Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-22 / 18. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2014. JANUÁR 22., SZERDA Az adóváltozás tavaly jól jött a legkisebb honi szolgáltatóknak Körvonalazódik, mire mennyi jut heves megye A tervek szerint a kistérségek 15 milliárd felett rendelkezhetnek 2020-ig ipartestület A tavalyi esztendőnek igazán reményteljes lendülettel vágtak neki a legkisebb Heves megyei vállalkozások, főleg akkor, amikor a kormány pénzügyi kerete révén a vállalkozásfejlesztési alapítványon át vissza nem térítendő támogatáshoz juthattak. Az Eger és Vidéke Ipartestület sok tagvállalkozása rástartolt erre a lehetőségre, igaz viszont, a keret sajnos a tavasz elejére elfogyott. Cseh István, az ipartestület elnöke elmondta, tavaly a mik- rocéggel lélegzethez jutottak. A 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsnak köszönhetően az adózók a náluk maradt pénz egy részét a szolgáltatószektorban költötték el, bővült a megrendelésállomány. Reménykedéssel nézik, hogyan alakul idén a gazdaság.- Ám el kell mondani, hogy az idős iparosok, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, leteszik a szerszámot. Valamikor természetes volt, hogy 70-80 éves iparosok szolgáltatnak, ma ez már ritka kivétel. Bízunk abban, hogy 2014-ben rá tudunk ülni a gazdasági hullámra, előtérbe kerül a kisipar, amely valaha meghatározó volt - fejtette ki Cseh István. Hozzátette az elnök, hogy a kevésbé tőkeerős, piacukat elveszített kisvállalkozások éltek a szüneteltetés lehetőségével. A minimálbér emelése miatt nem volt különösebb felháborodás a tagok körében, sőt jó hatása volt, ahogyan a gyerekek után járó adókedvezménynek is. Bízik abban, hogy több mikrocég kihasználja a munkahelyteremtő beruházásokra kiírt pályázatot. ■ Cseh István ipartestületi elnök Heves megye gazdaságának fejlesztésére húszmilliárd forint juthat, ebből 5,7 milliárdot szánnak a kis- és középvállalkozások segítésére. Sok az ötlet, de nem lesz mindenre pénz a megyei területfejlesztési programban, Egernek több mint hatmilli- árd forint juthat, a turizmusnak pedig közel annyi. Tóth Balázs A Heves Megyei Önkormányzat az elmúlt esztendő decemberében fórumsorozatot rendezett a 2014-2020-as időszakra vonatkozó megyei szintű tervezésről. A járási központokban tartott eseményeken ismertették a Megyei Területfejlesztési Program jelenlegi, még az Európai Unió által jóvá nem hagyott változatát. Ebből kiderül, hogy mely kistérségnek mennyi pénz juthat, s milyen fejlesztési célokra mekkora összegeket szántak. A program természetesen még módosulhat a beérkező vélemények alapján. Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke az egri nyitókonferencián kifejtette, hogy a megyei szint sokkal jobb tervezés és pályázati elbírálás szempontjából, mint a régió. A 2014-2020-as időszakban a hazai fejlesztési források hatvan százalékát gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre fordítják majd. Kulcskérdés lesz a hatékonyság, hogy milyen projektek valósulnak meg végül a közel 7200 milliárd forintból. Heves megyében a gazdasági tengelyhez tartozó vidékeken a versenyképesség megőrzése lesz a cél, míg Észak- és Dél-Hevesben elsősorban az infrastruktúra építése, továbbá az ipartelepítés. Heves megyének a Területi és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) 41,5 milliárd forint jut majd, de a cégek, civil szervezetek és vállalkozások természetesen az ágazati operatív programokból is részesülhetnek majd. A tervek szerint a Heves megyei TOP-keretből 20 milliárd forint jut majd a megyei gazdaság fejlesztésére, 15,3 milliárd a kistérségeknek, 6,3 milliárd forint pedig Eger integrált fejlesztési stratégiájának megvalósítására. A kistérségi pénzből Egernek nem juttatnak forrást. Szabó Róbert fölhívta a figyelmet arra, hogy a cégek nem voltak aktívak a tervezésben, írásba nem adták az elképzeléseiket, a 841 megkeresett vállalkozás csupán 49 projektötletet vonultatott föl. A 120 önkormányzat több mint 1200 beruházási javaslattal állt elő, akkora összegben, amely jóval meghaladja a TOP kereteit. Dómján Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat Terület- fejlesztési és Területrendezési Osztályának vezetője ismertette a TOP prioritásait. A legfontosabb a térségi gazdaság- fejlesztés lesz, amelyre a források közel harmadát szánják, a befektetők és a lakók számára is vonzó településfejlesztési célokra, illetve alacsony szén-di- oxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésre megközelítőleg vágner Ákos, a Nemzeti Agrár- gazdasági Kamara Heves megyei igazgatója a vidékfejlesztésiforrásokra hívta föl a figyelmet. Mint mondta, a Közös Agrárpolitika keretében az unió kevesebb pénzt szán közvetlen mezőgazdasági támogatásokra és vidékfejlesztésre, ám hazánknak több forrás jut, mint korábban. A vidékfejlesztési alapban (EMVA) ugyanakkor 11 százalékkal kevesebb pénz a pénzek ötöde-ötöde jut majd. A pénzek 8-12 százalékát a társadalmi befogadás javítására, városkörnyéki beruházásokra, humánerőforrás-fejlesztésre és foglalkoztatásösztönzésre tervezik elkölteni. A gazdaságfejlesztési rész■ Kiderül belőle, hogy mely kistérségnek mennyi pénz juthat, s milyen fejlesztési célokra. programról Göndör I. Tibor, a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség ügyvezetője beszélt. Az előadásából kiderült, hogy az összehangolt turisztikai fejlesztésekre, attrakciókra, illetve szálláshelyek bővílesz. Ebből tudásátadásra, mezőgazdasági üzemek fejlesztésére, élelmiszerláncok szervezésére, mezőgazdasági területek, erdők megtartására, az erőforrások hatékonyságának növelésére, a társadalmi befogadás erősítésére lesznek pályázatok. Átalakul az agrár-környezetgazdálkodási program, amely előírás-alapú lesz, eltérő vállalási feltételeket választhatnak majd a gazdák. tésére, szolgáltatásjavításra 5,8 milliárd forintot biztosíthatnak. Az élelmiszer-feldolgozó iparra - ebben helyet kap egyebek között a borászat is - kétmilliárd forintot szán a megye, míg üzleti környezet fejlesztésére, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtésére, iparterületekre, innovatív vállalati tevékenységre, befektetés- és beruházásösztönzésre 5,7 milliárdot irányoznának elő. A helyi gazdaság alternatív megoldásokkal történő fejlesztésére, azaz a piacra jutás segítésére, a közfoglalkoztatás támogatására, rendezvényekre másfél milliárdot költenének. Kétmilliárdot terveztek a megyei foglalkoztatást segítő, életA kistérségeknek jutó fejlesztési forrás [Mrd Ft) Bélapátfalvi Kistérség 1,196 Egri Kistérség 1,281 Füzesabonyi Kistérség 2,027 Gyöngyösi Kistérség 3,995 Hatvani Kistérség 2,963 Hevesi Kistérség 2,243 Pétervásárai Kistérség 1,615 minőség-javító intézkedésekre, azaz a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának javítására, képzésekre, a munkaerő mobilitásának növelésére. Közel 2,6 milliárdot szánnak a bölcsődék, óvodák, családi napközik kapacitásnövelésére, fejlesztésére, ezzel segítve a nők visszatérését a munkaerőpiacra. A kistérségi részprogramról Dómján Róbert lapunknak elárulta, hogy főként a városokat célozzák meg a térségi szerepkör erősítése című fejezettel, a városi funkciók bővítésére 2,6 milliárd forintot terveznek, a kisléptékű településfejlesztésre pedig 7,76 milliárdot. Utóbbiban alsórendű utak felújítására nem lehet majd pályázni, csupán belterületiekre, azokra is csak akkor, ha gazdasági érdek fűződik hozzá. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági-beruházásaira előreláthatólag közel hárommilliárd forint juthat. Egészségügyi, szociális és egyéb közszolgáltatások bővítésére, javítására 1,13 milliárdot terveztek, míg a szoft programokra, a képzésekre, a munkába állás segítésére nyolcszázmillió forintot gondolnak a kistérségekben. A brüsszeli jóváhagyás után februárban véglegesítik majd az operatív programokat. Kevesebb forrás lesz vidékfejlesztési célokra \ Egy kicsit nemzetközivé válik a jövőben a Sanatmetal Kft. orvosi műszer Tavaly 23 százalékkal növelte árbevételét az egri vállalat, idén 30 százalékos bővülés szerepel a tervekben Farkas lózsef, az egri Sanatmetal Kft. ügyvezetője kapta idén a Heves Megye Gazdaságáért díjat, amely azért is volt meglepő a számára, mert úgy gondolja, a cég fejlődése igazából az idén kezdődik. Az árbevételüket tavaly 23 százalékkal 3,2 milliárd forintra növelték, a 2014-es esztendőre viszont 30 százalékos bővülést terveznek. Ezt a nemzetközi piacon való terjeszkedéssel képzelik el.- Bírja ezt a tempót a vállalat?- A fő kérdés nyilvánvalóan az, hogy humán erőforrással hogyan győzzük. Bizony most is alig találunk képzett külkereskedelmi szakembereket, Heves megyében például orosz nyelvűt egyáltalán nem. Két hónapon belül Budapesten nyitunk műszaki irodát. A fővárosból több mérnök dolgozik Egerben. Hogy ne csak a kiképzésük történjen nálunk, hanem meg is tudjuk tartani őket, meg kell tennünk ezt.- A fejlesztés egésze, vagy csak egy része kerül át Budapestre?- Csak egy része. Alapvetésünk, hogy a fejlesztés és a gyártás egy helyen legyen, de a nagyon tehetséges budapesti kollégákat meg szeretnénk tartani. A pesti lehetőségek mások, tehát elébe kell mennünk a kihívásoknak. Farkas József ügyvezető (jobbra) meg szeretné tartani a fiatal kollégákat- Vonzóvá tehető Eger, hogy ne kelljen elköltöznie egy cégnek?- A budapesti fiatalok a szakmaszeretet, a kihívás miatt eljönnek egy kisvárosba, de azért szükség van a megtartó erőre. A lakáson kívül azonban a megélhetésüket is biztosítani kell, s arra is gondolni, hogy családot alapítanak. Szeretnénk erre megoldást találni, de nem szabad kihagyni a távoli fejlesztés lehetőségét sem. Kül- keresekre is szükségünk lesz Budapestről, mert Egerbe évek óta nem tudunk képzett munkaerőt csábítani.- Szükség lesz-e technológiai fejlesztésre is?- Igen, abban is előre kell lépnünk. Az új csarnokunkban van még hely gépeknek. Nem vártunk pályázatokra eddig sem, saját erőből is vásároltunk, lízingeltünk berendezéseket. Készülünk a 2014-2020-as időszak pályázati kihívásaira is. lanuár végén Moszkvában és lekatye- rinburgban lesznek bemutató műtéteink, majd megyünk a New Orleans-i kiállításra, azt követően pedig Mexikóban állapodunk meg a gyártásról. Remélem, nyár végére beindul az ottani gyártóbázisunk, s elkezdődhet ugyanez az orosz területen is. Immár kicsit nemzetközivé is válunk. ■ T. B. \ I
