint százmillió forintot fordíthatnak. Azt is megírtuk, hogy a projektet a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) - a térségbeli önkormányzatokkal együttműködve - valósítja meg. A tavalyi ígéretek szerint a beruházással fejlődhetnek és bővülhetnek a lakosság számára elérhető szociális, egészségügyi, képzési és felzárkózási szolgáltatások, a fejlesztéssel többfunkciós közösségi központ jöhet létre. A TKKI a központ tevékenységével kapcsolatosan együttműködési megállapodást kötött a helyhatósággal és a mezőgazdasági szakképző iskolával is. A tervezés állítólag elkezdődött, ezért január elején ismét megkérdeztük, mikor kezdődhetnek a munkálatok. Mivel sem a polgármester, sem a mező- gazdasági szakközépiskola igazgatója nem tudott érdemi fejleményekről beszámolni, kérdéseinket több alkalommal megküldtük a TKKI munkatársához, aki ígéretet tett a mielőbbi válaszra. (Ennek három hete, azóta csak várunk és várunk...) ■ B. K. Egyelőre nem tudni, milyen sors vár a ma is impozáns barokk kastélyra mozaik Tizenegy megyénkbeli múzeum csatlakozott a februárban induló Mozaik Múzeumtúrához. A program február 1-jén indul háromszáz hazai múzeum és kiállítóhely részvételével. A gyerekek a Tájak-Korok-Mú- zeumok pecsétgyűjtő játékhoz hasonlóan járhatják majd a kiállítóhelyeket, ám ezúttal hétfajta regionális albumba gyűjt- hetik a múzeumok matricáit. Egy-egy intézmény matricáit csak helyben lehet beszerezni, a nagyobbaknak pedig QR-kód- ra épülő okostelefonos applikáció is készül. A tervek szerint a Mozaik Múzeumtúra nem ér véget májusban, hanem kibővülve folytatódik. Megjelent egy, a háromszáz kiállítóhelyet bemutató kötet és egy matricás album is. Észak-Magyarország- ról 39 múzeum és kiállítóhely vesz részt a játékban, közülük tizenegy megyénkbeli: a Dobó István Vármúzeum, az Érseki Vagyonkezelő Központ, Múzeum és Levéltár, a Gárdonyi Géza Emlékház, a Kepes Intézet, a Spekula Csillagvizs- gáló-Varázstorony, a Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma, a Szent Bertalan Templom Kincstára, a Hatvány Lajos Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, a hevesi Sakktörténeti Gyűjtemény, a Parádi Kocsimúzeum, valamint a Recski Nemzeti Emlékpark. ■ T. B.
